A Peugeot legerősebb közúti autója az 508 SW PSE, izgalmas részletekkel és jelen esetben praktikus kombi karosszériával – mindennek azonban meg is kérik az árát.

A Peugeot számára a kezdetek óta fontos az autósport, a márka presztízsét számtalan, különféle kategóriában, géposztályban elért siker növeli – elegendő a rali, a sportautó (endurance) világbajnoki címeket, valamint a Le Mans-i és a Párizs–Dakar elsőségeket említeni. Ahol a Peugeot valaha rajthoz állt, ott általában a végső győzelemig menetelt, ahogy sportos utcai, jellemzően GTi jelzésű modelljei is osztatlan sikert arattak szerte a világon.
Design
Peugeot Sport Engineered, azaz PSE. Ez a franciák gyári sportrészlegének új neve, az itt fejlesztett autókra pedig három apró neon sárga (Kryptonite) csík kerül – az első PSE fecske az 508 és az 508 SW kombi. A szépség a részletekben rejlik, szokták emlegetni, de itt többről van szó. Az átrajzolt hűtőmaszk és a sárga díszítések mellett a kasztni komoly aero csomagot is kapott. Alul a lökhárítókon és a küszöbök végeinél látványosak a cápauszonyszerű légterelők.

Hátul a sötétített lámpa, a két vaskos kipufogó és a diffúzor egyértelművé teszi, hogy nem dízel kombi halad előttünk. A pontot az i-re a festett első féknyergek teszik fel – itt 380 mm-es hűtött tárcsákba harapnak a betétek. A felfüggesztés sem maradt érintetlen, rövidebbek és keményebbek a rugók, újak a lengéscsillapítók, a nyomtáv elöl 24, hátul 12 mm-rel lett szélesebb, mint a normál 508-asoknál. A 20 colos, festett alufelnik szépek, ám a /35-ös gumikkal rettentő sérülékenyek, az alacsony oldalfal „tudományos” magyarázatát persze értjük, de az alig futott tesztautót már esztétikai sérüléssel vettük át.
Utastér
Belül a vártnál talán kisebb a csinnadratta, az Alcantara/bőr kárpit varrásához (és a többi részlethez) a külső sárga színét választották. Ugyanez megjelenhet a vetített műszereknél, feliratoknál (beállítástól függ), az apró kormány aljára pedig a PSE három csíkja került. Innentől egy 508-asban ülünk, ennek minden előnyével és hátrányával, tehát a kabin passzentos, az i-Cockpit pult helypazarló, a kilátás körülményes. Ráadásul a típus még nem esett át az időközi frissítésen, így a műszerek nem tudják a 3D hatást, ám ennél fájóbb pont az infotainment, ami valóban megérett a cserére.

Teljesítmény
A tölthető hibrid hajtáslánc nem újdonság, de ezzel a 360 LE-s rendszerteljesítménnyel eddig csak a DS használta. Az 1,6-os, 200 LE-s, négyhengeres turbós benzines tengelyenként egy-egy villanymotorral dolgozik össze (elöl 110, hátul 113 LE), a váltó nyolcfokozatú automata, az akkumulátor 11,5 kWh-s. Villannyal elvileg 42 km is összejöhet, nálunk folyamatos légkondival plusz-mínusz 30-at sikerült megtenni, de hamar el is ment tőle a kedvünk, méghozzá a töltés miatt.
A szerény 3,7 kW-os fedélzeti egységgel otthoni hálózatról cirka 7, nagyobb áramerősséggel 4 óra kell a telítéshez, így a napi szaladgálás közbeni etetés nem hatékony, csak annak, aki pl. a munkahelyén tudja tölteni. Menet közben a benzinmotorral való töltés a fogyasztás rovására megy – ez alternatív megoldás –, így érdemes beruházni a 7,4 kW-os opciós töltőbe, amely 32 A (Wall Box) esetén akár 1,5 óra alatt lezavarja a műveletet.
A fogyasztást az imént leírtak miatt szándékosan lemerített akkuval, hibrid üzemben (és a hatékonyabb visszatöltést adó B üzemmódban) mértük, mert vélhetően a tulajdonosok zöme is így használja majd a kocsit. A 8,8 l/100 km pedig nem lett kiugróan sok, igaz, ehhez nem ráncigáltuk folyton az oroszlán bajuszát. Pedig lehet. 360 LE és 520 Nm már tisztességesen az 508-as hóna alá tud nyúlni, a rugalmasság kiváló (80-ról 120 km/h-ra 3,0 s), de a nulla-száz ideje (5,2 s) is sportautós.
Vezetési élmény
Meglepő, hogy a dinamika soha nem vág hátba, ugyanakkor szinte azonnali a (gáz)reakció, folyamatos a gyorsulás és nem igazán futottunk bele olyan forgalmi helyzetbe, hogy az erőtartalék ne lett volna elegendő. Sportban (amikor mindhárom motor hajt) szintetikus hang szólhat, ám ez kikapcsolható, bár itt kell megjegyezni, hogy a tompán búgó négyhengeres messze nem penget sportos húrokat, ha már PSE, egy kis brummogás, durrogás nagyon hiányzik az összképből.

A Sporton és az Elektromoson kívül még 4WD, Hybrid és Kényelem menetmódokat választhatunk, utóbbi a Hybrid, de lágyabb csillapítással. A pici kormányt sokat, a két végpont között több mint hármat kell tekerni, az irányítás azonban rendkívül pontos, élmény vele a munka. Az elérhető kanyartempó döbbenetes, az elöl Pseudo-McPherson, hátul multilink felfüggesztéses 508-assal rajzolhatók az ívek, az autó viselkedése sokáig semleges, az elkottázott szólamot pedig időben, alulkormányzottsággal kezdi jelezni. A fék alacsony sebességnél bekapásra hajlamos, a hatékonysága viszont hidegen és melegen egyaránt meggyőző. Az Auto Holdot mi hiányoltuk, az egy ujjmozdulattal aktiválható rögzítófék kapcsolója azonban ideális helyen van.
A már említett kerekek, és a rövidebb, keményebb rugók miatt a gördülési komfortot kapásból temetné az ember, de a PSE nem olyan, mint egy darab deszka; természetesen sprődebb és rossz úton jobban zötyög, mint a sima 508-asok, sőt a Kényelem beállítással sem változik repülő varázsszőnyeggé, összességében viszont vállalható. A váltó a kormányról pöcögtethető, nyolcadikban 90-nél 1600-at, 130-nál 2300-at forog percenként a főtengely, a keretnélküli üvegeknél, nagy tempónál sem fütyül a menetszél, a motor nem harsog, mind közül a gördülési zaj hallható a legjobban.
Az 508 PSE felszereltsége komplett, szó szerint mindent megkap az SW esetében 26 180 000 forintos alapáron, egyedül nyitható üvegtetőt, fűthető szélvédőt és 7,4 kW-os töltőt vehetünk hozzá, lemondhatunk a típusjelölésről (ingyen), és van még két feláras fényezés.
A Peugeot 508 SW PSE műszaki adatai
TA
Megjelent: Az Autó 2022/8.
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!





