Levélírónk nem hisz ügyvédjének, aki szerint nem használható fel a szélvédőre szerelt kamera felvétele (dashcam), pedig százezrek múlnak rajta.

Balesetet szenvedtem. Azt hittem szerencsés vagyok, mert túl azon, hogy senki nem sérült meg, a szélvédőre szerelt dashcam-em (fedélzeti kamerám) mindent rögzített.

Ügyvédemnek meg is mutattam, ő először azt mondta, hogy a felvétel tényét rögzíteni kellett volna a „betétlapon” is. Ez valóban nem történt meg. Később azt is kijelentette, hogy jó lett volna, ha tájékoztattam volna a balesetet okozó felet is arról, hogy létezik felvétel, és engedélyt is kérek írásban annak felhasználására. Ezt – az ügyvéd szerint – a baleseti bejelentő kitöltésekor tehettem volna meg.

Valószínűleg ennek az ügyvédnek még sosem volt balesete, mert tudhatná, hogy az ember ilyenkor a legtöbbször azt sem tudja, hol áll a feje. Később még egy kiegészítést kaptam tőle arról, miért nem használható fel a rögzített anyag: járókelők is látszanak rajta, akik szintén nem járultak hozzá a rögzítéshez. Nem a netre akarom feltölteni, csak arra gondoltam, hogy beviszem majd a bíróságra és megmutatom. Ha meg is büntetnek érte, annyira biztosan ne, amekkora kárt nekem okoztak a balesetben, ráadásul a károkozás csak ezzel a felvétellel bizonyítható!

Név és cím a szerkesztőségben

Dr. Ko­vács Káz­mér ügyvéd, Az Autó jo­gi szakértője válaszol

Az európai adatvédelmi szabályok (GDPR) kötelező alkalmazásának követelménye sokak szerint felesleges bürokratizmussal terheli mindennapjainkat. Az én véleményem sem áll távol ettől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ügyvédi tájékoztatás során ne kellene az eljáró jogi képviselőnek a jogszabályok előírásairól tájékoztatást adnia, még akkor is, ha maga is látja, hogy a követelmény betartásának feltételei nem mindig adottak, vagy éppen nem életszerűek.

Szerintem, ha netán eljárás is indulna az adatvédelmi szabályok megsértése miatt olvasónkkal szemben a dashcam felvétel személyiségi jogokat sértő felhasználása miatt, a hatóság elvégezné az úgynevezett szükségesség-arányosság tesztet, vagyis azt is vizsgálná, hogy olvasónknak milyen érdekei álltak fenn, amikor a hozzájárulás nélküli adatrögzítést végezte. Az nem volt-e öncélú, illetve más eszközökkel az érdeksérelem az ő részéről elhárítható lenne-e?

Az tehát a döntő, hogy olvasónk állításának igazolásához a felvétel felhasználása feltétlenül szükséges-e. Természetes személyek esetén (tehát, ha az adatrögzítés nem valamilyen intézmény, cég, stb. részéről történik), és ha a felvétel felhasználásához méltányos érdek fűződik, a hatóság figyelmeztetést szokott alkalmazni, a bíróság pedig még ekkor is felhasználhatja és fel is használja az ilyen elkerülhetetlenül szükséges adatrögzítés eredményét, ha az az azon szereplő személyek hozzájárulása nélkül készült. A járókelők arcát célszerű kitakarni. A fentiek figyelembevételével a dashcam felvételt adott esetben magam is felhasználnám!

Megjelent: Az Autó 2023/9.