A vadonatúj Seat Leont első körben kombi karosszériával és könnyű hibrid hajtással fogtuk próbára.

Az 1950-ben alapított Seat története érdekes. A hosszú olasz (Fiat) korszak után ’82-ben került képbe a Volkswagen, amely négy évvel később 51%-os tulajdonrészt szerzett a spanyol vállalatban. Az évtizedek során a Seat identitása többször változott, nehezen találta meg önmagát (emlegették a vagány Volkswagenként, az Alfa Romeo potenciális kihívójaként, a nemzetközi túraautó versenyzésben szép sikerek születtek) és volt időszak, amikor azon sem lepődött meg volna a világ, ha a németek beszántják a márkát.

Ennyire komolyra azonban nem fordult a helyzet és a 2017-ben bemutatott új Ibizával a Seat elkapta a fonalat. A siker titka valószínűleg az, hogy a spanyolok befejezték a versenytársakhoz való méregetésüket, a kicsapongásokat; minden új modelljük (Arona, Ateca, Tarraco) önálló, ha úgy tetszik seatos karakterrel bír, a sportosságot pedig nem erőltetik senkire: a Cupra külön márkává nőtte ki magát. Az új Leon elsősorban azokat a vevőket szólítja meg, akiknek alapvetően egy Golfra (jelen esetben kombi Variantra) van szükségük, ám latinos könnyedséggel, stílussal fűszerezve.

Karosszéria

A VW-csoporton belül nincs könnyű dolga a tervezőknek, mert egyforma hozzávalókból kell más-más levest főzni, de a Seatnál most sikerült finomat tálalni: a Leon valós alternatíva a Golf és a Skoda (Octavia) mellett. A Tarracóéhoz hasonló frontrésszel, a különleges menetfénnyel világító (és indexelő) Mátrix-LED fényszórókkal friss az arculat, míg hátul a teljes szélességben világító fénycsík és a míves Leon felirat az újdonság.  A lemezmunka precíz, az ajtókra tett tükrök javítják a kilátást, a beszállás a tág nyílásokon át könnyű.

Utastér

A külső után a belső, elsősorban a pult látványa, az ajtók burkolata némiképp csalódás, talán túlságosan is egyszerűsíteni akartak, ami szerencsére nem ment a kezelhetőség rovására. Minden gyorsan megtalálható, fizikai gombok alig maradtak (ajtók, vészvillogó, rögzítőfék), a vetített és konfigurálható, 10,25 colos műszeregység jól olvasható.

Bár erőltetett, az érintős világításkapcsolót még megemésztjük – azt már kevésbé, hogy miért került ide a párátlanító és az ablakfűtés gombja, még akkor is, ha ezeknek közük van a (ki)látáshoz –, a menübe száműzött légkondi azonban zsákutca, hiába kreáltak hozzá szellemesen működési profilokat. Az opciósan 10,0 colos érintőképernyő alá tett csúszkás, bökdösős hőfokállító és hangerőszabályzó ugyancsak feleslegesen akar újdonságra szoktatni, egyiket sem jó használni (utóbbinál adja magát a kormányra tett potméter), ráadásul este nincsenek megvilágítva. Apropó, világítás!

Az ajtókra tett és a szélvédő alatt körbefutó fénycsíkokkal sikerült tetszetősen „keretbe foglalni” a teret, és ez nem minden: az ajtókon ezekkel oldották meg a holttérfigyelő figyelmeztetését. A tükörlap helyett, sokkal feltűnőbben itt jelenik meg az erős sárga fény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az infotainment menüje, grafikája a VW-csoport aktuális, legfrissebb sémája szerinti, a kormányról lapozható fedélzeti számítógép menüje logikus, egyszerűen kezelhető.

A hely az első sorban bőséges, sokkal mélyebb – 460–520 mm – az üléspozíció, mint a crossover Atecában (itt a legmagasabb állás sem éri el az Ateca legmélyebb szintjét), a vezetőülés, a kormányoszlop állítási tartománya tág határok közötti. Érdekes, de még a sportos FR sem kap kihúzható combtámaszt, igaz, az 520 mm hosszú ülőlap a legtöbb embernek megfelel.

A vezetői pozíció kényelmes (mechanikusan szabályozható a támlaív), a perforált bőrrel bevont kormány fogása remek, aki azonban szereti a váltókaron pihentetni a jobb kezét, annak az automata Leon nem lesz a kedvence. A markolat kis pöcökké zsugorodott (szinte minden VW-csoportos új autó már ilyen, vagy ilyen lesz), a célnak megfelel, kézzel pöcögtetni pedig a volánra tett fülekkel lehet. Az anyagminőség átlagos (nem minden felület puha), az általános minőség jó, zörgések nincsenek. Az öblös ajtózsebekbe, a kesztyűtartóba, a szokásos helyekre tett rekeszekbe bőven pakolhatunk, a középkonzolon már C-típusúak az USB-portok, a telefon vezeték nélkül is tölthető.

A hátsó utasokkal mostohábban bánik a Leon, mint az elsőkkel: az ajtókra nem jutott sem hangulatvilágítás, sem dekorbetét, ellenben itt is nagy a zseb, van szellőző (a hőmérséklet a háromzónás légkondival szabályozható), két USB C töltő, pohártartós kartámasz. A szélesség 3 centivel keskenyebb, mint elöl, de ketten terpeszkedhetnek, bő a fej- és a lábtér is, középen viszont magas a merevítő púp. A kombi Leon puttonya családbarát, 620–1600 l között variálható, könnyen rakodható (a perem 660 mm magas), az álpadló alá mankókerék is kerülhet.

Motor, erőátvitel

Az mHEV csupán 48 V-os könnyű hibrid, nem képes önerőből villannyal menni: külön akku tárolja a regeneratív fékezéssel visszatermelt energiát, az integrált, villanymotorként is működni képes generátor a főtengelyen át csupán besegít a benzinmotornak és menedzseli a startstopot – utóbbit sokkal finomabban, mint a hagyományos rendszerek. A közvetlen befecskendezéses, turbós 1.5 TSI a VW-csoport, s így a Seat egyik bázismotorja, a spórolást részterhelésnél két henger kiiktatásával és a hajtáslánc „szétkapcsolásával”, közismerten a lendületből gurulásos vitorlázással segíti.

Hidegen és pörgetve egyaránt csöndes, 1500–3500/perc között tud 250 Nm-t, a gyakorlatban 1500–4500 között, ha nem is sportosan, de kellő dinamikával viszi az üresen bő 14 mázsás kombit (0–100 km/h: 8,7 s). Az mHEV váltója hétfokozatú, duplakuplungos robot (DSG), az irányváltások lassúak, de másra nem lehet panasz, gyorsan, hidegen is rángatások nélkül, a fokozatokat jól megválasztva dolgozik. A gyári ígéret szerint a vegyes fogyasztás 5,6-6,4 l 100 km közötti, nekünk különösebb trükközések nélkül 6,2 l
jött össze, simán beletrafáltunk.

Vezetés, menettulajdonságok

A Seatnál mindig prioritást élvezett a vezethetőség, pláne a Leonnál, amellyel sikeresen versenyeztek/versenyeznek a túraautók között. Az új Leon FR tovább öreg­bítheti a márka hírnevét: elöl McPherson, hátul multilink felfüggesztésével (150 LE alatt csatolt lengőkarok vannak), jól eltalált rugózásával, adaptív csillapításával remek kompromisszumot nyújt, bár Sport üzemmódban kicsit nagyobb a füstje, mint a lángja, a kelleténél jobban zötyög – ebben ludasak az alacsony oldalfalú (/40-es) gumikkal szerelt, 18 colos alufelnik is.

A 2,1 fordulatos kormány hiperközvetlen, az irányítás célpontos; a fék sem szenved a hibrideknél jellemzően tapasztalható azon kellemetlenségtől, hogy először a generátoros villanyfék lép működésbe és pedálnyomásra nem lassul érezhetően az autó. Itt ilyen nincs, az erő lineárisan adagolható, a rendszer (négy tárcsával) hatékony.

Menettulajdonságait tekintve a Leontól nem áll távol a sportosság, ívmenetben sokkal messzebb vannak a határai, mint gondolnánk ezt egy fronthajtású kombiról (a fékekkel operáló elektronikus XDS difizár széria), és ha jön a baj, az sem villámként csap belénk. A zajok nem tolakodók, a menetszél és a gördülés szűrődik be a kabinba, a motor minden helyzetben kulturált, hetedikben 90-nél 1700, 130-nál 2400/perc a fordulatszám, innen gyorsítani – ha nem is rakétaként kilőve, de – akár visszakapcsolás nélkül is lehet.

A Seat Leon Kombi felszereltsége

A Seat Leon FR nem olcsó, 10,3 millió forintról indul, és ugyan van rá 1 milliós kedvezmény, ezt rögtön el is költhetjük olyan dolgokra (többek között LED fényszórók, ülésfűtés, esőszenzor, kulcs nélküli kezelés, tolatókamera), amiket már elvárnánk egy alapból tízmilliós kocsitól.

A Seat Leon remekül illik abba a választékba, ami az Ibiza óta jellemzi a Seatot. A spanyol kompakt üde megjelenésével, tulajdonságaival, vezethetőségével nem csak a VW-csoporton belül, de általánosan is jó ajánlat, bár az FR-nél vastagon fog a ceruza. A márka értéktartására pozitív hatással van a német háttér, a műszaki töltet és a garanciális feltétel gyakorlatilag ugyanaz, mint a család többi autójánál, így az újdonsággal nem kell extra rizikót vállalni.

A Seat Leon Kombi és néhány konkurense

A Seat Leon Kombi FR 1.5 TSI mHEV adatlapja

Karosszéria, felfüggesztés

+ Lemezmunka
+ Beszállás
+ Kilátás
+ Tágas utastér
+ Kényelmes ülések
+ Elegendő kacattartó
+ Utazási komfort
+ Biztonságos menettulajdonságok
+ Nagy csomagtér
+ Alacsony rakodóperem
– Helyenként egyszerű megoldások
– Érintőkapcsolók erőltetése

Motor, erőátvitel

+ Karakterisztika
+ Jó startstop
+ Váltó

Biztonság

+ Hatékony fék
+ Holttérfigyelő megoldása

Költségek

+ Fogyasztás
+ Várható értéktartás
– Ár
– Extrák

Krepsz Zoltán

Megjelent: Az Autó 2020/12.

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!