A Popular az 1930-as évek Skoda kínálatának legkisebb és legolcsóbb tagja volt. Egy szépen restaurált példányt vezettünk.

A Skoda Popular története
A nagy gazdasági válság a Skodát is megviselte, 1933-ra nagyon nehéz helyzetbe került. A vezetőség előre menekült és úgy határozott, piacra küld egy egyszerű és olcsó népautót. Akkor még azt gondolták, hogy a 995 cm3-es, 20 LE-s 420 Standard lesz a megmentő, de hiába volt jó, a vásárlók nemigen érdeklődtek iránta, mert a konkurencia olcsóbban kínált hasonlót. 1934-ben végül bemutatták a Populart, a motor alapjaiban maradt a régi, de a hengerűrtartalmát 903 cm3-re, teljesítményét pedig 18 LE-re csökkentették.
A Standardtól jött a Vladimir Matous főmérnök által tervezett elől-hátul független felfüggesztés és a szokatlan, központi csöves alváz is, amit eredetileg Hans Ledwinka talált ki a Tatra számára. Hátra, a differenciálmű mellé telepítették a váltót is, így javult a súlyelosztás és a vezethetőség. Ezt már kedvezőbben fogadta a nép, különösen miután négy Popular 15 ezer km-es túrát teljesített Indiáig és vissza.

Az újdonság visszaszerezte a márkának otthon a piacvezető pozíciót, de gyorsan túlléptek rajta, mert jött a 420-as Popular (Typ 906/907) már 995 cm3-es, 22 LE-s motorral és 90 km/h-s végsebességgel. A méretek is nőttek és a felépítményt is áramvonalasabbra szabták. 1936-ban egy spéci, 1,4 l-es, Rapid motoros Popular Sport második lett a Monte Carlóban. A gyár kihasználta a sikert, és Popular Sport Monte Carlo (Typ 909) néven 72 utcai változatot készített, ezek voltak a legerősebb, leggyorsabb, és legdrágább Popularok.

1937-re a mérnökök új, OHV-vezérlésű négyhengerest rajzoltak, 995 köbcentivel, és 27 LE-vel; ettől azonnal 100 km/h-ra nőtt a végsebesség. Egy esztendővel később a 32 LE-s 1100-as is elkészült, ezt még 1946-ban is gyártották. A Popular teljes élete alatt végig megmaradt a háromfokozatú váltó, kétajtós zárt és nyitott változatok, furgonok és négyajtós szedánok készültek. A Popular elnevezés csak a második világháborúig élt, utódja a modernizált 1101-es Tudor lett.
A tesztautó: Skoda Popular
Főszereplőnk a gyári nomenklatúra szerint Typ 912-es, OHV motorral, a gyártás utolsó évéből 1938-ból. Mutatós csomagolásba zárt végtelenül egyszerű szerkezet, faketrecre épített karosszériaelemekkel és karos irányjelzőkkel. 1942-ig Csehszlovákiában is a balra hajts volt érvényben, ezért jobbkormányos.
Ejtő tartályos, de az előd termoszifonos hűtése helyett itt már pumpa keringteti a folyadékot. Elől-hátul keresztlaprugókon ring, hátul nincs lengéscsillapítása sem, és elől is csak állítható dörzscsillapítók dolgoznak. Fékrendszere mechanikus, a négy dobfék bovdenes (bonyolult helyesen beállítani, hogy ne húzzanak félre). A kipróbált autó elég megviselt állapotban került mostani gazdájához, minden részébe bele kellett nyúlni.

A motor sem úszta meg a nagygenerált, fúrták, új dugattyúkat, tömítéseket kapott és a váltót is újra kellett építeni. A fékeket beszabályozták, ez egyébként olyan jól sikerült, hogy a műszakin sem tudtak belekötni. Az összes kárpitot kicserélték, a külső tetőborítást is. Ez alatt ugyan van egy nyílás, de keresztben futó falécek is, így a kocsit nem lehet kabrióvá alakítani. Az első lökhárító állapota annyira rossz volt, hogy inkább újat gyártottak, és a faváz is teljes rekonstrukcióra szorult. A karosszériát megszabadították a rozsdától, és újrafényezték.
Utastér

Szélesre tárhatók az ajtók, könnyű beülni, a székek kényelmesek, de kicsik, két testesebb utasnak már széltében kevés a hely. A 180 centinél magasabbaknak hosszában is, a kormány túl közel van. Taposógombával indul, utána meglepően csendesen duruzsol az egyliteres. Csak három fokozattal gazdálkodhatunk, a szerkezet a lelkiismeretes felújítás után egészen jól működik; karja kissé szokatlan helyen, az ülések tövében nő ki a kardánalagútból. Hosszú, könnyen jár, és ha érzéssel, lassan kapcsolgatunk, elkerülhetjük a recsegést is. Balra előre egyes, jobbra hátra kettes, felette pedig a harmadik, kis odafigyeléssel gyorsan rááll az ember keze.
Menetteljesítmény
Nyugodt, lassú járású a motor, nem forog szívesen: már 40 km/h-tól jöhet a harmadik. Innen komótosan jutunk el 70 km/h-s cirkálósebességig, ahol még csendes a motor és a kipufogó is, ráadásul alig remeg a kasztni, normál hangerővel lehet beszélgetni. A rövid áttételű kormányt álló helyzetben sem nehéz megmozdítani, menet közben pedig kifejezetten könnyen jár, és kicsi a holtjátéka, szépen, pontosan lehet vele terelgetni a kocsit.

A keresztlaprugós futómű kicsit sprőd, de nem kellemetlen, és az úthibákat is egészen szépen kivasalja. Meglepő módon hátsó lengéscsillapítás híján sem pattog az úton, ebben a hátra beépített váltó többlettömege is segít. A Popular magas és keskeny építésű, ennek ellenére kanyarodáskor is csak alig dől. „Madzagos” fékrendszere nagyon gyenge, erősen kell taposni a pedált, hogy megálljon, de erős lassításokkor sem húz semerre.
Közvetlenül a háború előtt Magyarországon is árultak Popularokat és Rapidokat is, de Csehországot kivéve ma már nagyon ritkán lehet velük találkozni.


A Skoda Popular műszaki adatai
Motor: OHV-vezérlésű soros négyhengeres benzinmotor, elől hosszában beépítve.
Hengerűrtartalom: 995 cm3.
Furat x löket: 65,0×75,0 mm.
Kompresszióviszony: 6,0:1.
Teljesítmény: 27 LE, 3600/perc fordulaton.
Erőátvitel: háromfokozatú kézi váltó, hátsókerék-hajtás.
Felfüggesztés: elől-hátul független, keresztlaprugókkal. Elől dörzs lengéscsillapítással. Mechanikus működtetésű dobfékek.
Felépítmény: kétajtós négyüléses fakeretre épített acélkarosszéria alvázon.
Hosszúság x szélesség x magasság: 3770x1405x1502 mm.
Tengelytáv: 2440 mm.
Végsebesség: 100 km/h.
Saját tömeg: 810 kg.
Retrohubi
Megjelent: Retro Mobil 2022/4.
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!




