A Gumpert-féle kétüléses négy villanymotorjának alkoholos üzemanyagcella termeli az áramot.

Roland Gumpert az Audinál futott be nagy karriert a sportrészleg vezetőjeként, de Kínában is dolgozott egy ideig. Miután 2001-ben hazaköltözött Németországba, otthagyta a Volkswagen csoportot, és saját vállalkozásba fogott: a 2005-ben bemutatott, 4,2-es turbós Audi V8-assal hajtott Gumpert Apollo azonban nem hozta meg a várt sikert, így Gumpert 2016-ban eladta a céget, és régi kínai-Audis kollégáinak feltörekvő villanyautós vállalkozásával, az Aiways-zel társult. Az így létrejött új vállalkozást – a Gumpert Aiways Automobile GmbH-t – Stuttgartban jegyezték be 2017-ben, és első prototípusát már 2018-ban bemutatta.

A Nathalie első változatában is elektromos és üzemanyagcellás hajtású volt, 2019-ben a Genfi Autószalonon pedig már a majdnem végleges (akkor 2020-ra ígért) sorozatmodellt láthatta a közönség. Aztán a vírus miatt a gyártás indítása 2021-re tolódott, de a szerkezet a korábbi maradt, mindössze a hagyományosan nyíló ajtókat cserélték előre és felfelé emelkedőkre. Roland Gumpert legfeljebb 500 darabot tervez a Nathalie-ból, induló áron 400 000 és 407 000 euró között. A 4,31 m hosszú (2520 mm-es tengelytávú), és leginkább a Nissan mai kupéira emlékeztető vonalú, szénszálas karosszériás gépet négy villanymotor viszi.

Az eredeti tervekben még kerékagymotorok szerepeltek, de ezekről viszonylag gyorsan letettek (főleg a nagy rugózatlan tömegek miatt), így már a prototípusokban is féltengelyeken át hajtott a kerekenkénti egy-egy, Bosch gyártmányú, tartósan 135 LE-s (de 200 LE csúcsteljesítményű) villanygép. Hogy fordulatszámhatáruk ne korlátozza a végsebességet, mindegyikhez egy-egy kétfokozatú, mechanikus szerkezetű automataváltó is tartozik: 160 km/h-nál kapcsolnak másodikba.

Ennél is izgalmasabb az áramellátó rész: Gumpert szerint üzemanyagcellás hajtású a kocsi, de a számokból gyorsan kiderül, hogy a Nathalie inkább akkumulátoros-villanymotoros hatótáv-nyújtós villanyautó. A vízhűtéses, lítiumionos akku 70 kWh-s, kívülről is lehet tölteni, de alapesetben metanolos üzemanyagcella termeli neki az áramot! A metanolos (metilalkohol vizes oldatával üzemelő) cellák valójában ugyanúgy működnek, mint a hidrogénes társaik, de óriási előnyük, hogy nem nagynyomású (és nehezen tárolható/tankolható) hidrogént kell „beléjük” tölteni, hanem etilalkoholt, ami jól elvan folyadék formájában, akár egy hagyományos benzintankban is.

Az alkohololdatot előtétkatalizátor-rendszer bontja szét hidrogénre és széndioxidra, az így megtermelt H2-t vezetik aztán a cellába, ahol a levegő oxigénjével az ismert reakcióban vizet alkotva elektromosságot termel. A metilalkoholos táplálású cellák elméleti hatásfoka jóval 90% feletti, de a valóságban 40-50%-nál jobb értékeket eddig nem nagyon sikerült elérni. Az ok egyszerű: az igazán jó működéshez az alkoholbontó részben nagy nyomás és hőmérséklet kell, ennek előállítása pedig energiaigényes.

A Gumpert mérnökei természetesen globális szinten CO2 semleges, növényi hulladékokból előállított bio-metanollal számolnak, így első közelítésben szerintük a Nathalie széndioxid-emisszió nélkül üzemel, de azt is elismerik, hogy a mindennapokban nem lehet így kalkulálni. Ellenkező végletként fosszilis alapanyagokból előállított alkohollal is elvégezték a számításokat, így állítólag 30-40 g/km-es CO2 kibocsátás jött ki (az alkohol teljes előállítási folyamatára és az autó használatára együtt). A kialakítás óriási előnye, hogy metanolt tankolni jóval egyszerűbb, mint hidrogént (nem kell hozzá különleges kút), és hatalmas hátránya, hogy a dán Blue World Technologies-tól származó cella egyelőre mindössze 15 kW-os (20,5 LE), azért, hogy ne legyen túl nagy és drága. Így a Nathalie csak addig sportautó, amíg 70 kWh-s akkuja ki nem merül, viszont vitathatatlan előnye, hogy amíg a tankban van alkohol, a 20,5 LE-vel bárhonnan hazajuthatunk.

De ha az akkut kívülről is lehet tölteni, minek az üzemanyagcella? Az alapelgondolás szerint a cellacsomag nem csak menet közben dolgozik, hanem akkor is, amikor az autó áll, így az alkoholból nyert hidrogénnel, majd a hidrogénből előállított árammal alig több mint négy és fél óra alatt tele az akku – tehát jóval gyorsabban, mint átlagos hálózati töltéssel. A teljes hatótáv így csak a gyorsan feltölthető alkoholtartály méretétől függ, a Gumpert szerint több mint 800 km tehető meg, ha teljesen feltöltött akkuval, és teli (60 l-es) alkoholtankkal indulunk útnak. Kifejezetten óvatosan vezetve – és a villanymotorok regeneratív motorfékét is kihasználva – állítólag akár 1200 km is összehozható konnektoros akkutöltés nélkül!

A Nathalie szénszálas karosszériája alatt a váz is könnyűszerkezetes, így a cellacsomag és az akkumulátor tekintélyes tömege ellenére a menetkész gép mindössze 1800 kilót nyom. A tartós kombinált teljesítmény 540 LE, az állórajtos 100 km/h-s gyorsulás szintideje 2,5 s (!), a végsebesség pedig 305 km/h.

SZG

Megjelent: Az Autó 2020/11.

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, így előfordulhat, hogy a benne szereplő egyes információk elavultak. Kérjük, hogy az olvasása során ezt vegye figyelembe!