| |
 |
 |
 |
 |
| A BMW formája és méretei kompaktabbak, a Mercedes fara kombis, arányai már-már kisbuszosak |
|
 |
A gigászi testű és hatalmas, gurgulázó V8-assal hajtott „terepjárók” hétülésességükkel főleg az amerikai családapák kezébe adnak jól használható érveket: „Lásd be, drágám. A gyerekek, meg a csomagok. Nekünk egyszerűen kell egy ekkora gép. Na nem miattam. Nekem a mostani autó is bőven jó, de hát…” Az igazi okok persze: a kimagasló kényelem, az extrabiztonság, a luxusszolgáltatások, a stresszmentes hosszú távú túrák – és persze a bivalyerős motorok.
 |
 |
 |
 |
| Mindkét versenyző kályhacsőnyi átmérőjű kipufogóvégeket visel. Az X5 csomagtérajtaja két részletben nyílik, a lehajló alsó rész a nehezebb tárgyak beemelését is segíti |
|
 |
Az erődítményként is bízvást helytálló nagyvasaktól vevőkörük jellemzően nem vár még csak minimális terepalkalmasságot sem. Zömében egyedül, legfeljebb ketten, nagy ritkán négyesben utaznak, így tényleg főúri kényelemben férnek el a csaknem öt méter hosszon terpeszkedő kasztnikban. A karosszériák méretarányai hasonlóak, de dizájnjuk márkaspecifikus: a BMW laposabb orrával, döntöttebb hátsó szélvédőjével a sportos, a magasabb Merci függőleges hátfalával pedig a kombis képet sulykolja. A széles fellépők, a mozdonnyi köténylemezek, a küszöbök műanyag borítása azonban valódi terepes, „nincs akadály” hangulatot sugároz, amit a finom fényezés és a sérülékeny alufelni garnitúra azonnal felülír. Az ötméteres hossz a kétméteres szélességgel ésa háromméteres tengelytávval szintén inkább a közúti tekintélyteremtés eszköze, a szintszabályozós légrugózás mindkettőben alapáras.
 |
 |
 |
 |
| Az X5 váltókarja és kézifékje egyaránt elektronikus. Az iDrive-tekertyű nehezen kiismerhetően, de a teljes fedélzeti komfortelektronikát irányítja. A szellőzés és az audiorendszer külön gombokat kapott |
|
 |
A számítógépes felügyelet alatt dolgozó összkerékhajtás ezekben az autókban leginkább a nagy sebességű ívmeneti stabilitás javítására és a téli autózás megkönnyítésére szolgál, a BMW-é teljesen automatikus, a nyomatékosztás aránya 20 km/óráig 50/50 százalékos az első és a hátsó tengely között, feljebb 40/60, a Merci elektromosan kapcsolható középső és hátsó diffizárat is kínál, a kitörésgátló és a meredek leereszkedéseket segítő lejtmenetvezérlő mindkettőben alapáras.
 |
 |
 |
 |
| A GL bőrbe varrt műszerfala az elegáns megjelenésre hajt, a középkonzolról az összkerékhajtás is irányítható, a BMW-vel ellentétben felező is választható |
|
 |
A BMW filozófiája szerint a vezetőnek csupán a gázpedált kell taposnia, miközben a hajtásláncot elektronika hangolja optimálisra. A lényeg a Mercedesnél is ez, ám itt egy műszerfali tekertyűvel tiszta hátsó vagy állandó összkerékhajtást, sőt felezőáttételt is választhatunk.
A menetkényelem a prémiumosztály csúcsát hozza, az első fotelek alapáron sem szerények, de kérhetők fűtéssel, szellőztetéssel, a BMW-ben változtatható ülőlaphosszal és szabályozható oldaltartással. Az így felszerelt „komfortülés” a hosszas extralista egy újabb elemével „aktívvá” varázsolható: az elektronika a kanyarodás sebességének megfelelően pumpálhatja a támla ívkülső oldalát. A Mercedes is kínál ilyet „multikontúr ülés” címen, a fűtés itt a harmadik sor kivételével alap. Bár az ülőgarnitúrák műfajában a versenyzők közel ugyanazt hozzák, meglepő módon a jó húsz centivel rövidebb BMW ülőlapjai elöl-hátul méretesebbek,
 |
 |
 |
 |
| Az X5 hátsó padja méretesebb, az üléstámlák dőlésszöge mindkét versenyzőnél állítható a második sorban is |
|
 |
a Merci egyedül a ritkán használt harmadik sor kényelmével kerekedik bajor vetélytársa fölé.
Az utasterek kialakítása precíz, jelentéktelenül dudorodó hátsó kardánalagútjával, méretesebb ajtózsebeivel a praktikum versenyszámban hajszálnyival ismét az X5 végez előrébb, a GL viszont diófa gyökér betétes, krómszegélyekkel díszített s az 500- asban bőrrel burkolt műszerfallal imponál. Bár alapáron a BMW is diófa gyökér berakásos, a finom, de mégiscsak műanyag borítású műszerfalra sokkal jobban illenek a tesztautó sötét nemesfa
 |
 |
 |
 |
| Ülésformázásával, jelentősebb kardánalagútjával a GL második sora csak két utasnak kényelmes, felárért háromzónás légkondi fújhatja a levegőt hátra |
|
 |
tartozékai. Az összkép a Mercedesénél sportosabb, futurisztikusabb, ám a bajor fedélzeti elektronikák zöme a stuttgartiaknál bonyolultabban kezelhető.
Vezethetőség szempontjából a hajszálpontosan egyező gyorsulás- és végsebességértékek ellenére merész vállalkozás a tesztautók összevetése. Az ok triviális: mindkettő iszonyatosan megy, a bennülők benyomásai mégis alapvetően mások. A BMW higgadtabb hangú, a Merciénél kisebb és valamivel szerényebb erejű V8-asa a „gazdaságossági verseny” győztese, fogyasztása országúton kis odafigyeléssel 10 l/100 km alatt tartható; persze képességeit kihasználva a GLéhez hasonlóan könnyen az utóbbi értékkétszeresét hozhatja. Az X5 a tesztautóhoz társított elektromosan szabályozott lengéscsillapító rendszerrel (Adaptive Drive) és
 |
 |
 |
 |
| Sínen tologatható rögzítőszemek és jelentős méretű padló alatti rekeszek vagy ezek helyére – felárért – pluszülések tehetők a BMW csomagterébe |
|
 |
a szélsőséges országúti, már-már versenypályás használatra kihegyezett, elöl 275/40 R20, hátul 315/35 R20-as abroncsokat viselő alufelnikkel sportautós jellemzőket mutat. A sebességélmény mégis a 200 kg-mal (10%-kal) nehezebb, ám öblösebb és izmosabb motorral hajtott GL-ben érződött erőteljesebbnek. A Mercedes V8-as tekintélyesebben morog. Az automata váltók összevetése szintén nem könnyű feladat: mindkettő észrevétlenül dolgozó, a lejtőket, emelkedőket „messziről” felismerő szerkezet,
 |
 |
 |
 |
| A Mercedeshez nem jár síalagút, az alapáras harmadik sori székek azonban pluszpénzértelektromosan is ledönthetők. A raktérajtót szintén elektromotor emeli |
|
 |
a Mercedes hétfokozatúja a BMW hatosánál hajszálnyival szűkebb és rövidebb áttételezésű.
A sportosabb jellemzőkkel mozgó X5-énél a hazai utakon a GL rendszere a magasabb autó emeltebb súlypontjából adódó jelentősebb karosszériadőlések ellenére barátságosabb. Persze megjegyzendő, hogy érezhető sportosabb hangolása ellenére a BMW futóműve leginkább a tesztautó 20 colos abroncsai miatt mutatott a széria 19-eseken gördülő Merciénél rosszabb rugózási jellemzőket.
Az extralista mindkét márkánál hasonlóan bőséges: DVD a hátsó utasoknak, távtartós tempomat a
 |
 |
 |
 |
| A BMW V8-asa a Mercedeséhez hasonlóan hengerenkénti négyszelepes, járása és hangja már-már túl finom |
|
 |
Mercedesben, a menetadatokat a szélvédőre vetítő Head-Up display a BMWben, beszédfelismerő rendszer, tolatókamera, navigáció és még rengeteg egyéb. A biztonsági alapellátmány szinte azonos: terepjárásra is felkészített kitörésgátló, hat légzsák, pluszpénzért hátsó oldalzsákok.
A Mercedes különlegessége a Pre-Safe-elektronika: balesetveszélyt észlelve azonnal előfeszíti a biztonsági öveket, optimális pozícióba állítja az üléstámlákat, az ablakokat pedig becsukja.
Győztes aligha hirdethető. Az idén második generációjába lépett X5 a hazai eladási lista alapján többeket vonz, mint a tavaly vadonatúj modellként debütált GL. A Mercedes vevőit vélhetően elsősorban a modell rangja és a tekintélye vonzza, de a motorháztető „célkeresztje” is komoly érv.
katona mátyás
Ízelítő a Luxusautó 2007/3 számából |