20 év alatt a Kia olyan röppályára állt, amely nem szokványos a járműiparban. A képzeletbeli rakéta indítógombját egy német tervező, Peter Schreyer nyomta meg.

Japán módszer. Így is nevezik azt a taktikát, amit 2006 előtt a koreai Kia alkalmazott: a jellegtelen külsejű modelleket az átlaghoz képest relatíve jól felszerelve, a versenytársaknál kedvezőbb áron kínálták. Többnyire Mazda-alapokra dolgoztak, idővel Európába is megérkeztek, de legyünk őszinték, nem hagytak mély nyomot az emlékezetünkben, az akkori típusok – a Pride, a Shuma, a Shepia, a Magentis, vagy a koreai luxus megtestesítőjének szánt fura Opirus – mostanra mind feledésbe merültek. Tegyük hozzá rögtön, a későbbi autókat látva nem véletlenül.

A Kiánál bő másfél évtizede döntöttek úgy, hogy Európa meghódítása fontos cél a számukra, ám felismerték, ez speciális piac, itt jellemzően csak a helyiek számára fejlesztett és a gazdaságosság miatt helyben is gyártott modellekkel lehetnek sikeresek.

Tervező- és dizájnközpont létesült hát Németországban, a szlovákiai Zsolnán pedig felépült a kontinens egyik legmodernebb üzeme, ahol elkezdődött az első „Európa-kompatibilis” Kia, a ma­gyar Kovács Miklós által jegyzett cee’d gyártása. A legnagyobb dobás azonban kétségtelenül a bajor formatervező, Peter Schreyer szerződtetése volt, aki az Audi ösztöndíjával tanult a londoni Royal College of Art-ban és a Volkswagen-csoport stábjából sikerült elcsábítani.

Schreyer akkor már nagyágyúnak számított, többek között ő rajzolta a New Beetle-t és az első Audi TT-t, utóbbit a rangos Car Design News minden idők egyik legmeghatározóbb járműipari alkotásaként említi. A német szakember tudta, s számos alkalommal nyilatkozta, hogy egyelőre hiába álmodoznak Koreában, mert nincsenek alapok, amire építkezni lehet; konkrétan hiányzik a meghatározó márkaarculat, amivel a Kiát azonosíthatnák a vásárlók, így innen, kvázi tiszta lappal kell indulnia.

A 2007-es Frankfurti Autószalonon debütált Schreyer első meghatározó autója, a Kee Concept, amivel elkezdte kiásni a majdani toronyháza bombabiztos alapját. Ezen már feltűnt az általa kitalált egyedi hűtőmaszk, ami autós berkekben a tigrisorr nevet kapta, illetve a szélvédő felső részénél látható motívum, ami látható többek között a Ceed második generációján is.

A tanulmányautók innentől komollyá váltak, a korábbi kicsapongások (KMX, KMS, KCV) helyett elkezdték módszeresen tükrözni mindazokat a formai és funkcionális jellemzőket, ami a tervezőket foglalkoztatta, így valódi betekintést nyújtottak a márka izgalmakkal teli jövőjébe.

A Schreyer-korszakban a Kia tarolt (és a tanítványai által tarol ma is) a világ legrangosabb, dizájnnal kapcsolatos versenyein, a cég központjában tucatszám sorakoznak a vitrinekben a Red Dot és iF Design győzelmekért járó díjak, elismerések. A koreaiak nagyon sokat köszönhetnek a német szakembernek, akit hálájuk jeléül 2012-ben a márka egyik elnöki pozíciójával jutalmaztak, amely tisztet korábban csak koreai ember töltött/tölthetett be.

És ezzel elérkeztünk a jelenbe, amely hasonló, túlzás nélkül ismét korszakváltó izgalmakat rejt, mint 2005-ben, hiszen az elektrifikációra összpontosító Kia 2021-től teljesen megújul – az EV6 a márka első új szülötte –, ám ezt a folyamatot Peter Schreyer már nyugdíjasként követheti végig. Várhatóan nem fog csalódni a tanítványaiban.

Petalion

Megjelent: Az Autó 2021/9.

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!