A Kiánál a felfrissített dízel Sportage kapta meg először a 48 V-os generátoros segédhajtást. Tényleg spórol?

A Kia Sportage: karosszéria

Három év után felfrissült a koreai kompakt szabadidő-terepes, de csak óvatosan: az új fazonú lökhárítók miatt a hossz (4485 mm) fél centivel nőtt, a szélesség és a magasság változatlan, ahogy a 2670 mm-es tengelytáv is. A csúcsmodellben bi-xenonok helyett már LED-esek a fényszórók – a beléjük épített négypontos menetfény porschés hatású –, hátul szintén diódásak a lámpák, a lökhárítókon mélyen ülő irányjelzők (a ködfénnyel és a tolatólámpával együtt) változatlanul sérülékeny és rosszul látható helyen vannak.

Utastér

A kulcs nélkül kezelhető ajtók szélesre kitárhatók és finoman csukódnak, beszállni könnyű, de magasra kell ülni, a fűthető-szellőztethető, 510 mm hosszú lapú, elektromosan állítható, deréktámaszos vezetőülés talajtól mért magassága 610–700 mm. A hely minden irányban szellős, még napfénytetővel sem közeli a plafon, de a kilátás korlátozott, az oldalablakok kicsik és a hátsó szélvédő is alacsony.

Elöl sokat takarnak a vaskos A-oszlopok és a külső visszapillantók, átlósan a széles C-oszlop zavar – a tolatókamera a Kia Sportage GT Line-hoz alap. A pult zömében puha felületű, pontosan illesztett elemekből áll, a látvány a régi, egyedül a 8,0 colos, kellően magasra emelt érintőképernyő korábbi kerete tűnt el. Az infotainment gyorsan kitanulható és a kezelése sem bonyolult, a legfontosabb menüpontok közvetlen gombokkal érhetők el; a légkondi, az üléskomfort és a kormányfűtés is önállóan dirigálható.

Sok helyre szórhatók a kacatok, az ajtózsebek és a kesztyűtartó nem nagy, a középkonzolon pohártartókba, kis rekeszbe és a kartámasz alatti dobozba is pakolhatunk; a telefont indukciós felület tölti. Hátul is minden irányban van hely bőven, itt rövidebbek az ülőlapok (490 mm-esek), de középen nem tolakodóan magas a merevítő, és a 12 V-os/USB-portos szellőzőkonzol sem nyúlik zavaróan a lábtérbe.

Ötletes, hogy a 60:40 arányban osztott hátsó háttámla dőlésszöge az ülés oldalára tett karral részenként állítható, a teljes ledöntéssel pedig közel vízszintes a felület. Az ajtózsebekben itt is elfér egy-egy félliteres palack, középen pohártartós a kartámasz, a kemény és karcolódó első üléstámlákra hálókat tettek.

Motor, erőátvitel

A Kia Sportage csúcsmotorja a 185 LE-s, 2,0 l-es dízel. Nehezen melegszik be (télen lassan is fűti be az utasteret), pedig a startstop hidegen – és nagy hidegben – nem állítja le. A hangja alapjáraton kerregős, de melegen majdnem benzinesen csendes. 2500/perc környékén, főleg kis terheléssel hallható egy kis jellegzetes dízelcsörgés. A gázreakció élénk, már 1500/perctől szépen húz, 1800-tól komoly lendületet vesz, amit nagyjából 3000-ig meg is tart – a használható fordulatszám-tartomány széles.

A két műszaki újdonság közül az egyik a friss fejlesztésű bolygóműves, nyolcfokozatú, kormányról is pöcögtethető automata, ami nem kiemelkedő gyorsasággal, de finoman dolgozik, és lejtőn visszakapcsolással, motorfékkel segít. A másik a könnyű hibrid rendszer, azaz a startstophoz (a hagyományos indítómotor helyett) is használt 48 V-os, a főtengelyre 13,6 LE-vel visszahajtani is tudó generátor. A motorfékben visszatermelt energiát külön, kis lítium-ionos akku tárolja. Az ötlet és az elv is nagyszerű, és rugalmasságban, lámpáktól való elindulásokban a villamos segéderővel valóban remekel is a Sportage, de a teszten mért 9,1 l/100 km-es vegyes fogyasztás pontosan annyi, amennyit a Mild-Hybrid nélküli tesztautóval mértünk korábban (Az Autó 2016/4.).

Vezetés, menettulajdonságok

A Sportage az egyik legjobban vezethető kompakt SUV. Az elöl McPherson-, hátul multilink felfüggesztés alapjaiban a régi; a rugózás és a csillapítás keményebb, feszesebb az átlagnál, de összhatásában jó, az úthibák csillapítva jutnak el az utasokig, pedig a tesztautó nem éppen „kátyúbarát” kerekeken (19 colos felnikre húzott /45-ös gumikon) futott. A sportos beállítás kanyargós úton válik az autó előnyére, itt nagy tempónál is végig stabil az ívmenet, hibátlan az egyenesfutás, és a hirtelen irányváltásoknál sem észleltünk durva kitörési hajlamot. A 2,5 fordulatos, villanyszervós kormány sokkal közvetlenebb és pontosabb is, mint volt, a fékerő (a zavaróan magasan álló fékpedállal) jól adagolható.

Az elgurulás elleni Auto Hold-ot használva a kocsi időnként nagy rántással áll meg, és úgy is indul el. Ugyancsak furcsa, hogy a finoman és gyorsan indító generátoros startstop motorindítása után a váltó időnként túl hirtelen indítja meg az autót. A spórolás miatt a motor (óra szerint) akár már 25 km/h-nál leállhat, ilyenkor a Sportage csak gurul (például a lámpához), az újraindítás így finomabb, mint álló helyzetből.

A városban könnyen manőverezhető Sportage autópályán is csendes, kényelmes társ, nyolcadikban 90 km/h-nál 1300-at, 130-nál 2000-et fordul a főtengely percenként, a gázra lépve bőséges az erőtartalék, a zajok távoliak. A lamellás kuplungos összkerékhaj­-tás automatikusan küld hátra nyomatékot, de szükség szerint a tengelyek közötti elosztás fix 50:50-re is zárható, és lejtőn segítő menetvezérlőt is tudunk kapcsolni – jó gumikkal terepen a viszonylag szerény, 17 centis hasmagasság jelenti a fő korlátot.

Felszereltség

A 2,0 l-es dízel a második, Bronze nevű felszereltségi fokozattal érhető el, az összkerékhajtás minden esetben alap hozzá. A vezetősegédekért (frontális ütközéselkerülő, holttérfigyelő, keresztirányú hátsó forgalomfigyelő, 360 fokos panorámakamera, adaptív tempomat), néhány komfortnövelőért (elektromos ülésállítás elöl, szellőztethető első ülések, bőrkárpit, motorosan működtethető csomagtérajtó) és az automata váltóért a csúcs GT Line-ban is fizetni kell.

Az új Kia Sportage előnyére változott: kifinomultabb, korszerűbb és biztonságosabb is lett. Aki azonban valóban spórolni akar, annak felesleges beruháznia a drága könnyű hibridbe, jobban jár az 1,6-os (fronthajtással 116 vagy összkerékkel 136 LE-s) dízellel.

A Kia Sportage 2.0 CRDI és néhány konkurense

A Kia Sportage 2.0 CRDI Mild-Hybrid GT Line adatlapja

Karosszéria, felfüggesztés

+ Beszállási kényelem
+ Helykínálat, elrendezés
+ Kényelmes ülések
+ Csendes utastér
+ Általánosan jó kidolgozás
+ Fedélzeti tárolók
+ Könnyen bővíthető csomagtér
+ Biztonságos menettulajdonságok
+ Pontos és közvetlenre áttételezett kormány
– Rossz kilátás
– Kemény, karcolódó hátsó burkolatú első üléstámlák
– Gyenge ülésfűtés
– Nehezen bemelegedő utastér

Motor, erőátvitel

+ Erős, nyomatékos dízel
+ Élénk gázreakció
+ Finoman kapcsoló váltó
+ Ügyes összkerékhajtás
– A startstop és a váltó rossz együttműködése
– Későn oldó Auto Hold
– Magas fogyasztás

Biztonság

+ Hatékony fékek
+ Vezetősegédek (részben alapáron)
– Ütközéselkerülő csak felárért

Költségek

+ Hosszú általános garancia
+ Várhatóan jó értéktartás

Krepsz Zoltán

Megjelent: Az Autó 2019/2.

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!