Egyszerű garázsműszerrel, kézi refraktométerrel mértük meg néhány téli szélvédőmosó folyadék fagyáspontját.

Nyolc, kétliteres kiszerelésű téli szélvédőmosót pancserteszteltünk, nagyáruházakban, autósboltokban vettük valamennyit. Mérőeszközünk egy egyszerű, 8-10 000 forintért bármikor könnyen beszerezhető kézi refraktométer volt; régi műszer, a szerkesztőségi autók hűtőrendszerének fagyállóságát szoktuk mérni vele. A működés: a mérőfelületre cseppentett minta fénytörése megmutatja a fagyáspontot. Egy kis fizika: a fagyáspont az a hőmérséklet, ahol egyszerre van jelen a szilárd és a folyékony halmazállapot, azaz esetünkben a jég és a folyadék ablakmosó. Az ablakmosó megfagyása nem csak azért kellemetlen, mert a „jégkását” nem lehet az ablakra spriccelni, az is rossz és veszélyes, ha a cucc a szélvédőre fagy. Ráadásul a folyadék víztartalma fagyott állapotban nagyobb térfogatú, így nem csak eltömítheti a vezetéket, de elrepesztheti a tartályt és tönkreteheti a szivattyút is.

Általános igazság, hogy a hazai telek nem olyan hidegek, hogy -20 foknál fagytűrőbb ablakmosóra legyen szükség. A -20 fokon fagyó mosófolyadék még -22-nél sem áll össze kemény tömbbé, így bár az ablakra spriccelni már nem lehet, kárt biztosan nem okoz. Ilyen hideg mifelénk mostanában ritkán van, ráadásul a motort elindítva gyorsan emelkedik a motortér hőmérséklete is, így a mosófolyadék (ha közeli tartályban van, és nem mondjuk a csomagtérajtóban) gyorsan szivattyúzható lesz.

Ebből a szempontból az összes márka átment a teszten, mert valamennyi hozta legalább a -20 C˚-ot, azok is, amelyek a címkén csak -19-et ígértek. Egyedül a Flassx teljesítette alul -35 fokos ígéretét, nála -32-t mértünk. A műszer működéséből adódóan a leolvasási pontosság nem tökéletes: a fény felé fordított skála a fagypont számértékéig világos, lejjebb sötét, de a területek közötti (a fagypontot jelző) határvonal nem teljesen éles, így mérési eredményeink nagyjából fél fokos szórással lehetnek találók. A teszt előtt a műszert tisztára mostuk, szárazra töröltük, és egy csepp ioncserélt vízzel „hitelesítettük” is, hogy biztosan tudjuk, hol a skála nullapontja. Minden ablakmosót kétszer mértünk meg, a mérések között a műszert elmostuk és megszárítottuk. Az eredményeket táblázatba foglaltuk. A mosófolyadékok más jellemzőit, (tisztítóképességét, porlaszthatóstágát stb.) most nem vizsgáltuk.

A nyolc téli szélvédőmosót találomra választottuk főleg nagyáruházak autósrészlegein. Az előtérben, a dobozban a refraktométer

 Szívószállal cseppentettünk a műszer mérőfelületére, minden mérés előtt a prizmát és a szívószálat is tisztára mostuk