A helyszínelő rendőrök azt mondják, álló jármű nem okozhat balesetet. Pedig a károsult szerint észrevehetetlen volt az utánfutóból kilógó vas.
Egy nagyon szűk utcában parkolt az út szélén egy utánfutós kocsi. Az utánfutó hátsó vékony fémkeret-ajtaja 180 fokban nyitva volt, azaz az út fölé lógott. Lassan mentem, de nem vettem észre a vasat. Nekimentem, amitől megsérült az autóm A-oszlopa, és visszapillantó tükre. Az utánfutós nem akarta elismerni a felelősségét, hiszen az a biztosítási díja emelkedésével járna. De én sem akartam benyelni a kárt, ezért rendőrt hívtam. A kiérkező rendőrök szerint egy ökölszabály érvényes ebben az esetben: álló jármű nem okozhat balesetet. Majd közölték, ha nagyon ragaszkodom a jegyzőkönyvezéshez, még meg is büntetnek közlekedési baleset okozásáért. Márpedig ragaszkodtam és készült is jegyzőkönyv. Most kíváncsian várom a fejleményeket. Ki volt itt a hibás? Az út fölé fordított, 2 centi széles vasat tényleg nem lehetett látni!
Név és cím a szerkesztőségben
Dr. Kovács Kázmér ügyvéd, Az Autó jogi szakértője válaszol
Olvasónk szerint észrevehetetlen volt a parkoló utánfutó nyitott fémkeret ajtaja, ezért ment neki, a helyszínelő rendőrök viszont ezt vitatták, kifejtve azt is, hogy álló jármű egyébként sem okozhat balesetet. Kezdjük akkor a végén. Álló jármű is okozhat balesetet, és ennek egyik leggyakoribb esete éppen az, amikor az álló autó ajtaját egy féktávolságon belül érkező másik (vagy gyakran kerékpáros) elé nyitják hirtelen. A rendőri alapvetés tehát hibás, ilyen szabály nincs!
Más kérdés, hogy a konkrét esetben hirtelen nyitás nem történt, nem tudjuk, hogy valóban észrevehetetlen volt-e a nyitott ajtó, és azt sem, hogy ez kihat-e, ha igen hogyan a konkrét ügyben a felelősség kérdésére. Ez már mérlegelési kérdés, konkrétan olvasónk haladási sebessége és a helyszín méretpontos ismerete lenne szükséges ennek megítéléséhez. Amennyiben így az lenne igazolható, hogy az utánfutóból kilógó bármilyen szerelvényre a járművezetőnek, annak helye és láthatósága folytán nem kellett számítania – vagyis azt az általa az út- és időjárásviszonyoknak megfelelően megválasztott sebesség mellett sem tudhatta kellő időben észlelni – igenis az a felelős, aki az utánfutós járművet így parkolta le.
Ha olvasónk sebessége, vagy egyéb figyelmetlensége is szerepet játszott a baleset bekövetkezésében, kármegosztás jöhet szóba olyan arányban, amilyen arányban őt is mulasztás terheli. Van itt azonban még egy momentum, ami esetleg a téves rendőri kinyilatkoztatásra vezetett, nevezetesen, hogy az álló jármű okozhat ugyan balesetet, de a kötelező felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetésével okozott károkat fedezi. Álló autónál általában nem beszélhetünk „üzemeltetés alatt álló járműről”, ilyenkor a biztosítóval szemben nem, de a károkozó járművezetővel (akár a jármű tulajdonosával) szemben közvetlenül érvényesíthető az általa okozott kár.
Megjelent: Az Autó 2023/3.