A világ autópiaca éppen átalakul. A márkahűség csökken, alábbhagyóban az elektromos autók lendülete, miközben a hibridek egyre népszerűbbek. A 30 országból származó adatok új fogyasztói szokásokat is feltárnak.
A Deloitte 2025-ös „Globális autóipari fogyasztói tanulmánya” 30 ország több mint 30 000 autóvásárlójának véleményét gyűjtötte össze; Magyarországról 1010 válaszadó került az elemzésbe. A londoni székhelyű szolgáltató hálózat már több mint egy évtizede vizsgálja a fogyasztói trendeket az autóiparban is.
A gyártók és a beszállítók is működési gondokkal küzdenek, miközben igyekeznek csökkenteni a gyártás költségeit. Sokan már felismerték, hogy egyedül nem képesek fenntartani versenyelőnyüket, egyre gyakoribbak a versenytársak közötti – a korlátozott erőforrások elérését és a kockázatok csökkentését szolgáló – együttműködések. A globális kereskedelmi feszültségek, vámok, változó szabályozási politikák és bizonyos piacokon a munkaügyi viták megváltoztathatják a márkák globális ellátási láncokra és gyártási stratégiákra vonatkozó döntéseit, például arról is, hol gyártsanak, mennyit rakrározzanak.
A márkahűség átértékelődik, hiszen a kínai gyártók erős értékajánlatai megkérdőjelezik a hagyományos szereplők dominanciáját. A márkahűtlenség szándéka – vagyis hogy következő vásárlásukkor a vevők más márkát válasszanak – évről évre nő a legfontosabb piacokon. Kínában a fogyasztók háromnegyede (76%) tervezi a márkaváltást következő autóvásárlásakor, ami rendkívül intenzív versenyt jelez. Japánban a legalacsonyabb a márkaváltási hajlandóság (39%), bár ez is növekvő tendenciát mutat. Németországban 54% az arány, de 2024-ben még 51% volt.
A márkaválasztást befolyásoló legfontosabb tényezők piacfüggőek: Németországban az ár (62%) és a minőség (53%) a meghatározó, az Egyesült Királyságban pedig az ár és a minőség egyformán 62%-os befolyással bír. Az USA-ban a minőség 58 az ár pedig 53%-kal szerepel a vásárlási döntéseknél. Németországban a megkérdezettek 37%-a preferálja a hazai márkákat, 29%-uk a külföldieket, míg 34%-nak nem számít a gyártmány, 41% pedig akár ismeretlen márkát is választ.
A tisztán elektromos hajtású autók iránti érdeklődés lendülete a legtöbb piacon alábbhagyott, miközben a belső égésű és a hibrid hajtású modellek kereslete nőtt. A fogyasztók a „mindkét világból a legjobbat megoldást keresik az üzemanyagköltségek és a kibocsátás csökkentésében, kötelező külső töltési szükséglet nélkül.” A választás fő motivációi között az üzemanyagköltségek csökkentése áll az első helyen, Németországban ez a válaszadók 52, az Egyesült Királyságban 59, az USA-ban pedig 56%-ának volt kiemelten fontos szempont.
A környezetvédelem Németországban 54, az Egyesült Királyságban 51, az USA-ban 44%-os arányban szerepelt a motivációs listán. A vezetési élmény fontossága a németeknél 32, az Egyesült Királyságban és az USA-ban pedig egyaránt 36%-ot ért el. A kevesebb karbantartási igény (Németország 29%, Egyesült Királyság 24%, USA 30%), a jármű energiatárolóként való használhatósága (Németország 22%, Egyesült Királyság 18%, USA 25%) és a kormányzati ösztönzők (Németország 33%, Egyesült Királyság 23%, USA 27%) szintén fontos tényezők.
A villanyautót vásárolni szándékozók túlnyomó többsége otthon tervezi a töltést (Egyesült Királyság 80%, USA 79%, Japán 72%, Németország 70%) annak ellenére is, hogy többségüknél erre a felmérés idején még nem volt lehetőség. A „töltési élmény” legfontosabb összetevője globálisan a rövid töltési idő. Németországban a válaszadók 29%-a, az Egyesült Királyságban 41%, az USA-ban pedig 46%-uk válaszolt úgy, hogy az optimális töltési idő (10-ről 80%-ra) 21-40 perc.
Az akkumulátoros-elektromos autókkal kapcsolatos legnagyobb aggodalmak között a töltési idő (Németország 42%, Egyesült Királyság 47%, USA 46%), a hatótáv (Németország 54%, Egyesült Királyság 52%, USA 49%) és a magas költségek (Németország 45%, Egyesült Királyság 49%, USA 44%) szerepelnek. Komoly gond a nyilvános töltőinfrastruktúra hiánya (Németország 43%, Egyesült Királyság 44%, USA 41%) és az akkumulátor biztonsága (mindhárom piacon 28-29%, viszont Dél-Koreában 49%).
Az akkumulátorok újrahasznosításának felelősségével kapcsolatban a fogyasztók megosztottak: Németországban a válaszadók 22%-a az autógyártókat, 18%-uk a kormányzati szerveket, 12%-uk pedig a nem állami környezetvédelmi szerveket jelölte meg a dologért felelősnek.
Indiában (76%) és Kínában (72%) az átlagnál sokkal nyitottabbak a vevők a közvetlenül a gyártótól történő online vásárlásokra, de Japánban ez az arány mindössze 34%. Az USA-ban 46%, az Egyesült Királyságban 40%, Németországban pedig 38% a közvetlen vásárlásra nyitott fogyasztók aránya. A legtöbb piacon a vevők úgy vélik, elengedhetetlen a „fizikai interakció” a vásárlás előtt, azaz szeretnék legalább megnézni a kiszemelt autót. A német válaszadók 80, az angolok 84, és az amerikaiak 86%-a egyetért azzal, hogy „élőben is látni kell” a kocsit a vásárlás előtt, és ugyanilyen arányban fontosnak tartják a tesztvezetést is. A személyes kapcsolattartásra és a személyes alkudozásra is erős az igény (Németország: 81 és 74%).
Az Egyesült Királyságban (52%) és Indiában (63%) a fogyasztók jobban aggódnak az önvezető robotaxi szolgáltatások megjelenése miatt, mint Németországban (36%), Japánban vagy Kínában. A mesterséges intelligencia megjelenését az autókban, Indiában 82%, Kínában 77% tartja fontosnak. Ezzel szemben Németországban (25%), az USA-ban (26%) és az Egyesült Királyságban (26%) sokan szkeptikusak a technológiával kapcsolatban.
Az autók okostelefonos csatlakoztathatósága (Apple CarPlay, Android Auto) is fontos, Németországban a válaszadók 46%-a, az Egyesült Királyságban 56%, az USA-ban pedig 58% tartotta ezt kiemelt szempontnak. Az adatkezelési bizalom a kapcsolt járművek (connected vehicles) térhódításával egyre fontosabb kérdés. Bár a fejlődő piacokon a fogyasztók hajlandóbbak felárat fizetni az ilyen szolgáltatásokért még személyes adataik megosztása árán is, a bizalom mértéke piacfüggő.
A legtöbb országban a fogyasztók leginkább az autógyártókra bíznák az autóik által generált adatok kezelését. Ez a bizalom azonban eltérő mértékű: Dél-Koreában a válaszadók 40, Indiában 28, Japánban 30, az Egyesült Királyságban 23, Németországban 22, míg az Egyesült Államokban csupán 19%-a bízik ilyen téren a márkákban. Ezzel szemben a német, angol és amerikai vevők többsége egyik felsoroltban (pénzintézetek, autóklubok, kormányszervek) sem bízik meg az adatkezelés terén.
Indiában, Délkelet-Ázsiában és az USA-ban a fogyasztók fele naponta vezet, ami nagyjából kétszerese a dél-koreai vagy a japán aránynak. Németországban a válaszadók 37%-a használja naponta az autóját. A 18-34 éves korosztályt általában érdekli a „járműtulajdonlás feladása”, például az autómegosztás.
Ez az érdeklődés Indiában a legmagasabb (70%), de az Egyesült Államokban is 44%-os az arány, az Egyesült Királyságban 37%, Németországban pedig 35. A fogyasztók arra számítanak, hogy öt éven belül csökkenni fog a személyautó használatuk az efféle megoldások javára. A fiatalabbak nagy részét érdekli az előfizetéses autóhasználat: Indiában a 18-34 évesek 66%-a, Kínában 56%, az Egyesült Államokban 44%, az Egyesült Királyságban 35%, Németországban pedig 33% ez az arány.
FL
Megjelent: Az Autó 2025/10.
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Szívesen olvasnál tartalmakat offline is? Fizess elő az AzAutó magazinjára. Az előfizetés díja 9 960 Ft / év.
Az autógyártók számára ma a kiberbiztonság a legnagyobb külső fenyegetés, megelőzi az energiaválságot és az inflációt is. A Rockwell Automation jelentése szerint az autóipari vezetők 35%-a tartja ma ezt a legfontosabb kihívásnak.
Mire jó az ékszíj spray? Kipróbáltunk egy hazai gyártásút.
A Yaris Cross csak szolidan frissült, műszakilag sem történtek mélyreható változások, de ez érthető, nem volt rájuk szükség. A legdrágább, azaz a csordulásig extrázott összkerekes hibrid járt nálunk.
