A BYD októberben megjelent a magyar piacon. Az elektromos autókat gyártó kínai márka komoly terveket dédelget Európában; s ehhez Magyarországon építheti meg első itteni autógyárát.
A cég büszkén állítja, hogy a BYD a „Build Your Dreams” (Építsd, – vagy építjük – az álmaidat) mozaikszava, de Vang Csuan-fu egy régebben adott interjújában azt mondta, a betűkombinációnak eredetileg nem volt konkrét jelentése. Később azonban a riport készítője azt állította, hogy mosolyogva bevallotta neki, a betűszó valójában azt jelenti „Bring Your Dollars” (Hozd a dollárjaidat).
A legenda szerint Vang Csuan-fu egy nap leparkolt vadonatúj S-osztályú Mercedesével cége autóipari kutató-fejlesztő központja előtt; odahívta vezető mérnökeit, majd kiadta nekik az utasítást: „szedjétek szét!” A rémült alkalmazottak tiltakoztak az új autó tönkretétele ellen, mire Csuan-fu előkapta a slusszkulcsot és egyetlen mozdulattal mély karcolást vésett az első sárvédőbe.
„Már nem szép és új, nincs rá ok, hogy egyben tartsuk” – mondta, majd a kulcsot a motorháztetőn hagyta és elsétált.
Az 1965-ös születésű vegyész adjunktus – akinek szakterülete az akkumulátortechnika volt a Pekingi Egyetemen – 1995-ben alapította meg cégét a BYD-et, de eredetileg nem autógyártóként. Az alapító akkor az energiában látta a jövőt, így az volt a célja, hogy világelső legyen a tárolás, azaz az akkumulátorok piacán, és hogy felvegye a versenyt a drága japán akkumárkákkal. Ennek érdekében – a cég egyik ismertetője szerint –
„Tanulmányozta a szabadalmakat és magukat az akkumulátorokat is, hogy megállapítsa, hogyan működnek, és hogyan tudná őket jobbá és megfizethetőbbé tenni”.
Ez valójában a kínai cégekre akkoriban nagyon jellemző másolást jelentette: Sony és Sanyo akkukat szereltek szét, elemezték a megoldásaikat, majd valami hasonlót készítettek BYD márkanév alatt. Vang azonban, sok kínai versenytársától eltérően nem állt meg a puszta másolásnál, már a kezdetektől látta a kutatás és a fejlesztés fontosságát is, rengeteg pénzt fordított rá. Ráadásul kihasználta a térség kínálta olcsó munkaerőt: ahelyett, hogy drága gépeket vásárolt volna, több ezer munkást alkalmazott, odafigyelve a gyártási folyamat optimalizálására is. Mire a BYD 2002-ben a hongkongi tőzsdére került, már Kína legnagyobb akkumulátorgyártója volt.
Az autós vonal is 2002-2003-ban indult, amikor a BYD szinte ingyen átvett egy gyengélkedő helyi márkát, a Qinchuan Automobile-t. Az első autóipari termék csak néhány évvel később jelent meg; nem kellett kapkodniuk, mert a cég ekkor már nagyon jól működött: sok népszerű mobiltelefon-, laptop- és elektronikus fogyasztási cikk gyártójának adott el akkumulátorokat. Eleinte a BYD Automobile-nál is konkurens modellek „visszafejtésével” indultak – ami valójában másolást jelent, – de akár az akkugyártásnál, a cégvezérben itt is megvolt az igény a továbblépésre. Eleinte tehát mérnökeivel szétszereltetett mindenféle autót – elsőként az említett Mercedest –, hogy lássa, a legjobbak hogyan is csinálják. Eközben felépítette saját szerszám- és alkatrészipari egységeit, hogy minél több mindent házon belül gyárthasson.
A beszállítók panaszkodtak is: a BYD egyszer vagy kétszer rendel nagy mennyiségű alkatrészt, aztán soha többé. Ugyanez volt a helyzet a motorokkal. Az első BYD-ket kínai gyártású Mitsubishi licencerőforrásokkal gyártották, aztán néhány éven belül megjelentek a saját konstrukciók, amelyek eleinte hasonlítottak a Mitsubishi motorjaira, de nem voltak azonosak.
Első modelljüket a Flyert még a Quinchuan-tól vitték tovább, de már 2005-ben bemutatták a leginkább az akkori Toyota Corollára emlékeztető, annál azonban jóval olcsóbb BYD F3-ast. Ezzel sikeresen pozícionálták is magukat: a külföldieknél olcsóbb, de a kínaiaknál általában jobb minőségű autók gyártójaként. Míg 2003-ban 20 000 Flyert adtak el, addig 2010-ben már félmillió új, saját autót értékesítettek. 2006-től gyorsan és folyamatosan jöttek a friss benzinmotoros modellek. 2008-ban a sencseni székhelyű márka ismét nagy lendületet vett, amikor az amerikai milliárdos befektető, Warren Buffet 10%-ot vásárolt a BYD-ben, és így nyilatkozott:
„…a BYD Auto egy nap a világ autóiparának legnagyobb szereplője lesz, miközben az autózás elkerülhetetlenül elektromos hajtásra vált”.
A helyszínválasztás, a kínai Sencsen nem volt véletlen. Az 1970-es évek közepén még 30 000-es „falu” volt, amíg 1979-ben a központi kormány különleges fejlesztési területté nem nyilvánította, hogy itt kísérletezzen a kapitalizmussal. Amikor Vang odaköltözött, a városnak már több mint 10 millió lakója volt, ma pedig már csaknem 15 millió. A nyolc környező metropolisszal együtt Sencsen Kína második legnagyobb „városi agglomerációját” alkotja, közel 100 millió lakossal.
Ezt a vidéket ma Kína Szilícium-völgyének nevezik, ugyanis a BYD mellett olyan cégek is innen származnak, mint a Huawei, vagy a DJI. Vang közben létrehozta a BYD Automotive Industry-t, amivel a személyautók gyártásán kívül minden más autóipari tevékenységet lefed. Például a ma Komáromban gyártott elektromos buszokat is ez a cég jegyzi. A villanymotoros teherautók szintén szerepelnek a portfoliójában, ahogy szemétszállítók, bányászatban használatos hatalmas, 60 tonnás dömperek, és reptéri speciális vontatók. A cégalapító mindig arra törekedett, hogy villamosítsa autóit, ami az akkumulátoros háttér ismeretében nem is meglepő. Az első ilyen példány 2008-ban jelent meg az F3 alapjain, a világ első plug-in hibridjeként! 2010-ben mutatták be az első akkumulátoros villanyautójukat az e6-ost, és nagy ugrás volt, amikor 2016-ban vezető formatervezési igazgatónak a márkához csábították Wolfgang Eggert, aki korábban az Alfa Romeónál és a Seatnál is dolgozott.
A BYD Qin, a Tang, a Yuan, a Song és a 2020-as Han már teljesen saját fejlesztés eredménye. A Han eleve elektromos és plug-in hibrid hajtáslánccal érkezett és már az első évében 100 000-et eladtak belőle. 2019-ben a BYD és a Toyota közös vállalatot alapított a Toyota villanyautóinak gyártására, kifejezetten a kínai piacra. Ez két szempontból is érdekes fejlemény. Egyfelől a Toyota sokáig vonakodott a tisztán elektromos hajtású autók piacára lépni, másfelől pedig olyan pletykák keringenek, hogy az autókat valójában a BYD fejleszti, a Toyota „csak” a gyártástechnológiát adja hozzájuk.
A koronavírus idején a BYD teljesen leállította az autógyártást, maszkokat és azokat előállító varrógépeket fejlesztett és gyártott. A világjárvány után visszatértek az autókhoz, majd egészen könnyen átvészelték az alkatrészhiány okozta nehézségeket, hiszen a chipeket maguknak gyártották. Sőt, alapítottak egy leányvállalatot is, a Fudit, ami a konkurenciának kínált BYD alkatrészeket, természetesen márkajelzés nélkül.
2022 tavaszán jelentették be, hogy a jövőben nem gyártanak többé csak belső égéssel hajtott autókat. A mai napig összesen 5,4 millió hibrid, vagy elektromos hajtású BYD készült összesen. 2022-ben 424 milliárd jüanos forgalmat bonyolított a konszern, ez 21 billió forintnak felel meg!
2023 őszén bemutatkoztak a magyar piacon is. Három, tisztán elektromos típussal indultak. A kompakt Dolphin-nal (az Autobes 2024-es fődíjasával), a 4,5 m hosszú Atto3 SUV-val, és a négyajtós, alsóközép-kategóriás Seal-lel. A kínálathoz idén év elején csatlakozott a Seal U SUV. A Genfi Autószalonon ennek plug-in hibrid hajtású változatát is bemutatták, a cég két új almárkája, a Yangwang és a Denza mellett!
Miután 2017-ben Magyarországon a BYD megnyitotta első európai, elektromos buszokat gyártó üzemét, első autógyárát is nálunk építi meg a kontinensen. Először a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung íra meg tavaly év végén, a márkához közeli forrásokra hivatkozva, hogy belső körökben megszületett a döntés, a BYD gyárat épít Magyarországon. Az óta már tudjuk, elindult a szegedi beruházás. A márka azért törekszik az európai gyártásra, hogy helyi márkaként működhessen. És szeretne Európa öt vezető márkájának egyikévé válni!
FL
Szívesen olvasnál tartalmakat offline is? Fizess elő az AzAutó magazinjára. Az előfizetés díja 9 960 Ft / év.
A BYD kínai gyártó tavaly érkezett Magyarországra, mintegy két évvel azután, hogy megjelent Európában. A hírre felkapták a fejüket a villanyautózás iránt érdeklődő magyar autósok, ugyanis a BYD nemcsak remek autókkal lépett be a magyar piacra, hanem egészen egyedülálló hátországgal is rendelkezik.
2019-ben a Tivolit is felfrissítette a korai SsangYong, a legnagyobb újdonság a Korandót is hajtó 1,5-ös turbós benzines.
Nem csak esztétikai okokból érdemes rendszeresen ápolni a karosszériát. A kasztni ápolásával jelentősen csökkenthető az idő előtti korrózió kockázata, így elkerülhetjük a költséges javítási feladatokat és autónk eladásakor magasabb árat szabhatunk meg. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amelyekkel makulátlanul tartható a karosszéria!
