Pető Attila KRESZ-oktató segítségével összeállítottunk 26 nagyon nehezen megválaszolható vizsgakérdést. Ezek pontos ismerete a mindennapi forgalomban is hasznos lehet. Íme,
a második hat.

7.

Szabályos, ha az A jármű nem a villamossínről kanyarodik jobbra, hanem mellőle? A besorolás szabálya szerint jobbra kanyarodáskor az úttest jobb szélére kell húzódni, ugyanakkor a villamos-pályával kapcsolatban létezik egy szigorú szabály a KRESZ-ben: a sínekre csak akkor hajthatunk rá, ha ezzel nem zavarjuk az érkező villamost. A zavarás tilalma a gyakorlatban azt jelenti, hogy a villamosvezetőnek még a figyelmét sem vonhatjuk el, nemhogy lassításra kényszeríthetnénk. Ezért a villamos-pályán való haladást mindig mérlegelni kell, és ha csak kicsi esélye is van, hogy villamos érkezik, amíg a sínen tartózkodunk, inkább ne menjünk rá! Tehát ezen a képen a besorolás szabályos, de az is szabályos lenne, ha az autó a sínről fordulna – akkor, ha nincs a közelben villamos. Ebből a valóságban akkor lehet kavarodás, ha két, egymás után haladó autó közül az első a sínek mellől, a második pedig a sínekről fordulna jobbra.

8.

Van-e bármilyen kötelezettsége a B járműnek? Aki tanult KRESZ-t, emlékszik a szabályra: „biztosítani kell a busz elindulását, és azt, hogy a jobb szélső sávba be tudjon sorolni.” Sokan elfelejtik a mondtat második részét. A képen a busz minden gond nélkül el tud indulni a megállóból, hiszen szabad az út az előtte, tehát a B járműnek nincs semmilyen kötelezettsége. A vizsgán ennek a képnek van olyan párja, ahol buszöbölből indul el a busz, és mellette halad el a sárga autó. Ott lassítással, esetleg megállással is segíteni kell a busz elindulását.

9.

Két kérdés is kapcsolódik ehhez a képhez. Az egyik, hogy az úttestek metszéspontjától, tehát a sarokponttól a két jármű 4-4 m-re áll; szabályos ez a KRESZ szerint? A válasz: nem, mert az úttestek metszéspontjától a kereszteződésben 5 m-t kell szabadon hagyni. A másik kérdésben 6-6 m-re áll a két jármű a saroktól – ebben az esetben az A szabályos, a B pedig szabálytalan. Ugyanis a zöld autó előtt gyalogos átkelőhely van, amelyen – és előtte 5 m-en belül (ha útburkolati jel másképpen nem jelöli) – nem szabad megállni. Az A autó azért szabályos, mert nem tilos közvetlenül a zebra után megállni.

10.

A villamosmegálló mellett áll egy-egy autó (a zöld és a fekete). Vajon szabályosan teszik ezt? Erre egyedi KRESZ szabály vonatkozik: lakott területen belül tilos megállni „villamosmegállónál levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen”. Azért, ha a villamoshoz gyalogosok szaladnak, jobban lehessen őket látni. Sőt, mivel a KRESZ úgy rendelkezik, hogy kilátást gátoló akadály mögül a gyalogos ki sem léphet, elvileg így oda se tudna menni a megállóhoz. Ezért inkább tiltják a megállást. Ennek megfelelően a fekete autó szabályosan áll, hiszen ott nincs megálló, a zöld pedig szabálytalanul.

11.

Ha az a kérdés, hogy 10 és 6 között szabályosan várakozik-e az A jármű – mellette annak vezetője áll –, akkor a válasz igen, mintha a tábla ott sem lenne. De mi a helyzet 6 és 10 között? A megállás megengedett. A KRESZ szerint: „a megállás a járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, vagy – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.” Tehát ez így legfeljebb 5 percig, a 6-tól 10-ig terjedő időszakban is szabályos. Ha a kérdést úgy teszik fel, hogy lehetséges-e például 10 percig itt állni, a válasz úgy helyes, hogy csak akkor, ha a be- és a kiszállás, vagy a folyamatos fel- és lerakás ennyi ideig tart.

12.

Ezt a feladványt sokan elrontják, pedig egyszerű a kérdés: melyik jármű kanyarodhat jobbra? A „kötelező haladási irány” jelzőtáblák hatására egyértelműnek tűnik a válasz: a C (piros) autó. Viszont előtte piros a lámpa, tehát az adott pillanatban egyik jármű sem kanyarodhat jobbra.

FL
(Szakértő: Pető Attila)
Megjelent: Az Autó 2023/9.