Pető Attila, KRESZ-oktató segítségével összeállítottunk 26 nagyon nehezen megválaszolható vizsgakérdést. Ezek pontos ismerete a valóságban is hasznos lehet. Íme, az első hat KRESZ-kérdés.

1.

A vasúti átjáróban a sárga személyautó éppen lovaskocsit, azaz „állati erővel vontatott járművet” készül megelőzni. A kérdés nyilvánvalóan az, hogy szabályos-e ez így, vagy sem. Sokan azért keverik össze a választ, mert az előzni tilos táblánál valóban van olyan kivétel, hogy gépjárművel megelőzhetjük az állati erővel vontatott járműveket. Vasúti átjáróban azonban úgy rendelkezik a szabály, hogy alapesetben tilos előzni. A KRESZ pontosan ezt írja: „Tilos előzni: […] vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt”, – e „tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére”. Tehát a lovaskocsira igen.

2.

A kék személyautó egy oldalkocsis motorkerékpárt kíván megelőzni. Lehetséges-e ez az ábrán jelölt formában, sávon belül? A KRESZ szabály azt mondja, hogy párhuzamos közlekedésre alkalmas úton, ugyanabban a sávban egy másik jármű mellett nem haladhatunk el, kivéve, ha az a jármű egy nyomon haladó. Az oldalkocsis motorkerékpár viszont két nyomon halad. Tehát a válasz: nem. Még azt is meg szokták kérdezni, hogy ebben az esetben köteles vagyok-e irányjelzőt használni? Mivel sávon belül nem előzhető meg az oldalkocsis motorkerékpár, át kell menni a másik sávba, így kötelező az irányjelző használata.

3.

Dugóban, a sárga személygépkocsi kielőzi az álló sort, és úgy kanyarodik be balra, miközben jól lehet látni, hogy szemből nem érkezik senki. A kérdés: szabályos-e ez a manőver? A válasz: nem szabályos, hiszen párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a felezővonalat átlépni és a menetiránnyal szemben közlekedni tilos. Ha nincs is felfestve, a képzeletbeli felezővonal ugyanúgy számít!

4.

Ezt a képet nagyon sokan elrontják, még akkor is, ha felismerik a táblát: kapaszkodó sáv, az egyes sávokban tartandó minimális sebességgel. A kérdés pedig az, hogy a sárga autó lakott területen kívül 80 km/h-val behajthat-e a kapaszkodósávba? Legtöbben azt válaszolják, hogy nem, hiszen a tábla azt sugallja, hogy 60 alatt kell menni a kapaszkodósávban, ami nem igaz. A KRESZ szabály nem zárja ki, hogy valaki gyorsabban haladjon ott. Ha nincs sebességérték a táblán, akkor lakott területen kívül 70, míg lakott területen 40 km/h alatt vagyunk kötelesek a kapaszkodó sávban közlekedni.

5.

Ennél a többsávos körforgalomnál az a kérdés, hogy melyik nyomvonal a szabályos. Ami lényeges, az ilyen körforgalmakból kizárólag a külső sávból szabad kihajtani, tehát az a helyes, amit az 1-es, illetve a 3-as nyomvonalnál látunk. Gondoljunk bele, hogyha a B ki akar menni a kettes helyen, és közben az A (sárga) jármű még tovább szeretne menni, hatalmas baleset lenne. Tehát a párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalomnál mindig ki kell sorolni a szélére úgy, ahogy egyébként a 3-as nyomvonal is mutatja. Majd csak onnan hagyhatjuk el a körforgalmat.

6.

A közösségi médiában sokszor felmerülő kérdés, hogy miért szabályos a villamossínen haladás, amikor a KRESZ-ben egyértelműen szerepel, hogy az út közepén lévő villamos pályára, párhuzamos közlekedés esetén nem szabad ráhajtani. Ez igaz, de a szabály kiegészül azzal, hogy csak akkor nem szabad, ha a sávokat útburkolati jelekkel jelölték.
Ennek a kérdésnek van egy párja, ahol felfestették a vonalakat, ráadásul szaggatott vonal is csábítja az autósokat, hogy rámenjenek a sínre, viszont ebben az esetben tilos. (A villamossínen megfordulás lehetséges – ezért van ott a szaggatott a vonal!)

FL
(Szakértő: Pető Attila)
Megjelent: Az Autó 2023/8.