Donald Trump visszavonta az amerikai autók emissziós szabályozásának 15 éve alapját adó EPA határozatot. Csak a pereskedés biztos, a hatások nehezen kalkulálhatók.

Elemzők szerint történelmi léptékű és a globális autóipart is alapjaiban megrengető döntést hozott az Egyesült Államok kormánya. Hatása a mindennapi autó­zástól kezdve a járművek árazásán át a globális fejlesztési irányo­kig mindenre kiterjed. Trump és a Kör­nyezetvédelmi Hivatal (EPA) általa kinevezett vezetője, Lee Zeldin, 2026. február 12-én hivatalosan is bejelentette, hogy visszavonja a 2009-es úgy­nevezett „veszélyeztetettségi meg­állapítást” (Endangerment Find­ing), amely az elmúlt másfél év­tizedben az autók üvegházhatású gázkibocsátásának szabályozását is megalapozta.

Zeldin a Fehér Házban, az elnök oldalán állva a lépést „az Egyesült Államok történelmének legnagyobb deregulációs lépéseként” értékelte. Az EPA megsemmisíti a könnyű-, közepes- és nehézgépjárművekre előírt – 2012 és 2032 közötti időszakra vonatkozó – összes kibocsátási normát, felmentve a márkákat az egyre szigorodó, és a tisztán elektromos autózás térnyerését kikényszerítő szövetségi kvóták alól. Trump az eseményen kijelentette, hogy a 2009-es határozat „katasztrofális döntés volt, súlyosan károsította az amerikai autóipart, és felesleges áremelkedést hozott”.

A kormányzat szerint a probléma gyökere a tiszta levegőről szóló amerikai törvény (Clean Air Act) bejegyzéséig nyúlik vissza. Ezt a jogalkotók eredetileg a helyi és regionális légszennyezés visszaszorítására hoztak létre. Egy 2007-es legfelsőbb bírósági döntés nyomán azonban az EPA 2009-ben úgy határozott, hogy a globális felmelegedést okozó hat üvegházhatású gáz (köztük a széndioxid) veszélyezteti a közegészséget, így a hivatalnak kötelessége szabályozni a kipufogógázok klímakárosító összetevőit is.

Ez a megállapítás szolgált a későbbi, egyre szigorúbb kibocsátási normák alapjául, amelyek a Biden kormányzat idején érték el a csúcsot. Olyan szigorú célokat tűztek ki, amelyek eléréséhez az autógyártók eladásinak akár 56%-át is az akkus-elektromos járműveknek kellett volna kitenniük 2032-re.

A Trump féle érvelés szerint a tiszta levegőről szóló törvény nem ad felhatalmazást a globális klímaváltozás elleni küzdelem szabályozására, mivel eleve a helyi, közvetlen egészségkárosodást okozó szennyezések csökkentésére íródott. Jogi szempontból arra támaszkodnak, hogy a Kongresszus sosem adott egyértelmű felhatalmazást egyetlen hivatalnak sem arra, hogy ilyen horderejű, az egész amerikai gazdaságot és autóipart érintő döntést hozzon.

Emellett az EPA új vezetői szerint, ha az USA útjairól azonnal eltűnne az összes autó, az is csak 0,013 fokkal csökkentené a globális átlaghőmérséklet-növekedést 2050-ig, és 2100-ig is mindössze 0,037 fokos lenne ugyanez a hatás. Ugyanakkor a tengerszint emelkedésének csökkenése is csupán 0,09
cm-nyi lenne. Az EPA szerint ezek a hatások elhanyagolhatók, így irracionális és jogtalan dollármilliárdos terheket róni az autógyártókra és végső soron a vevőkre.

A mindennapi autósok számára a leginkább kézzelfogható változás a startstop rendszerek eltűnésének lehetősége. Az eddigi szabályozás ugyanis extrakreditekkel és „pontokkal” jutalmazta ezek beépítését. Zeldin szerint „a startstop nemcsak bosszantó, de tönkreteszi az autó akkumulátorát anélkül, hogy bármilyen jelentős környezetvédelmi hasznot hozna. Az autógyártókat nem szabad olyan technológiák használatára kényszeríteni – és aztán jutalmazni őket ezekért – amelyek nem eredményeznek mérhető szennyezés-csökkentést”. A rendszer így várhatóan teljesen kikerül az amerikai piacra szánt új autókból, vagy rendelhető extrává alakul át.

A Fehér Ház és Zeldin becslései alapján az intézkedés összességében több mint 1300 milliárd dollár megtakarítást hozhat az amerikai adófizetőknek, és autónként átlagosan mintegy 2400 dollárral csökkentheti az új árakat. A magasabb árak eredményeként a vevők elhalasztották az autócserét, így az utakon maradtak a régebbi, kevésbé biztonságos és a káros anyagok (például a nitrogénoxidok és a szálló por) szempontjából is sokkal szennyezőbb autók.

A törvényhozók szerint ez a mostani árcsökkenés felélénkíti a piacot. Ezzel párhuzamosan Sean Duffy közlekedési miniszter elmondta, hogy a Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) által felügyelt, de a klímaszabályokkal szorosan összefüggő fogyasztási (CAFE) szabványok is célkeresztbe kerültek már, így a teljes dereguláció folytatódhat.

Az autóipar reakciója egyelőre óvatos és vegyes, rávilágítva a piac bonyolultságára. Bár a gyártók évek óta lobbiztak a túl szigorú emissziós normák lazításáért, a törvény teljes kiiktatása fejtörést okoz nekik. John Bozzella, az autógyártókat képviselő Alliance for Automotive Innovation vezérigazgatója elmondta: „Az amerikai autóipar továbbra is arra összpontosít, hogy megőrizze a fogyasztók számára a választás lehetőségét, fenntartsa a márkák versenyképességét, és a kibocsátás csökkentése révén a tisztább járművek irányába haladjon”. Will Otero a Stellantis képviselője szerint a döntés lehetővé teszi, hogy továbbra is olyan autókat, teherautókat kínáljanak, amilyenekre az amerikaiak „vágynak és meg is tudnak fizetni”.

A szakértők súlyos veszélyekre is figyelmeztetnek: a szabályozás eltörlése arra ösztönözheti a gyártókat, hogy még több, nagy hasznot hozó, és nagyfogyasztású SUV-t és pick-up-ot gyártsanak az amerikai piacra – csakhogy ezek Észak-Amerikán kívül egyre kevésbé eladhatók. Ha az amerikai márkák leállnak az olcsó villanyautók és hibridek fejlesztésével, globálisan lemaradnak az EU-val és Kínával szemben. Margo T. Oge, az EPA korábbi vezetője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nem megmenti az autóiparát, hanem „az elavult technológiák szigetén hagyja”. Stephanie Brinley, az S&P Global autóipari elemzője szerint a hirtelen szabályozási irányváltások hatalmas terhet rónak az évekre előre tervező gyártókra.

Ettől függetlenül a General Motors vezérigazgatója, Mary Barra még januárban elmondta, hogy a hosszú távú trend világos, hiszen „aki elektromos autót vezet ritkán tér vissza a belső égéshez”. Politikai és környezetvédelmi oldalon nagy a felzúdulás: Abigail Dillen, a környezetvédelmi ügyek peres képviseletével foglalkozó nonprofit Earthjustice egyesület elnöke szerint a változtatás „arculcsapása annak a több millió amerikainak, akik klímakatasztrófákat és azok utóhatásait élik át”.

Megígérte, hogy bíróság elé viszik az ügyet. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata kormányzója a lépést az „amerikai autógyártók halálos ítéletének” nevezte, hiszen éppen a korábbi szigorú szabályozás hajtotta azokat az innovációkat, amelyek globálisan is versenyképessé tették a márkákat. A környezetvédők szerint a gyártók egyes amerikai államokban szigorúbb helyi szabályozással találhatják szembe magukat, így úgynevezett „közveszély okozási” eljárások indulhatnak ellenük.

Az egészségügyi szakemberek is kongatják a vészharangot. Sarah Bucic, az Alliance of Nurses for Healthy Environments munkatársa és Afif El-Hasan gyermekorvos rámutatott, hogy mindez közvetett módon növelni fogja a szálló por mennyiségét. A helyzetet tovább árnyalja a New York-i Rhodium Group független kutatóintézet jelentése: az USA károsanyag kibocsátása 2025-ben – kétévnyi csökkenés után – újra 2,4%-kal emelkedett.

Ez elsősorban a hideg időjárás miatti fűtési többletnek, és a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok, valamint a kripto-bányászat elképesztő energiaigényének tudható be. Trump hivatalosan is bejelentette, hogy az USA ismét kilép a párizsi klímaegyezményből…

FL