Hírlevélbe

2017. július 25. kedd, 10:21

A klímaberendezés hibái - Meleg helyzet

A légkondi ma már az egyik legfontosabb extra az autóban. Akadhat is vele gond bőven.

A nyári szezon kellős közepén mi sem jöhet rosszabbkor, minthogy bedöglik az autó klímaberendezése. Persze a bedöglés csak a végső állapot, az odavezető út viszont sok tanulsággal szolgál. Nézzük azt az esetet, ami a legkellemetlenebb: az autós azt már érzi, hogy a szerkezet nem hűt, de a teljesítménycsökkenés egyáltalán nem feltűnő, és nincsenek rendellenes zajok működés közben. De könnyen lehet, hogy ekkor bizony már nagy a gond, csak még nem sejtjük. Ilyenkor több hiba is felmerülhet, de elsősorban a kompresszorra, azaz a szivattyúra gyanakodjunk, amely – nyugodtan mondhatjuk – az egész klímarendszer leggyengébb láncszeme. A kompresszor lényegében egy ugyanolyan gép, mint az autó hajtómotorja, vagyis olajozásra és hűtésre is szükség van. A visszatérő hűtőközeg hűti a szerkezetet, és ha ez már nem elég hideg (amiről az utasok ebben a fázisban még nem szerezhetnek tudomást), akkor nem tudja lehűteni kellőképpen a kompresszort. Érdemes tudni, hogy ez egy nagyon pontos illesztésű szerkezet, amelynél előszeretettel alkalmaznak teflon bevonatot, a dugattyúk pedig alumíniumok, így rettentően érzékenyek a hőtágulásra. Ha tehát nincs megfelelő hűtés, elkezd melegedni, és gyakorlatilag tönkre teszi saját magát: a dugattyúk elkezdenek megszorulni, közben szépen „megeszik” a teflon réteget, és magukat is elkoptatják, majd teljesen beállnak úgy, hogy ezzel a helyzettel még a profi szerelő sem nagyon tud mit kezdeni. Ráadásul így nemcsak a kompresszor mehet tönkre, hanem a rendszer többi alkatrésze is károsodhat. Aki már olvasott vagy hallott a klímák felépítéséről, működéséről, azt gondolhatja, hogy a gáznemű hűtőközegbe kevert olaj mennyiségének csökkenése szintén nagy probléma, de az általunk megkérdezett szakember szerint ezzel önmagában még nem lenne akkora baj, hiszen általában még a hűtőközeg nagyjának eltűnése esetén is marad annyi olaj a rendszerben, hogy a kenési feladatokat ellássa.

A cikk elején írtuk, hogy az első fázis a hűtőközeg elillanásánál, amikor már finoman érezhető a klíma teljesítményének csökkenése. Sajnos több kompresszorgyártó terméke már erre a minimális szintcsökkenésre is komoly hibát, az említett megszorulást produkálhatja. Érdekes ugyanakkor, hogy számos olyan berendezést is ismer a szakember, amelyiknél a teljes hűtőközeg elillanása sem okoz visszafordíthatatlan károkat: elég egy újbóli feltöltés, és a klíma vígan dolgozik tovább.

Mit tegyünk vajon, ha beüt a ménkű, és a szivattyú megadta magát? Például javíttassuk meg. Ám ez nem minden eseteben célravezető, vannak olyan kompresszorok, amelyeknél teljesen felesleges pénzkidobás nekiállni a javításnak, egyszerűbb beszerezni egy másik darabot. Hogy példát is mondjunk, a Volkswagen csoport Denso kompresszorai, vagy a Mercedes és a BMW szivattyúi különösen érzékenyek a hűtőközegre, ezek nagyon szeretnek – akár már minimális gázcsökkenésnél – megszorulni. S, hogy mi ennek az oka? A hengerek tömítéseinél kell keresni az okot. A kevésbé tartósaknál az alumínium hengertestbe teljes teflonbevonatú alu dugókat tesznek. A tartósabb szerkezeteknél az alu dugattyúra csak egy teflon gyűrűt húznak (úgy kell elképzelnünk, mint a klasszikus dugattyúgyűrűt), ez sokkal jobban elviseli a hőtágulást, hiszen nem extrém pontos az illesztése. A szakembernek elég néhány csavart kiszerelnie, és rögtön látszik, hogy van-e értelme időt fektetni ezek rendbehozatalába vagy sem (ha nem, akkor többnyire a fémhulladékok között végzik). Érdekes, hogy az eladás, átadás előtt sok hónapot állt új autóknál is előfordulhat a hűtőközeg oly mértékű csökkenése, hogy a „kihegyezett”, a hűtésre nagyon érzékeny fajtájú kompresszor megadja magát, így akár néhány ezer kilométeres autók is landolhatnak a szervizben – szivattyúcsere miatt! Ahogy az autógyártók, a kompresszorgyártók is folyamatosan egyre inkább igyekeznek megrövidíteni a szerkezetek élettartamát, például azzal, hogy a klímarendszerekben keringő közeg folyamatosan csökken. Húsz éve még jellemzően 1 kg-nyi hűtőközeggel üzemeltek a klímák, tíz éve nagyjából 750 g-nál jártak, manapság a 350-450 g mennyiség a megszokott.

Az autótulajdonos persze vakarja a fejét, hogy miképpen tudná legolcsóbban letudni a tönkrement kompresszor pótlását. Vehet mondjuk bontottat, az interneten bőséges a felhozatal az ismertebb típusok klíma alkatrészeiből. Bár árban ez a nyerő (tízezer forint körüli összegből kijöhet), a bontott kompresszor csapda. Bármilyen jó állapotában is szerelik ki az eredeti autóból, akár álltában is károsodhat. Ennek oka, hogy s hűtőközeg helyére levegő áramlik, ennek a nedvességtartalma, valamint a maradék hűtőközeg és hűtőgépolaj összekeveredik, így hasonlóan maró anyag jön létre, mint a sósav, ami elindítja a dugattyútér károsodását. S hiába dugózzák le a szerkezetet, mielőtt felteszik a bontó polcára, több hetes állást követően már észlelhető a károsodás, emiatt a beépítés után hamar jöhetnek is az újabb gondok. Az utángyártott kompresszort nem minden műhely ajánlja, inkább a gyárira esküsznek a szerelők, mert úgy lesz tökéletes a rendszer, ha pont a hozzávaló szivattyú dolgozik majd benne. Az utángyártott, kevésbé ismert, távol-keletről származó változatok hátránya lehet még, hogy egy esetleges későbbi javításnál nehézkes lehet az alkatrész-beszerezés, így például a mágnestekercses kuplung, vagy a nyomatékhatároló áthajtás elkopott elemeit (amelyek egyébként ugyanúgy kopnak, mint az autó más alkatrészei) komoly erőfeszítés árán lehet felhajtani.

A kompresszor mellett a ma már szinte kizárólag alumíniumból gyártott klímahűtő (vagy szaknyelven kondenzátor) is okozhat kellemetlen meglepetéseket. Akár néhány év használat után elrepedhetnek, mert érzékenyek a különféle téli síkosságmentesítéshez használt anyagokra. Van, hogy különféle védőbevonatokkal kezelik őket (így tovább tartanak), de nem ez a jellemző. S ha megjelenik egy repedés, szép csendben elillan a hűtőközeg, a következmény pedig a fentebb ecsetelt kompresszor megragadás is lehet. A hűtőt javítani nem, csak cserélni érdemes, hiszen ha egy helyen már porózussá vált az alumínium, akkor bármikor másutt is kilyukadhat.

A klímarendszer hibái között meg kell említenünk a dugulást. Ennek oka lehet a kondenzátor vagy a rendszer valamelyik csövének összenyomódása (mechanikai hatásra, például egy felpattanó kő miatt), a kompresszor kopásából adódó eltömődés, és a nem megfelelő olajmennyiség miatt kialakuló úgynevezett olajdugó, amely – az előzőekhez hasonlóan – szintén gátolja a gázáramlást, ami pedig a teljes rendszer működését veszélyezteti.

Az autótulajdonos sokat tehet azért, hogy megőrizze a klímaberendezés jó állapotát. Nagyon fontos, hogy rendszeresen, legalább kéthetente kapcsoljuk be a klímát, még akkor is, ha éppen nincs rá szükség. Ilyenkor megindul a gázáramlás, beindul az olajáramlás, a tömítések megfelelő kenést kapnak. Fontos még, hogy évente le kell fejteni, majd vissza kell tölteni a hűtőközeget, mert csak így lehetünk biztosak abban, hogy az előírt mennyiség van a rendszerben. Javasolt a klímahűtő felületét rendszeresen lemosni (akár a tisztításhoz való oldószerrel vagy nagynyomású mosóval), a hűtő felületére feltapadt faleveleket, szennyeződéseket kiszedni.

A pollenszűrő cseréje nemcsak azért fontos, mert az eldugult, elkoszolódott filteren keresztül nem jön megfelelő mennyiségű levegő, de az emberi szervezetre is káros lehet, ha a szűrőben megtelepedett baktériumok és gombák bejutnak az utastérbe. Egy átlagos alsó-középkategóriás autónál 2000 – 3000 forint körüli összegért meg lehet venni. Választhatunk aktív szenes szűrőt is, ez alig drágább, cserébe megköti a kipufogógázok szénrészecskéit.

A klímatisztításnál korábban az aktív habos eljárás volt a legismertebb, ugyanakkor ez csak azokon az autókon segít, ahol a belső elpárologtatóhoz hozzá lehet férni (az egyszerűbb modellek zöme ilyen). Van olyan „mester”, aki akkor is ezt alkalmazza, ha a párologtató elérhetetlen: beszívatják a habot a ventilátorral, csakhogy ezzel tönkreteszik annak csapágyát. Ehelyett a szakszerű módszer az ultrahangos elpárologtató géppel vagy az ózongenerátorral végzett tisztítás: ezeknél köd állagú szer kering a bekapcsolt szerkezetben és az utastérben, körülbelül 15-20 percig, s közben nem kell kiszedni az esetleg korábban már kicserélt pollenszűrőt. Az ózonos kezelés egyébként a kárpitba berohadt étel, ital vagy a rendszeres kutyaszállítás következtében kialakuló áporodott, kellemetlen a szagra is megoldást jelent.

KaMi
Cikkünkhöz a Cool-Mobil Kft nyújtott szakmai segítséget

Comments

comments

Címkék:
nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Oktatás a Magyar Autóklub vezetéstechnikai pályáján (x)

Hasznos és élményekkel teli programmal vár mindenkit a MAK...

Ecobest Challenge 2021, Electrified by Vinfast

Az Autobest idén is megrendezte Spanyolországban a nagy villanyautó-tesztjét.

Mutatjuk az Autobest 2022 döntőseit!

Döntött a zsűri, ez a hat modell maradt versenyben...

Háromféle hibrid hajtáslánc elérhető a Suzukinál

Egyre több vásárló érdeklődik a hibrid meghajtású modellek iránt,...

A Vinfast és az Autobest együttműködése

A 2017-ben alapított, 2018-ban pedig az Autobest által is...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás