Technika

A Suzuki Boosterjet motorjai - Promóció

Az új Swift Sportot is az 1,4-es Boosterjet motor viszi

Fontos tudni, hogy Suzuki ma futó turbós benzineseit kivétel nélkül kifejezetten a feltöltős üzemre tervezték, tehát nem úgy születtek, hogy a mérnökgárda – miután itt-ott megerősítette a szerkezetet – egy már futó konstrukcióra szerkesztett feltöltőt. Tény, hogy a turbótól (hiszen úgy növeli meg a teljesítményt, hogy az azonos fordulatszámokon elérhető forgatónyomatékot megemeli) komolyan megnő a motor szerkezeti elemeinek terhelése. A szívó változatokban a szokásosnál jóval többet kell a teljes forgattyús mechanizmusnak elviselnie, de fel kell készíteni a motorblokkot, sőt, a hűtőrendszert, a teljes erőátvitelt és a megváltozott töltetcsere miatt a vezérlést is. Kézenfekvő hát, hogy olyan nagy sorozatok esetén, amilyeneket a Suzuki gyárt, minden szempontból okosabb alapjaiban friss, eleve turbós motorkonstrukciót tervezni. A Boosterjet benzinesek (1,0 l-es háromhengeres 111 LE-vel és 1,4 l-es négyhengeres 140 LE-vel) már így születtek, s hogy a megnövekedett igénybevételek miatt nem lettek túlsúlyosak, az a Suzuki anyag- és gyártástechnológiai tudásának érdeme. A Boosterjet gépek mind csupa könnyűfém szerkezetűek, közvetlen befecskendezésesek, változó vezérlésűek, súrlódási veszteségeiket különleges felületkezelések csökkentik, teherviselő alkatrészeiket úgy erősítették meg, hogy tömegük ne nőjön.

Minden Boosterjet motor közvetlen befecsken­dezéses

A benzinmotorok tervezésekor általában az alapvető motorhasználati szokásokat is figyelembe kell venni – sokáig ez nem volt így. A mai forgalomban a maximális teljesítményre (és forgatónyomatékra) a motorok teljes élettartama alatt legfeljebb az üzemidő öt-tíz százalékában van vagy lehet szükség – például előzésekkor, vontatáskor vagy végsebességközeli autópályás menetekben. Így józan ésszel belátható, hogy az átlagos vezetők úgy „viszik mindenhová magukkal” a nagy teljesítményt, mint egy olyan lehetőséget, amit csak nagyon ritkán használnak ki. Az effajta biztonság kétségkívül kellemes érzés, de gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból teljesen felesleges emiatt nagyobb hengerűrtartalmú, rosszabb fajlagos fogyasztású és nehezebb motorokat használni, gyártani! A turbó (a már említett motorszerkezeti módosításokkal) néhány százalékkal képes javítani a hatásfokot, ezáltal csökkenhet a fogyasztás, de ha kihasználjuk teljesítménynövelő képességeit, nagyságrendileg hasonló (legfeljebb néhány százalékkal kisebb) üzemanyag-felhasználásra kell számítanunk, mint egy-egy hasonló teljesítményű, de nagyobb hengerűrtartalmú szívómotornál. Akkor tehát miért is csinálják ezt a turbós dolgot az autógyárak? Például azért, mert a kisebb és könnyebb motorok már gyártásuk során is kevésbé szennyeznek, emellett könnyebb, takarékosabb és tisztább lehet az autó is, amit hajtanak, de nagy előnyük, hogy úgy viselkednek, mint két különböző motor egyben.

Ha a mindennapokban autókázunk velük, és nem használjuk ki a teljesítményüket, érvényesül a feltöltés hatásfokjavító hatása, azaz takarékosak (és a turbó okozta alsó tartományi nyomatéknövekedés miatt rugalmasak is, kellemesen vezethetők), de ha nagy teljesítmény kell, elég a gázt letaposni, és máris ott az erő, anélkül, hogy maga a motor feleslegesen nagy lenne. Amíg a nagyobb szívómotorok hengerűrtartalmukban és eleve nagyobb méreteikben viszik magukkal a nagy teljesítmény leadásának lehetőségét, addig a kis turbósok a turbó formájában teszik ezt, annak minden hatásfokemelő, rugalmasságjavító előnyével együtt!

Az 1,0 l-es háromhengeres 111 LE-je az SX4 S-Cross-t is dinamikusan viszi

Kell-e félni a turbós benzinmotoroktól a bonyolultabb szerkezet miatt? A válasz egyértelműen nem. A feltöltő kenését és hűtését a Suzuki – ahogy a legtöbb gyártó – úgy oldotta meg, hogy normál használatban a szerkezet a motor teljes élettartamát kiszolgálja, külön karbantartást pedig egyáltalán nem igényel!

Az összes Boosterjet benzines csupa könnyűfém szerkezetű

Az egyre szigorodó emissziós előírások, a fogyasztáscsökkentés igénye és a biztonsági, kényelmi felszerelések sokasodása miatt nehezebbé váló autóinkban egyre több turbós motor tűnik majd fel, így meg kell szoknunk, hogy a feltöltő ugyanolyan alkatrésszé válik, mint például az indítómotor. Pedig az elektromos autóindítás hőskorában a mindennapos kurblizások idején sokan nem bíztak a „feleslegesen túlbonyolított” elektromos szerkezet jövőjében…

(X)

Minden Boosterjet motor közvetlen befecsken­dezéses

Az új Swift Sportot is az 1,4-es Boosterjet motor viszi

Az új Swift Sport – akárcsak a sorozat többi modellje – japán gyártású

Az összes Boosterjet benzines csupa könnyűfém szerkezetű

Az 1,0 l-es háromhengeres 111 LE-je az SX4 S-Cross-t is dinamikusan viszi

Comments

comments