A régóta várt Fisker Ocean végre idén júniusban megérkezett első dán vevőihez. Azért itt indult a forgalmazása, mert a márka alapító-tulajdonosa, Henrik Fisker dán. A tisztán akkus-elektromos hajtású Ocean egyébként osztrák gyártmány.
A Fisker Ocean, rendszertani besorolása alapján középkategóriás elektromos SUV, a BMW iX3 és a Mercedes EQC fő versenytársa, hatalmas, 113 kWh-s lítiumion akkuval, és ehhez illő, 700 km feletti (WLTP ciklus szerinti) hatótávolsággal. A piaci bevezetést eleinte 2022-re ígérte az egyébként az Egyesült Államokban bejegyzett Fisker Automotive, de a sorozatgyártás, amit az osztrák Magna Steyr vállalt el, csak nehezen fut fel.
Az ok főleg a fedélzeti szoftverek hibája (fejletlensége), az első – német, amerikai és dán piacra szánt – autókat mind szinte azonnal vissza is hívták emiatt. Az eredeti tervekben már idénre több mint 35 000 Ocean gyártása szerepelt, de ma már csak ennek fele a cél. Tesztautónk az első, 5000 darabos, One nevű bevezető sorozatból való, felszereltsége lényegében megegyezik a majdani csúcsmodellnek szánt Extreme-ével, és az áruk is egyforma, 607 000 dán korona (nagyjából 31,3 milló forint).
A cégalapító, az 1963-as születésű Henrik Fisker a BMW-nél, a Fordnál és az Aston Marun-nál is dolgozott, mielőtt 2007-ben létrehozta saját cégét. Első modellje a 2012-ben bemutatott, hibrid hajtásláncú Fisker Karma volt, ebből alig 2500 készült csak összesen. A vállalkozást, 2013-as csődje után egy kínai cég vette meg, és Karma Automotive néven élesztette újjá.

A mai Fisker 2016-os alapítású, de maga egyelőre nem gyárt autókat, hiszen első, és eddig egyetlen modelljét, a 4774 mm hosszú Ocean-t is bérgyártása adta. Az újdonság jó 10 centivel szélesebb (1982 mm), mint a BMW iX3 és Mercedes EQC, a többlet azonban nem igazán mutatkozik meg az utastér méreteiben, mert a plusz centik többségét „felzabálják” a széles sárvédők. Ez a megjelenésnek kifejezetten jót tesz, parkoláskor azonban komoly akadály.
A helyzetet rontja, hogy a Fisker Ocean fordulóköre is nagy, ezért városi forgalomban kifejezetten esetlenül mozog. Igazi terepe az országút és az autópálya; a lágy hangolású futómű, és a több mint 2,4 tonnás menetkész tömeg együtt, – a feláras 22 colos kerekek ellenére – nem csak a hosszú úthullámokon siklik át puhán, a hirtelen felületváltásokat is jól kezeli. Egyenesfutása hibátlan, és meglepő módon a kanyarokban sem dől zavaróan, kormányzása azonban érzéketlen, annak ellenére, hogy kifejezetten közvetlen áttételezésű.
Menet közben – a tesztautó kétrétegű üvegei ellenére – a szélzaj mindig jelen van, ráadásul 80 km/h felett a hanghatások kicsit az utasszállító repülők süvítését idézik.
A bruttó akkukapacitás 113 kWh, ebből 106 a kiautózható. Az otthoni töltés teljesítménycsúcsa 11 kW, de egyenáramú gyorstöltéssel a 200 is elérhető. Az általunk próbált 300 kW-os gyorstöltőkön 150 kW körül mozgott az Ocean teljesítményfelvétele. A hivatalos (WLTP) hatótáv 707 km, és ez az akku mérete alapján nem is tűnik hihetetlennek. Érdekes részlet, hogy a Fisker fejlesztői arra is figyeltek, hogy teljes töltéssel mindig 707-et mutasson a műszerfali „hatótávmérő”. Furcsa, hogy a fogyasztást egyébént menet közben nyomonkövetni nem lehet, ugyanis a fedélzeti számítógép nem ír sem pillanatnyi ártéket, sem átlagot!
A műszerfal a mai villanyautós divatot követi. Kis képernyő az alapinformációkkal a vezető előtt, és egy nagy (17,1 colos) álló formátumú középen. Szinte minden az utóbbiról vezérelhető, de nagyon jó, hogy akadnak igazi gombok is, például a hőmérséklet, a szellőzőventilátor és a hangerő állítására. A nagy képernyő 90 fokkal elfordítható – például filmnézéshez – de csak ha az autó áll, automatikusan függőlegesbe fordul, amint a menetkapcsolót D-be, vagy R-be állítjuk.
A vezetőülés kifejezetten rossz formájú, rövid a lapja és keskeny, gyengén támasztja alá a combokat. Ennél meglepőbb, hogy állítható deréktámaszt sem lehet hozzá rendelni. Nincs hagyományos kesztyűtartó, de van helyette kihajtható asztalka az első utas előtt. A középkonzolon azonban kifejezetten sok a kacathely, és két vezeték nélküli telefontöltőt is kialakítottak benne. Mindkét első ülés alatt vannak tárolódobozok, és a csomagtartó is méretes, hivatalosan alapból is 566 l-es, bár ránézésre kisebbnek tűnik. Jó, hogy a töltőkábelek kényelmesen elférnek a padló alatti rekeszekben. Elöl nincs csomagtér, sőt az orr csak szerszámokkal nyitható, az ablakmosót a szélvédő előtti nyíláson át lehet feltölteni.
Hátul rengeteg a hely, egyáltalán nincs merevítőalagút, a padló sík, a fej- és a lábtér is tágas, három átlagtermetű felnőtt hosszú távon is jól elvan itt. A hátsó-külső helyek fűthetők. Érdekes, hogy a szélvédő kivételével az Ocean összes ablaka leengedhető, a hátsó üveg akár a távirányító gombjával is mozgatható. A napfénytető hatalmas, és napelemeket is építettek bele, persze ez inkább figyelemfelkeltés mint hasznos extra, de a léte mindenképpen üzenetértékű.
A Fisker a „világ leginkább klímabarát” autójaként reklámozza az Ocean-t, mert utastere nagyrészt újrahasznosított anyagokból épül fel. Az ajtókárpitokon ez érezhető is, látványosak, de kellemetlen a tapintásuk, és itt-ott sorjásak, az ülések szövete ugyanilyen durva.
Szintén furcsa, hogy – egyelőre – adaptív tempomat, aktív sávtartó és az emelkedős elindulásokat segítő féknyomástartó sem kapható az autóhoz, a gyár szerint mindez az őszi szoftverfrissítésekkel lesz csak elérhető. Head-up kijelzőt, állítható deréktámaszt és ülésszellőztetést azonban nem is tervez kínálni a Fisker.
A bezető sorozatban csak összkerékhajtással (két villanymotorral, alapból 475 LE-vel és 696 Nm-rel) készül minden Ocean, és kizárólag a legnagyobb akkut lehet hozzá megrendelni. Az ígéretek szerint hamarosan megérkeznek a kevésbé felszerelt változatok is. A belépő modellt, egy motorral (279 LE), elsőkerék-hajtással, és 70 kWh-s teleppel 2024-re ígérik, nagyjából a csúcsmodell árának feléért.
Mikkel Thomsager, Bil Magasinet/Autobest
Fotók: A. Hansen
Megjelent: Az Autó 2023/9.