Magyarországon 2025-ben minden második új autó hibrid volt.

2025-ben 129 440 új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, ez 6,4%-os növekedés 2024-hez (121 609 db), és 20,1%-os 2023-hoz (107 748 db) képest. A havi eloszlás 2025-ben klasszikus szezonalitást mutat: március volt a csúcs 13 199, augusztus pedig a mélypont 8649 darabbal. Ősszel újra felpörgött a piac, és decemberben havi 11 930 darabos eladás zárta az évet.
Újautó eladások
Éves összevetésben a 12 hónapból 10-ben nőtt az eladás 2024-hez képest (csak február és június volt rosszabb, mint tavaly), ami azt jelzi, hogy nem egyetlen kiugró hónap „mentette meg” 2025-öt. Ha a trendet 2023 és 2025 között nézzük, a mintázat nagyon hasonló (tavaszi erős hónapok, nyári megtorpanás, év végi hajrá), csak a szint tolódott feljebb. A márciusi csúcs 11 496-ról, 12 890, majd 13 199 darabra nőtt 2023-ról 2025-re, a december pedig 7992-ről, 11 880-ra, majd 11 930-ra, miközben az augusztus továbbra is hullámvölgy maradt (8955, 8112 és 8649 db). A legnagyobb emelkedés a 3. negyedévben látszik (29 841 db, +16,1% 2024-hez képest).

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) értékelése szerint „a gépjárműpiac működését 2025-ben a makrogazdasági kihívások és a fokozatos alkalmazkodás kettőssége határozta meg… a mérsékeltebb finanszírozási feltételek mellett is fennmaradó keresletet elsősorban a vállalati és a flottavásárlások stabilitása biztosította a továbbra is óvatos lakossági szektorral szemben”. Bár az infláció csökkent, a tartósan magas kamatkörnyezet, a változékony árfolyamok, és az uniós széndioxid kibocsátási célokhoz kapcsolódó bírságok magasan tartották az árakat.
2025-ben továbbra is a Suzuki volt a legnépszerűbb márka az új személyautók között (14 285 db), a Toyota a második (13 862 db), a harmadik pedig a Skoda (11 373 db) lett. A sorrend a csúcson az elmúlt években úgy változott, hogy 2023-ban még a Toyota vezetett (14 223 db) a Suzuki előtt (12 169 db), később viszont a Suzuki állt az élre (2024: 15 732 db; 2025: 14 285 db). A két éllovas 2025-ben darabszámban visszaesett 2024-hez képest (Suzuki: –1447 db; Toyota: –761 db), miközben a „középmezőny” közelebb zárkózott hozzájuk.

A 2025 egyik látványos nyertese a Ford volt (+1601 db 2024-hez képest, ami 23,6%-os növekedés), de nagyot lépett előre a BMW (+1267 db, +21,9%), a Dacia (+829 db, +20,6%) és a Renault (+639 db, +18,7%) is. Nagyobb visszaeső a Nissan (–810 db, –14,2%) és a Volvo (–608 db, –18,3%). Ez a márkasorrendben is tetten érhető: a Nissan 2024-ben még 8. volt, 2025-ben viszont a 10. helyre csúszott vissza.
Csoportszinten, 2025-ben a Volkswagen volt a legnagyobb (Volkswagen, Audi, Seat, Cupra, Skoda együtt 25 182 db), mögötte a Toyota (Toyota és Lexus: 15 216 db), majd a Renault–Nissan Szövetség (a Daciával és az Alpine-nal együtt: 13 825 db) és a Stellantis (Opel, Peugeot, Citroën, Fiat, Jeep, Alfa Romeo, Maserati: 8838 db) következik. A Toyota csoportként is csökkent (–900 db), miközben a Renault–Nissan nőni tudott (+667 db) a Nissan visszaesése ellenére is. A Stellantis kifejezetten erősödött (+1204 db).
2025-ben a kínai gyártók már kézzelfogható darabszámmal jelentek meg: a főbb márkák együtt 7676 új autót adtak el – szemben a 2024-es 3327-tel. Ez már közel 6%-os szelet a teljes piacból. A növekedés két forrásból jött össze: egyrészt a már korábban is jelen lévő BYD és MG látványosan tovább bővült, másrészt 2025-ben több új belépő (Chery, Jaecoo, Leapmotor) már az első évében érdemi darabszámot produkált. A kínai jelenlét ma már minden kategóriában érezhető, ahol agresszív árazásukkal, kedvező ár-érték arányukkal és a hagyományos szereplőkénél jóval rövidebb modellciklusaikkal olyan versenyhelyzetet teremtettek, amely az európai gyártók piaci részesedését komolyan veszélyezteti.

Ezt a strukturális átalakulást az uniós döntéshozók protekcionista eszközökkel – például a helyi gyártáshoz vagy az európai hozzáadott értékhez kötött támogatásokkal – igyekeznek lassítani, mivel hagyományos piaci eszközökkel az árverseny nehezen fenntartható. Magyarország e folyamatban kettős, sajátos pozíciót foglal el: miközben az ország aktívan vonzza a távol-keleti jármű- és akkumulátorgyártó beruházásokat, a belpiacon is egyre több kategóriában válnak a kínai modellek a vásárlók számára reális és vonzó alternatívává.
A kínai márkák darabszám szerinti magyarországi toplistáját 2025-ben a BYD vezette 2412 autóval, utána az MG (1880 db), az Omoda (1217 db), a Chery (999 db) és a Jaecoo (987 db) következett. Növekedési rangsorban az Omoda (+1027 db; +540,5%) az első, a második a BYD (+975 db; +67,8%) a harmadik pedig az egyelőre alacsony darabszámokat produkáló Dongfeng (+36 db; +200%) lett.

2025-ben Magyarországon a kis szabadidő-autók (B-SUV) voltak a legnépszerűbbek összesen 33 534 darabbal és 25,9%-os részesedéssel (2024-hez képest ez +3458 db, +11,5%). Ide a hazai toplistán a Suzuki S-Cross (6500 db), a Suzuki Vitara (5590 db), a Dacia Duster (3292 db), a Toyota Yaris Cross (2930 db) és a Ford Puma (1640 db) tartozik. A szegmensek sorrendje érdemben nem változott 2024-hez képest: a B-SUV mögött 2025-ben is az eggyel nagyobb, kompakt C-SUV a második (31 960 db; 24,7%; +5993 db; +23,1%), majd az alsó-középkategóriás modellek következnek. Az utóbbi kategória tavaly látványosan zsugorodott (19 073 db; 14,7%; −3907 db; −17,0%).
A C-SUV kategórián belül a legnagyobb darabszámú modellek közé tartozott a Nissan Qashqai (3094 db), a Toyota C-HR (2421 db), a Kia Sportage (2171 db), a Hyundai Tucson (2017 db) és a Toyota Corolla Cross (1846 db). Az alsó-középkategória éllovasai: Skoda Ocatvia (5738 db), Kia Ceed (3048 db), Toyota Corolla (2335 db), Volkswagen Golf (1796 db) és Skoda Scala (1054 db).

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) január–novemberi bontása alapján, Magyarországon 2025-ben a hibridek domináltak, minden második eladott új autót ilyen hajtáslánccal helyeztek forgalomba (50,7%). Ugyanebben az időszakban a benzinesek 24, a dízelek 11,3, a tisztán elektromos autók pedig 8,4%-on álltak, a plug-in hibridek (PHEV) 5,2%-ot értek el. Ez a szerkezet az EU-s átlaghoz képest hibrid-túlsúlyos (EU: 34,6%), az elektromos autókban pedig elmaradtunk (EU: 16,9%). Az Európai Unióban, a vizsgált hónapokban a benzinesek 27, a dízelek 9, a plug-in hibridek pedig 9,3%-on teljesítettek.
Az MGE 2026-ra a legtöbb kategóriában a 2025-össel azonos piaci teljesítményre számít, miközben várhatóan tovább fokozódik a verseny az európai és a kínai gyártók között. Ezt a szabályozói szigorítások és a vámok lassíthatják, de az átrendeződést nem állíthatják meg.
FL




