Pikoló teszt: Skoda Rapid Spaceback 1.6 CR TDI

A jól felszerelt dízel Skoda Rapid Spaceback nem olcsó, de jó.

Könnyű a beszállás, kemény tömésű (elöl magasságállítós) ülései hosszú távon sem kényelmetlenek, a középkonzol sem zavaróan széles, a kormány tág tartományban, négy irányban állítható. Minden műanyag kopogósan kemény, puha felület csak az ajtók könyöklőjére és a középső kartámaszra jutott.

Skoda Rapid Spaceback

Kiváló az összeszerelési minőség. Hátul tágas láb- és fejtér várja az utasokat, de középen az óriási „kardánalagút” nehezíti az elhelyezkedést. Rengeteg a pakolóhely. Ötödik ajtaja magasra nyílik, a kivehető álpadlónak hála a csomagokat könnyen a helyükre lehet tolni. Alaphelyzetben (pótkerék nélkül) 415 l-es a csomagtartó, egyszerű a bővítés, bár az ülőlapok nem hajthatók előre.

Skoda Rapid Spaceback

Az 1,6-os, közöscsöves turbódízel (105 LE, 250 Nm) alapjáraton kicsit remegteti a volánt, kerregős hangja nem tolakodó, még úgy sem, ha húzatjuk. Ötfokozatú váltójának karja precíz kulisszában mozog, finom mozdulatokkal dolgoztatható, de áttételi lépcsői nagyok, városban ez zavaró, jobb lenne hozzá egy hatfokozatú. A motor 1500/perctől ad használható erőt, ez alatt kissé vérszegény. Végáttétele kellően hosszú, ötödikben 110 km/óránál 2000/perc a fordulat. Vegyes üzemben (sok országutas szakasszal) kedvező, 5,4 l /100 km fogyasztást adódott. Elöl McPherson-, hátul csatolt lengőkaros futóművével szinte sportosan rugózik, a 215/40 R17-es gumiknak is köszönhetően nemigen tompítja az úthibákat. Nehéz motorja miatt orrtolósan kanyarodik, 2,5 fordulatos, elektromechanikus rásegítésű volánjával pontos az irányítás.

KaMi