Olvasónk egy olyan használt autót vásárolt, amelyről kiderült: életveszélyes vele közlekedni.
![]() | |
![]() | ![]() |
![]() | |
| |
![]() |
A használtautó-vásárlás előtt állók egy része elköveti azt a hibát, hogy jóhiszeműen, az eladóban megbízva nem nézeti át alaposan a kiválasztott négykerekűt. A következmény: hetek-hónapok múlva esetleg kénytelen szembesülni néhány kellemetlen hiányossággal, problémával. Levélírónk sem volt elég körültekintő. Az interneten hirdetett Fiatot, amit megvásárolt, a műszaki vizsgán nem engedik át. Kálváriájáról ekképpen ír:
2006. június közepén vásároltunk egy hatéves Fiat Punto típusú személygépkocsit egy használtautó-kereskedésben mintegy 1,5 millió forintért. Az internetes hirdetés szerint az autó 55 700 km-t futott, megkímélt állapotú, friss műszakival rendelkezik, rendszeresen karbantartott, második tulajdonos kínálja eladásra. A helyszíni megtekintéskor kiderült, hogy a hirdetéssel ellentétben nincs elektromos ablakemelő, és a műszaki vizsga is lejár augusztus közepén. A bemutatott autó jobb első sárvédő lemezén egy tenyérnyi horpadás látszott, ezt el is mondták, de egyéb hibáról nem adtak tájékoztatást. A műszaki vizsgával kapcsolatban sajnos belementünk egy olyan egyezségbe, hogy a kereskedő elvégezteti az eredetiségvizsgálatot, és mivel a műszaki még közel két hónapig jó, így azt magunkra vállaltuk, gondolván, ez egy jó állapotú 6 éves autónál nem jelenthet nagy gondot.
A papírok intézését (átíratás, törzskönyv, eredetvizsgálat, biztosítás) a kereskedő vállalta, így néhány nap után a kiválasztott autót hazavihettük. Otthon vettük észre, hogy az első lámpák nem rendesen világítanak, és a probléma nem oldható meg egy izzócserével. A villamossági szerelő hibakeresés közben (ami végül is valami testérintkezési hiba volt) hívta fel a figyelmemet arra, hogy a kocsi eleje sérült volt, látszanak a javítási nyomok a hűtőnél, és a motorháztető széle is olyan, mintha a rozsdás felületet lefestették volna. A kereskedő beszélt az eladóval, majd hajlandóak voltak 60 000 Ft-ot visszatéríteni a vételárból, mert állítólag egy kutyát ütött el az autóval, és akkor sérült meg az eleje. Időközben a kocsi hangja is megváltozott, így kipufogót is cserélni kellett, de ez még elviselhető volt. A baj akkor kezdődött, amikor az autót elvittem egy ismerős szerelőhöz, hogy műszakiztassa le. A műszaki vizsga sajnos sikertelenül végződött, mivel az első híd (nem biztos, hogy szakszerű a megnevezés) kétoldalt el van repedve 3-4 cm hosszan, és a vizsgáztató életveszélyesnek minősítette a járművet. A szerelő és a vizsgáztató véleménye szerint a hiba inkább anyaghiba jellegű, majdnem szimmetrikus a két oldalon, így önmagában nem utal arra, hogy valami súlyosabb ütközést szenvedett volna el az autó. A repedés mellett a festés kezd leválni, és a repedés szélei már rozsdásak. A hiba nyilvánvalóan nem is a vásárlástól eltelt bő egy hónap alatt keletkezett. A kereskedő megnézte az autót, és beszélt telefonon az eladóval. Az eladó állítólag nem tudott a repedésről, de azt mondta: majd előkeresi a papírokat, hogy mikor vizsgáztatta, és milyen javításokról tud.
Kérem jogi tanácsukat arra vonatkozóan, hogy érdemes-e polgári peres úton megtámadni a szerződést, és kérni az eredeti állapot visszaállítását, hivatkozva arra, hogy az autó nem olyan állapotú (sőt életveszélyes), mint amilyennek hirdették, illetve elmondták. Elég-e hivatkozni a műszaki vizsgán megállapított alkalmatlanságra (az autó életveszélyes)?
Lényeges-e ilyenkor az, hogy az eladó tudott-e a hibáról? Van-e és ha igen, akkor milyen mértékű szavatossági felelőssége ilyen esetben az eladónak?
A szerződésből idézem a két idevágó pontot: 3. pont: Az eladó a vevőt a gépkocsi műszaki állapotáról, (esetleg) sérüléseiről részletesen tájékoztatta, aki ezt tudomásul vette (tájékoztatást a fentiek szerint csak a sárvédő horpadásáról kaptunk, de az sincs írásban rögzítve). 4. pont: Az eladó kijelenti továbbiakban, hogy a gépkocsi jövőben előforduló hibáiért szavatosságot nem vállal.
Van-e esély egy ilyen per megnyerésére, és az milyen kockázatokkal és átfutási idővel járhat?
Vagy inkább törekedjek valamilyen egyezségre, az eladó költségére történő kijavíttatásra (ami a 100 000 Ft-ot is meghaladhatja előzetes tájékozódásom alapján)? Ha gyártási vagy anyaghiba, akkor hogyan lehet ezt a gyártóval szemben érvényesíteni 6 éves autónál, amikor nem én vagyok az első tulajdonos?
Sajnos az autóban és az eladókban is megrendült a bizalmunk, legszívesebben megválnánk az autótól.
Név és cím a szerkesztőségben
Az Autó2 újság 2006/12. számában megjelent cikk rövidített változata
Az igazi baj csőstül jön, mint olvasónk esetében is. Kezdődött azzal, hogy 1,5 millió forintért úgy vásárolt 6 éves használt autót, hogy szakértői ellenőrzés nélkül elhitte, amit az eladó, illetve a kereskedő mondott. Még súlyosabb hiba volt a 60 ezer forintos vételár-visszatérítésben megállapodni, mert ez értelmezhető esetleg az ügy végleges lezárására irányuló egyezségként is. Fentiek ellenére nem teljesen reménytelen a helyzete abban az esetben, ha a bíróság meg tudja állapítani mindazt, amire a hozzánk intézett levelében panaszosunk hivatkozott, elsősorban hogy a gépkocsi valóban nem levizsgáztatható műszaki okokból az első híd repedései miatt.
A feltett kérdések sorrendjében a válaszok a következők: Akkor érdemes polgári peres úton megtámadni a szerződést és kérni az eredeti állapot visszaállítását, ha vállalja annak a kockázatát, hogy a vizsgán szerzett információk helytállóak, azaz az autó jelen állapotában valóban nem vizsgáztatható le. Az ezzel kapcsolatos kockázat kizárásának legkézenfekvőbb módja az autót előzetesen megvizsgáltatni egy igazságügyi gépjárműszakértővel, aki esetleg a hiba keletkezésének okára vonatkozóan is véleményt tud adni. A bíróságon az eljárás megindításához elég a műszaki vizsgán megállapított alkalmatlanságra hivatkozni, de egészen bizonyos, hogy a bíróság – amennyiben (és ez várható) az eladó vitatni fogja, hogy vissza kell térítenie a vételárat – nem fog megállni ezen a ponton, és fel fogja hívni olvasónk figyelmét, hogy állítását a hiba fennállására nézve igazságügyi szakértői véleménnyel igazolja, ezért ennek várható néhány tízezer forintos ellenértékét előzetesen fizesse be. Az autó életveszélyességére hivatkozni önmagában nem elég, mert egy autó olyan esetekben is életveszélyessé válhat, mint pl. egy durrdefekt, ami egyrészt kevés költséggel elhárítható, másrészt jellegzetesen az átadás után keletkezett hiba. Itt természetesen nem erről van szó, mégis közelebbről meg kell győződni a hiba mibenlétéről, és erre a bírósági szakértői vizsgálat deríthet fényt.
Arra a kérdésre, mely szerint lényeges-e ilyenkor, hogy az eladó tudott-e a hibáról, az a válasz, hogy amennyiben tudott róla, nagyobb a felelőssége, de lehetőség van a szerződés megtámadására ún. kölcsönös téves feltevés címén is, vagyis akkor, ha sem az eladó, sem a vevő nem ismerte azt a hibát vagy azt a lényeges körülményt, amely miatt a vevő utóbb az eredeti állapot helyreállítását kéri. E feltétel fennállását a bíróság különösen szigorúan vizsgálja, és a kölcsönös tévedésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia. Nem vitatható ugyanakkor, hogy a gépkocsi levizsgáztatásának akadálya (amennyiben jelentős költségráfordítás nélkül nem hárítható el) olyan fontos körülmény, ami alapot adhat a szerződés akár közös kölcsönös tévedés címén történő sikeres megtámadására is.
Olvasónk következő kérdése folytán félreérthetetlenné kell tenni, hogy más a szerződés megtámadása, és más a szavatossági felelősség. A szavatossági felelősség (díjmentes kijavítás, vételár-leszállítás stb.) szempontjából semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az eladó tudott-e a hibáról, vagy sem, de a jelen ügyben az eladó kizárta a szavatossági felelősségét a szerződés 4. pontjában, szavatossági igényérvényesítés ezért nem jöhet szóba. Fentiekben azonban már volt róla szó, hogy a szavatossági (a szerződés hibás teljesítése miatti felelősség érvényesítésére irányuló) igényérvényesítésen túl a jog (meghatározott esetekben) lehetővé teszi magának az egész adásvételi szerződésnek az utólagos, egyoldalú felbontását is, ezt nevezik a szerződés megtámadásának. Erre általában a szerződéskötéstől számított 1 éven belül van lehetőség, és ennek lehet az egyik hivatkozási oka, hogy a másik fél megtévesztéssel vett rá valakit a szerződéskötésre (itt bizonyítani kell, hogy a másik fél tudott a hibáról), de ennek lehet egy másik lehetséges esete a felek közös kölcsönös tévedése, amikor nem feltétel, hogy a másik fél tudjon a hibáról.
A fentiek tükrében ítélendő meg, hogy milyen esély van (nem rossz, de bizonyítástól függő) egy ilyen per megnyerésére. Az eladó költségére történő kijavíttatás azonban mindenképpen jobb megoldás lenne (főleg, ha annak költségeit az eladó át is vállalja), a vételárhoz viszonyított 100 ezer forintos ráfordítás ugyanis nem tűnik olyan összegnek, amely miatt a fent vázolt lényeges körülményre vonatkozó közös tévedést a bíróság akár a hiba bizonyított fennállása esetén is feltétlenül megállapítaná. Szubjektív véleményem szerint egy 6 éves gépkocsinál előfordulhat, hogy a vevőnek – különösen, ha a vételt megelőzően az önmagával szembeni gondosság követelményét elmulasztva szakember segítsége nélkül vásárolt – a vételár kb. 7%-át kitevő javítási költsége keletkezzen az első műszaki vizsga alkalmából, és ebből még nem kell feltétlenül anyaghibára, sem szerződésmegtámadás szükségességére következtetnie. Aki ezt el akarja kerülni, az vagy előzetesen vizsgáltassa meg az autót, mielőtt megveszi, vagy ne vegyen közvetlenül a műszaki vizsga előtt álló gépkocsit.
Az Autó2 újság 2006/12. számában megjelent cikk rövidített változata