Magyarországon 2025-ben minden második új autó hibrid volt.

2025-ben 129 440 új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, ez 6,4%-os növekedés 2024-hez (121 609 db), és 20,1%-os 2023-hoz (107 748 db) képest. A havi eloszlás 2025-ben klasszikus szezonalitást mutat: már­cius volt a csúcs 13 199, augusztus pedig a mélypont 8649 darabbal. Ősszel újra felpörgött a piac, és decemberben havi 11 930 darabos eladás zárta az évet.

Újautó eladások

Éves összevetésben a 12 hónapból 10-ben nőtt az eladás 2024-hez képest (csak február és június volt rosszabb, mint tavaly), ami azt jelzi, hogy nem egyetlen kiugró hónap „mentette meg” 2025-öt. Ha a trendet 2023 és 2025 között nézzük, a mintázat nagyon hasonló (tavaszi erős hónapok, nyári megtorpanás, év végi hajrá), csak a szint tolódott feljebb. A márciusi csúcs 11 496-ról, 12 890, majd 13 199 darabra nőtt 2023-ról 2025-re, a december pedig 7992-ről, 11 880-ra, majd 11 930-ra, miközben az augusztus továbbra is hullámvölgy maradt (8955, 8112 és 8649 db). A legnagyobb emelkedés a 3. negyedévben látszik (29 841 db, +16,1% 2024-hez képest).

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) értékelése szerint „a gépjárműpiac működését 2025-ben a makrogazdasági kihívások és a fokozatos alkalmazkodás kettőssége határozta meg… a mérsékeltebb finanszírozási feltételek mellett is fennmaradó keresletet elsősorban a vállalati és a flottavásárlások stabilitása biztosította a továbbra is óvatos lakossági szektorral szemben”. Bár az infláció csökkent, a tartósan magas kamatkörnyezet, a változékony árfolyamok, és az uniós széndioxid kibocsátási célokhoz kapcsolódó bírságok magasan tartották az árakat.

2025-ben továbbra is a Suzuki volt a legnépszerűbb márka az új személyautók között (14 285 db), a Toyota a második (13 862 db), a harmadik pedig a Skoda (11 373 db) lett. A sorrend a csúcson az elmúlt években úgy változott, hogy 2023-ban még a Toyota vezetett (14 223 db) a Suzuki előtt (12 169 db), később viszont a Suzuki állt az élre (2024: 15 732 db; 2025: 14 285 db). A két éllovas 2025-ben darabszámban visszaesett 2024-hez képest (Suzuki: –1447 db; Toyota: –761 db), miközben a „középmezőny” közelebb zárkózott hozzájuk.

A 2025 egyik látványos nyertese a Ford volt (+1601 db 2024-hez képest, ami 23,6%-os növekedés), de nagyot lépett előre a BMW (+1267 db, +21,9%), a Dacia (+829 db, +20,6%) és a Renault (+639 db, +18,7%) is. Nagyobb visszaeső a Nissan (–810 db, –14,2%) és a Volvo (–608 db, –18,3%). Ez a márkasorrendben is tetten érhető: a Nissan 2024-ben még 8. volt, 2025-ben viszont a 10. helyre csúszott vissza.

Csoportszinten, 2025-ben a Volks­wagen volt a legnagyobb (Volks­wagen, Audi, Seat, Cupra, Skoda együtt 25 182 db), mögötte a Toyota (Toyota és Lexus: 15 216 db), majd a Renault–Nissan Szövetség (a Daciával és az Alpine-nal együtt: 13 825 db) és a Stellantis (Opel, Peugeot, Citroën, Fiat, Jeep, Alfa Romeo, Maserati: 8838 db) következik. A Toyota csoportként is csökkent (–900 db), miközben a Renault–Nissan nőni tudott (+667 db) a Nissan visszaesése ellenére is. A Stellantis kifejezetten erősödött (+1204 db).

2025-ben a kínai gyártók már kézzelfogható darabszámmal jelentek meg: a főbb márkák együtt 7676 új autót adtak el – szemben a 2024-es 3327-tel. Ez már közel 6%-os szelet a teljes piacból. A növekedés két forrásból jött össze: egyrészt a már korábban is jelen lévő BYD és MG látványosan tovább bővült, másrészt 2025-ben több új belépő (Chery, Jaecoo, Leapmotor) már az első évében érdemi darabszámot produkált. A kínai jelenlét ma már minden kategóriában érezhető, ahol agresszív árazásukkal, kedvező ár-érték arányukkal és a hagyományos szereplőkénél jóval rövidebb modellciklusaikkal olyan versenyhelyzetet teremtettek, amely az európai gyártók piaci részesedését komolyan veszélyezteti.

Ezt a strukturális átalakulást az uniós döntéshozók protekcionista eszközökkel – például a helyi gyártáshoz vagy az európai hozzáadott értékhez kötött támogatásokkal – igyekeznek lassítani, mivel hagyományos piaci eszközökkel az árverseny nehezen fenntartható. Magyarország e folyamatban kettős, sajátos pozíciót foglal el: miközben az ország aktívan vonzza a távol-keleti jármű- és akkumulátorgyártó beruházásokat, a belpiacon is egyre több kategóriában válnak a kínai modellek a vásárlók számára reális és vonzó alternatívává.

A kínai márkák darabszám szerinti magyarországi toplistáját 2025-ben a BYD vezette 2412 autóval, utána az MG (1880 db), az Omoda (1217 db), a Chery (999 db) és a Jaecoo (987 db) következett. Növekedési rangsorban az Omoda (+1027 db; +540,5%) az első, a második a BYD (+975 db; +67,8%) a harmadik pedig az egyelőre alacsony darabszámokat produkáló Dongfeng (+36 db; +200%) lett.

2025-ben Magyarországon a kis szabadidő-autók (B-SUV) voltak a legnépszerűbbek összesen 33 534 darabbal és 25,9%-os részesedéssel (2024-hez képest ez +3458 db, +11,5%). Ide a hazai toplistán a Suzuki S-Cross (6500 db), a Suzuki Vitara (5590 db), a Dacia Duster (3292 db), a Toyota Yaris Cross (2930 db) és a Ford Puma (1640 db) tartozik. A szegmensek sorrendje érdemben nem változott 2024-hez képest: a B-SUV mögött 2025-ben is az eggyel nagyobb, kompakt C-SUV a második (31 960 db; 24,7%; +5993 db; +23,1%), majd az alsó-középkategóriás modellek következnek. Az utóbbi kategória tavaly látványosan zsugorodott (19 073 db; 14,7%; −3907 db; −17,0%).

A C-SUV kategórián belül a legnagyobb darabszámú modellek közé tartozott a Nissan Qashqai (3094 db), a Toyota C-HR (2421 db), a Kia Sportage (2171 db), a Hyundai Tucson (2017 db) és a Toyota Corolla Cross (1846 db). Az alsó-középkategória éllovasai: Skoda Ocatvia (5738 db), Kia Ceed (3048 db), Toyota Corolla (2335 db), Volkswagen Golf (1796 db) és Skoda Scala (1054 db).

Az Európai Autógyártók Szö­vetsége (ACEA) január–novem­beri bontása alapján, Magyar­országon 2025-ben a hibridek domináltak, minden második eladott új autót ilyen hajtáslánccal helyeztek forgalomba (50,7%). Ugyanebben az időszakban a benzinesek 24, a dízelek 11,3, a tisztán elektromos autók pedig 8,4%-on álltak, a plug-in hibridek (PHEV) 5,2%-ot értek el. Ez a szerkezet az EU-s átlaghoz képest hibrid-túlsúlyos (EU: 34,6%), az elektromos autókban pedig elmaradtunk (EU: 16,9%). Az Európai Unióban, a vizsgált hónapokban a benzinesek 27, a dízelek 9, a plug-in hibridek pedig 9,3%-on teljesítettek.

Az MGE 2026-ra a legtöbb kategóriában a 2025-össel azonos piaci teljesítményre számít, miközben várhatóan tovább fokozódik a verseny az európai és a kínai gyártók között. Ezt a szabályozói szigorítások és a vámok lassíthatják, de az átrendeződést nem állíthatják meg.

FL