Az interneten rendeltünk javítófestéket korábbi tartósteszt Fiat Tipónkhoz, hogy eltüntessük a hátsó lökhárító apró sérülését.

Koccanás

A 2020-as Tipo kombi bár már lefutotta a tesztidejét, még mindig a szerkesztőségnél szolgál. Az első három évet megúszta egyetlen sérülés nélkül, idén ősszel azonban hármat is beszerzett. Ebből kettőnél ott sem voltunk, valószínűleg valamelyik bevásárlóközpont parkolójában csapta neki az ajtót valaki a bal hátsó sárvédőnek, de, hogy a jobb küszöbborítás alig észrevehető mélyedését hogyan szereztük, sejtelmünk sincs. Talán egy bevásárlókocsi alsó keretének lekerekített vége… Ezek a sebek nem vészesek: alig lehet őket észrevenni, és a fényezés is sértetlen maradt mindkettőnél. Nem így a legfrissebb esetben, ez ráadásul még jobban fáj, mert „sajáthibás”. A Fiatban nincs tolatókamera, de még csak radar sem. Egy hétvégi kirándulásról hazaindulva éppen próbáltunk megfordulni az erőszéli parkolóban, amikor a hátsó lökhárító bal sarkával elértünk egy a parkoló autók ellen kitett nagy terméskövet. A seb nagy része az alsó, anyagában színezett fekete felületet érte, de jutott belőle a festettre is, nagyjából körömnyi méretben.

Kerestünk és találtunk megoldást: javítófesték

Rögtön felhívtuk azt a karosszériás műhelyt, ahová évek óta járunk. Ők azt mondták lökhárító le, és részleges fényezés. Ezt a megoldást több okból is kerülni akartuk. Egyrészt napokra le kellene tenni hozzá a kocsit, másrészt félő, hogy a majdani eladáskor rétegvastagság mérővel vizsgálódó vevőjelöltek úgy vélik, valamilyen komolyabb baleset nyomait próbáltuk elfedni így. A hibajavítás lehet, hogy nem lesz tökéletes, de biztosan nem tűnik majd többnek, súlyosabbnak, mint ami valójában.

Sokat keresgéltünk az interneten, végül véletlenül akadtunk egy gyári színkód alapján javítófestékeket kikeverő és „javító tollakba” töltő budapesti vállalkozásra, akik kevesebb, mint egy napon belül visszaigazolták a megrendelést és átvehetővé tették a javítófestéket. A személyes átvételt választottuk, mert olcsóbb, és gyorsabb, mint a futár. Így 5500 forintot fizettünk összesen. Ezért a pénzért meglepően sok mindent kaptunk a kis kartondobozban. Íme, a javítófesték tartalma: 20 ml-es műanyagfecskendő, 50 ml-es keverőedény (ecsettel a kupakjában), hibajavító „filctoll” (üres), egy pár gumikesztyű és persze maga a festék, 1 decis fém dobozban.

A javítófesték színét a gyári kód alapján keverték ki nekünk. A honlapon még ahhoz is kínáltak némi segítséget, hogy ezt hol találjuk. A Fiat a vezetőoldali B-oszlopra ragasztotta, elég jól láthatóan, a fehér szín fiatos száma 249, a megrendelésnél az autó típusa és gyártási éve mellé ezt is csatolnunk kellett – szerencsére elég gyakori árnyalat. Némi felárért fedőlakkot is lehet rendelni, de a mi esetünkben erre nincs szükség.

Fess magad: használj javítófestéket!

A cég egy kis segítséget is ad a javításhoz, leírják, hogy a lehető legjobb eredmény érdekében ötforintosnál nagyobb sérülést ne javítsunk így, és hogy fontos, hogy a felület a festés előtt zsírmentes és száraz legyen. Mindent tudunk, de előfordulhat, hogy (óvatosan) csiszolnunk is kell kicsit, mert a kő éle árkot is vájt a leverődés közepére. Óvatosak leszünk, nehogy felsértsük a még ép környező felületeket. Először a tollal próbálkozunk, ezt előbb szét kell csavarni, majd az fecskendővel egyszerűen fel kell tölteni a „gyárilag” készre kevert javítófestékkel. A filc-orr úgy kap az anyagból, hogy javítás előtt papírlapra nyomjuk, ettől indul meg a festékáramlás a toll testéből. Ha így nem járunk sikerrel, jöhet az ecset, hiszen az egy deci festékből bőven futja. A javítás nem bonyolult, de egy kicsit kivárunk vele, reményeink szerint Az Autó valamelyik későbbi számában már meg is mutathatjuk a végeredményt. Addig is csináltunk egy próbát, egy puha barnaszínű műanyagkupakon, hogy lássuk pontos-e a javítófesték árnyalata.

SZG