Használtautó-teszt: Renault Clio 1.2 16V TechRun (2003)

Rendhagyó használtautó-tesztünkben fontos maga a portéka, azaz a második szériás, 2003-as évjáratú Renault Clio, de talán hangsúlyosabb az, hogy milyen módon jutott el egy németországi kereskedőtől új hazai gazdájához.

Olcsó autót kerestünk, lehetőleg 1000 euró alattit, de minél fiatalabbat és benzinest. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem túl jó anyagi helyzetben lévő hazánkfiának érdemes lehet-e kimennie Németországba egy ilyen vagy ehhez hasonló autóért. A kínálat óriási, ezért is nehéz a döntés. A „kettes” Clio népszerű autó itthon, formája, belső tere és persze az ára sokakat elcsábított. A motorok közül az 1,2 l-es és az 1,4-es jöhetett szóba (a dízelt kizártuk, mert egy kispénzű átlagvevő nem arra és a várható borsos karbantartási díjakra vágyik), végül maradt az előző, amelyről a különféle fórumokon nem sok rosszat írnak: a motorvezérlés és a gyújtótrafó szokott szórakozni, de mechanikailag nem egy gázos konstrukció, és karbantartása sem nagyon drága. A 799 euróért hirdetett, 240 ezret futott modell előnye, hogy karosszériája ép (csak apróbb használati karcok, nyomok vannak rajta itt-ott), fényezése gyári, utastere nem lepusztult, klímás, jól felszerelt. Sajnos dohányoztak benne, ez érződik (büdös van benne) és látszik is (egy helyen kiégették a vezetőülést egy csikkel) a kabinban. Egyébként a 240 ezer km-ből letagadhatna százezret, a francia modelleknél hamar öregedő belső sincs leamortizálva, a fényszórói is egészségesek, s a német vizsgapapír szerint csak néhány felületi rozsdapötty található a padlólemeznél és a futóművek elemein, vagyis karosszériáshoz egyelőre nem kell vinni. Saját kerekein gurult haza (több mint 1000 kilométert tett meg), s a műszerfalon kezdetben még világító sárga motorpiktogram az út végére elaludt (a hibakód-kiolvasás alapján a hátsó lambdaszondára utalt, amely a tartós sztrádázásnak köszönhetően kitisztult). Ezen kívül még két hibát kellett orvosolni: a benzingőz kipárolgását megakadályozó aktív szénszűrőt (EVAP) cserélték (új, 25 ezer Ft), illetve a kormánykapcsolónál volt egy vezeték eltörve, így a ködfényszóró nem működött (bontott kapcsoló 2000 Ft), valamint kiégett a rendszámvilágítás izzója. Mindössze ennyi, utána egy rossz szót sem szóltak rá a német vizsga honosításához szükséges műszaki szemlén. S, most lássuk, milyen is az autó valójában!

Karosszéria

Az üléspozíció alacsony, az ajtók nagyok és tágas utat nyitnak, így nem nehézkes beszállni az első, kellően tágas sorba (hátra már macerásabb, ott a térkínálat – láb- és fejtér egyaránt – szűkös). A kialakítás franciás, azaz nem igénytelen, van puha műanyag körülöttünk, a kárpitok sem csúnyák, és tartósnak is tűnnek, mert az ülések huzata most is újszerű. A kezelőszervek nem túlbonyolítottak, a műszerek leolvashatósága sem rossz. A rádió a kormányról is vezérelhető. Utastéri kacattartóból van elég, de az ajtózsebek aprók. Menet közben nincs neszezés, nyikorgás, egyben van az autó, s a szélzaj sem jelentős. A kilátás csak hátra átlósan korlátozott, és a tükrök is elég kicsik. Az ajtók szépen záródnak, a vezetőoldali zár nem forog (ki kell tisztítani). A csomagtér padlója mélyen van, az ajtó nem nyílik elég magasra.

Motor, erőátvitel

Az 1,2-es motor 1500/perctől szépen húz, bírja a fordulatot, hangja nem erős, alapjáraton sem remeg, az egyik motortartó bak viszont cserére érett, mert terhelésváltáskor a váltókar nagyokat bólint. Az ötfokozatú szerkezeten érződik a sok kilométer, a bot már lötyögősen jár a kulisszában, de egyelőre nincs szükség a javítására. A kuplung fent fog, és keményebb, mint kellene, a csere hamarosan aktuális lesz. Vegyes üzemben 6-7 l/100 km körüli fogyasztással lehet számolni. Valahol folyik az olaj a szelepfedél környékéről, és a vezérléscsere sem kerülhető el (nincs információ arról, mikor volt az előző).

Vezetés, menettulajdonságok

A 3,2 fordulatos volán nem különösebben életteli szerkezet, de középállásba jól visszatalál, a szervó rásegítésének mértéke sem rossz, kopásra utaló hangokat nem ad, ahogy az elöl McPherson-, hátul csatolt lengőkaros futómű sem. Viszonylag puhán fut a Clio, és az úthibakezelő képessége sem rossz. Menet közben nincs zavaróan nagy menetzaj. Tárcsa-dob alapú fékje átlagos képességű, a lassítóerő jól adagolható.