Az autógumik tervezői ma már mesterséges intelligenciával működő szenzorokat, alakváltó felületeket, és új lég- és defektmentes technológiákat fejlesztenek. Az alapanyagok is átalakulóban vannak.
Az autógumikkal méltatlanul keveset foglalkozunk, pedig a biztonságunk is sok szempontból rajtuk múlik: a kerekek viszik át az útra az autó hajtó- és a fékteljesítményét, miközben gördülési ellenállásuk beleszól a fogyasztásba, anyaguk, szerkezetük, felületük pedig a rugózásba és az irányíthatóságba. Egy független holland kutatócég, a TNO már 2014-ben arról írt, hogy a tapadás 10%-os javulása önmagában is akár 3-4%-os csökkenést hozhatna a halálos balesetek számában!
A szelepekbe épített jeladókkal működő nyomásmérés már általános, sőt egyes rendszerek érzékelők nélkül, pusztán a kerekek fordulatszámának változásából (a gördülési sugár csökkenéséből) is képesek következtetni a nyomás változására, mindenféle jelátvitel nélkül.
A Pirelli és a Bosch közös fejlesztése, a Cyber Tyre ennél sokkal tovább megy: futófelületének belső falára ragasztott, egyenként 12 grammos érzékelőkkel dolgozik. Ezek valós idejű adatokat gyűjtenek a gumi hőmérsékletéről, nyomásáról, és vele a rugalmassági, tapadási jellemzőkről, sőt a kopásról is, miközben információt továbbítanak az útfelület minőségéről. Az adatokat alacsony energiaigényű Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik az autó fedélzeti rendszereire, ahol a menetdinamikai elektronikák (ESP, kipörgésgátló stb.), előre fel tudnak készülni a várható helyzetekre, beavatkozáskor igazodva az aktuális nyomás-, hőmérséklet- és felületjellemzőkhöz.
A távolabbi tervekben a Bluetooth helyett 5G-s adatátvitel szerepel, a Pirelli fejlesztői 2021 óta dolgoznak ezen. A Cyber Tyre már létezik, igaz egyelőre drága, ma még csak a Pagani Utopia hord ilyen kerekeket. A Goodyear Sightline is hasonlóan működik, a futófelület belső falára ragasztott érzékelők adatait az autó fedélzeti diagnosztikai (OBD) csatlakozójába dugott vevőnek küldi el. A begyűjtött információkat (ez már az aquaplaninget és az abroncs terhelését is figyeli) a Goodyear felhőalapú, mesterséges intelligenciával megtámogatott szolgáltatása elemzi (de az autó fedélzeti elektronikái is használhatók erre). A cél ugyanaz, mint a Cyber Tyre esetében: a menetstabilizáló elektronikák és az automatikus vészfékrendszer (AEB) működésének valós idejű támogatása, és felkészítése a beavatkozásra. Már futnak a kísérleti flották.
A jövő autógumija szerkezetében is képes lesz alkalmazkodni a pillanatnyi körülményekhez, igényekhez. A Nokian fejlesztői legkésőbb 2034-re felületüket változtatni tudó abroncsokat ígérnek, a cél a lehető legjobb tapadás minden helyzetben. A részletek ismertetése nélkül egyelőre csak annyit tudni, hogy a felületbe épített jeladók „érzékelik az útviszonyokat”, és ha kell, módosítják a futófelület barázdáit: száraz úton nagyobb a tapadó felület, nedvesen pedig mélyebbek az árkok, egyelőre fokozatos (3-4 lépéses) alakulással.
Egy már ma is létező prototípusnál a vezető gombnyomással műanyagbütyköket tud kiemelni egyszerre mind a négy abroncsból – és ezzel kész is a jeges felületre való szöges gumi. Egy másik elgondolás szerint mikroszkopikus tapadásjavító kristályokat kevernének a futófelület anyagába. Itt nincs számítógépes háttér, ahogy a gumi kopik, a kristályok „előbújnak” és „élesítik a tapadási tartalékot”, azaz a gumi kopottan is úgy tapad, mint új korában. Egy dél-koreai fejlesztőcég „okos láncszerkezet” nevű mechanizmusa egymással összekapcsolt felületi blokkokból áll, ezeket drótküllők kötik össze a kerék agyával.
A futófelület „alakváltását” a küllők feszessége szabályozza. Ha a drótok befelé húzzák a blokkokat, a kerék szerkezete merevebb lesz; ellenkező esetben pedig rugalmasabb, ami terepen és sárban, hóban jöhet jól. A kialakítás fontos konstrukciós problémája, hogy a felületi blokkok közötti sugárirányú hézagokba kerülő kosz és por nehezíti a működést, a működtető rendszer tömege, és nehézkes kiegyensúlyozhatósága pedig sebességérzékennyé teszi a szerkezetet miközben növeli a lengéskényelmet rontó rugózatlan tömeget is.
A Michelin Uptis (Unique Puncture-proof Tyre System: Egyedi Defektmentes Gumi) abroncsában nincs levegő, így nem is kaphat defektet. Évente, sok tízmillió gumit cserélnek le a világon pusztán defekt miatt! Az Uptis, tervezői szerint ráadásul akár háromszor tartósabb is lehet a hagyományos levegős abroncsoknál, miközben jelentősen könnyebb, így jótékonyan hat a fogyasztásra és vele a hatótávra.
A kialakítás fontos hátránya, hogy lamellás szerkezetéből adódóan „oldalfala” a levegős gumikénál – ma még – merevebb, ami rontja a lengéskényelmet és bizonyos felületeken és helyzetekben a tapadást is. Egy másik megoldással a gumi futófelületébe poliol alapú javítóanyagot tartalmazó kapszulákat ágyaznak be. Ezek mechanikai feszültség hatására (például kisebb repedések keletkezésekor) felszakadnak, anyaguk reakcióba lép a levegővel és megköt. Így a rendszer akár kisebb defektek időleges javítására is alkalmas.
A biogumi alapanyagok kutatása és a kaucsuk velük való kiváltása régi fejlesztési irány a nagy márkáknál. A mexikói eredetű guayule növény nedvével a Continental már az 1900-as évek legelején is kísérletezett, és a pitypang levének használata is hagyományos kutatási téma.
Több márka már ma is használ pitypangot a termékeiben, de a teljes átállás (a kaucsuk teljes kiváltása) csak 2045-2050-re érhető el. Az újrahasznosított alapanyagok aránya évről-évre nő az új abroncsokban, akárcsak a természetes alapú, növényi polimereké, sőt, legújabban terjed a rizshéj hamujából nyert szilícium-dioxid használata: a hagyományos homokalapú szilícium-dioxid után ez a mezőgazdasági melléktermék kínálja a legmagasabb szilícium tartalmat, miközben ugyanúgy viselkedik, mint a homok, ugyanakkor lényegesen alacsonyabb a gyártási szén-dioxid-lábnyoma és előállításának energiaigénye is kisebb. A szilícium-dioxid a gördülési ellenállás csökkentése és az élettartam növelése szempontjából fontos a gumigyártásban.
A jövő autógumija vélhetően rövidebb élettartamú lesz a maiaknál. Hogy miért? Azért, mert a beépített új megoldások költségét a gyakoribb cserékkel próbálják majd megfizettetni a gyártók. Ha ezzel teljes körű újrahasznosítás és a természetes alapanyagok arányának jelentős növelése is együtt jár, a környezetet sem terhelik majd a levetett abroncsok.
FL
Megjelent: Az Autó 2025/9.
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Szívesen olvasnál tartalmakat offline is? Fizess elő az AzAutó magazinjára. Az előfizetés díja 9 960 Ft / év.
Az autógyártók számára ma a kiberbiztonság a legnagyobb külső fenyegetés, megelőzi az energiaválságot és az inflációt is. A Rockwell Automation jelentése szerint az autóipari vezetők 35%-a tartja ma ezt a legfontosabb kihívásnak.
Mire jó az ékszíj spray? Kipróbáltunk egy hazai gyártásút.
A Yaris Cross csak szolidan frissült, műszakilag sem történtek mélyreható változások, de ez érthető, nem volt rájuk szükség. A legdrágább, azaz a csordulásig extrázott összkerekes hibrid járt nálunk.
