Hírlevélbe

Pancserteszt: defektjavító szerek - Lyukhoz a gombot

A mai új autók zömében hiába keresünk pótkereket: a helyét a defektjavító vette át. Ez persze alapvetően egy rossz megoldás, hiszen egy kiszakadt gumiba nyomhatjuk a defektjavítót, abból nem lesz újra használható darab, de a gyárak inkább spórolnak: a szerelt kerék és az emelő tömegén, illetve a gumi után fizetendő termékdíjon. Ugyanakkor a defektjavító utólag is megvásárolható termék, hiszen bárki gondolhatja úgy, hogy az elhasznált defektjavítóját nem akarja a márkakereskedésből – borsos áron – pótolni, és ha van is pótkereke, gondolhatja azt, hogy jó ötlet, ha plusz biztosítékként egy javítóanyagot is beszerez mellé. Ezek közös jellemzője, hogy csak valamilyen tárgy ütötte lyukhoz, illetve kisebb repedéshez lehetnek jók, ha roncsolódott az abroncs (például kivágta az oldalát egy kátyú), nem jutunk velük előrébb.  Tesztünkhöz négy utólagos terméket választottunk. Három közülük áruházakban kapható, a Gold Eagle, a Prevent és a Stac Plastic egy-egy spray kiszerelésű szerét vettük meg, illetve kipróbáltunk egy nem túl olcsó, 15 ezer forintért kapható amerikai profi cuccba is, amelyhez kompresszor is jár. Igaz, ez utóbbinak a közel 5 ezerért kapott utántöltőjét vettük meg, mert most elsősorban a szerek képességei voltunk kíváncsiak.

A teszthez négy darab, azonos méretű, korú és mintázatú használt abroncsot választottunk. A próba nagyon egyszerűen zajlott: az autóra szerelt kerekekkel egyesével belehajtottunk egy méretes, fa deszkába belenyomott szögbe, vagyis eljátszottuk azt, ami bárkivel megtörténhet az életben. Amikor ez megtörtént, elővettük a szereket, és megpróbáltuk a defektjavítást. Úgy futottunk neki a tesztnek, hogy mindent, ami a leírásokban van, betartunk. A négyféle termék használati leírásában több helyen is tapasztaltunk alapvető eltéréseket, volt, ahol előírták, hogy vegyük ki a defektet okozó tárgyat, másutt meg benne kellett lennie a lyukban a szögnek, hogy működjön a szer. Rá kellett jönnünk, hogy ha valós körülmények között, „éles” defektet kell orvosolnunk, egyáltalán nem egyszerű mindent betartani, amire a termékek gyártói kérik az embert. Egy termék teljesen besült, a boltiak közül messze a legdrágább (3600 forintos) Gold Eagle Tire Leak Stopper and Inflator nevű anyagból legfeljebb néhány csepp jutott a gumiba, mert amikor megnyomtuk a kupak tetején lévő gombot, a palack csőcsatlakozásánál dőlni kezdett az áttetsző folyadék, jól összekenve a kezünket (jó tanács: legyen az autóban valamilyen szerelőkesztyű, ami ilyenkor is megvédi a bőrünket a kosztól és a vegyi anyagok hatásaitól). Pedig ez ígérte a legtöbbet: azt, hogy ha egyszerűen belenyomjuk az anyagot, akkor az megszünteti a defektet és tovább tudunk haladni a legközelebbi gumiszervizig. Nem írták elő, hogy emeljük fel a kereket vagy lazítsuk ki a szeleptűt (az 1 750 forintos Stac Plasticnál ezt várták el), és azt sem javasolták, hogy fújjuk fel a kereket a kezelés után (az  1 690 forintos Prevent terméknél ezt javasolják, a Slime-nál pedig meg is követelik). Mivel a Gold Eagle kiesett, a maradék háromban bíztunk. És tulajdonképpen nem hiába, mert bár a Stac Plastic-nál és a Preventnél is adódtak kellemetlenségek, végül mindhárom szer tömített, és haza tudtunk menni, sőt, három napig remekül helytálltak (pénteken készült a teszt, és hétfőn szereltük csak le a megjavított kerekeket): a három abroncsban a felszerelést követően beállított 2,5 baros nyomásérték hétfő reggelre 1,7-2 barra csökkent, azaz gond nélkül elmehettünk volna a gumikkal a szervizig, hogy tartós megoldással betömjék a szög ütötte lyukat. Miután az abroncsokat leszedte a teszthez segítséget nyújtó gumiszerviz munkatársa, azt is megláthattuk, hogy mi maradt a szerek után a gumik belső felületén és a felnikben: a fehér (Stac Pastic és Prevent), illetve zöld (Slime) szereket nagynyomású mosóval nyomtalanul el lehetett távolítani a gumiköpenyek faláról.

A mezőny

Prevent Defekt Gyorsjavító (300 ml)

Az apró betűs használati utasítás részletes, de az ezüst alapon fekete betűket nehéz elolvasni. Azt kérik, hogy a kezelés előtt távolítsuk el a defektet okozó tárgyat, ez azért semmiképpen nem egyszerű mutatvány, főleg, ha az embernek nincs szerszáma. A szelepnek felső pozícióban kell lennie, s ha kiengedtük az abroncsból a még benne maradt levegőt, majd felráztuk a flakont, csatlakoztathattuk a szelephez a műanyag csövet, amelynek műanyag menetes feje elég nehezen akart feltekeredni. A flakont függőlegesen tartottuk, majd megindítottuk az anyagot. Néhány másodperc után a nyomófejnél lévő csőcsatlakozásnál gejzírként tört fel a fehér tömítőanyag. De nem álltunk meg, nyomtuk tovább, és szerencsére ment is bele a gumiba az anyag. Ez azért nem vall túl jó összeszerelési minőségre, egy amatőr autós bizonyosan megállt volna, és hagyja a csudába az egész macerát. Amikor végeztünk, láthatóan megemelkedett a gumi oldalfala, és nem is szivárgott a gumiból a belenyomott emulzió. Csak javasolják, hogy pumpáljuk fel előírt nyomásra a kereket (megtettük), de elvileg úgy is mehetünk vele, ha nincs módunk erre, s ha nem tudtuk eltávolítani a szöget, csavart a gumi felületéből (de akkor maximum 50 km/órás sebességgel). Eltekintve a csőnél kifolyó szertől, a Prevent megfelelt a feltételeknek.

Stac Plastic Spray (300 ml)

Az olasz cucc használata bonyolult: fel kell emelni a járművet, teljesen ki kell lazítani a szeleptűt, majd úgy kell belenyomni a felrázott folyadékot a szelepen keresztül. Ha készen vagyunk, mehet vissza a szeleptű, és meg kell forgatni a kereket néhányszor a levegőben. Itt is azt írják, hogy ha szükséges, nyomjunk levegőt az abroncsba (ezt itt is megtettük). A kész kerékkel 50 km-es távot lehet megtenni, legfeljebb 50 km/órás csúcssebességet javasolnak. Itt nem volt szó arról, mi legyen a defektet okozó tárggyal, s annyit tapasztaltunk, hogy a befújt cucc a lyukon elkezdett szivárogni, és szivárgott is, amíg le nem engedtük az autót, és nem mentünk vele néhány kört a parkolóban. Viszont ebben volt a legnagyobb nyomás három nap elteltével.

Gold Eagle Tire Leak Stopper and Inflator

Ez a szer azt ígérte, hogy nemcsak a lyuk, vagy hasadék helyét tömíti, de az öreg gumi repedéseibe is belemegy, s nem engedi, hogy azokon keresztül szivárogjon a levegő. Ennél nem szabad eltávolítani a defekt okozóját (mondjuk a repedésnél ez értelmezhetetlen előírás), s a szelepnek a talaj közelében kell lennie. Azt írja a használati utasítás, hogy nagyjából 1-1,1 bar nyomásra kell vele felfújni a gumit, jó kérdés, hogy ezt hogyan tudjuk ellenőrizni (mert ha ezt elértük, be kell fejezni a szer adagolását)? Ha kész, azonnal el kell indulni, hogy a szer elterüljön belül. Nos, mi nem jutottunk el idáig, mivel az elején elkezdett spriccelni a szer a kerék szelepénél, így a teszten eredménytelenül zárt a Gold Eagle.

Slime Tyre Sealant (473 ml)

A zöld tömítő vizes bázisú, ezt volt a legkönnyebb eltávolítani a gumi belsejéből szétszerelés után. Egyébként ez ígér egyedül tartós védelmet, egészen pontosan két évig szavatolják, hogy védelmet nyújt (ez ugyanis nemcsak defektjavító, hanem defektmegelőző szer is). Mivel ehhez a szettben kompresszor is jár, nem lepődtünk meg a használati utasításban olvasottakon. Az autókerékhez egy teljes ilyen utántöltőt (473 ml-nyi anyagot) fel kell használni úgy, hogy a szeleptű eltávolítása után (egyedül ennél ahhoz való kiszedőt is adnak) a felrázott folyadékot pedig a műanyag flakon nyomkodásával be kell juttatni a levegőt vesztett abroncsba. Ha kész, a kompresszorral az előírt nyomásra fújjuk a gumit, és meg kell forgatni a kereket (gurultunk vele néhány kört a parkolóban). Ez a szer hibátlanul teljesített, igaz, elég drága, egy átlagos autós valószínűleg sokallja a 15 ezres csomagárat.

(Tesztünkhöz az LB Gumitól kaptuk a szakmai segítséget)

Comments

comments