Flotta

2017. február 21. kedd, 05:07

A bűvös százezer - Új személyautók piaca

Tavaly még nem, de idén talán sikerül átlépni a bűvös határt, ami azért még messze van a tinédzser korú magyar rekordtól.

Az optimista előrejelzéseket meghaladó mértékben bővült tavaly a magyar személyautó-piac, ám mégsem örülnek az importőrök, mert meg sem közelítették a bűvös százezres számot, vagyis teljesítményük jelentősen elmarad az 1998-as 105 ezertől, és felét sem éri el a 2003-as év forgalmának.

Továbbra sem a korábbi favoritok, vagyis az olcsóbb tömegmodellek vezetik az eladási listákat, mert pont az erre vadászó réteg tűnt el a vevők közül. Tavaly sem a magánvásárlók rohanták meg a szalonokat, és nem véletlen az sem, hogy az újaknál több használt kocsit hoztak be az országba. Ahogy arról már a januári Az Autóban beszámoltunk, tavaly 140 ezernél több használt személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, miközben a Datahouse adatai szerint 96 555 újat regisztráltak, ráadásul utóbbi mennyiségből szerény becsléssel is 14 ezer heteken belül reexportra ment, vagyis a tényleges hazai eladás 81,1 ezer új személyautó volt. Tovább ronthatja az eredményt még az, hogy a külföldi dílerek vásárlásai miatt a forgalomból kivonás ennél is nagyobb mértékű, mert több hónap is eltelhet a rendszámozás és a tényleges kiszállítás között, aminek magyarázata a kereskedők év végi statisztikáinak javítása, vagyis az elő-regisztráció. Nem hivatalos információk szerint a kedvező magyarországi nettó átadási árak miatt a reexport mértéke több márkánál is meghaladja a 25 százalékot.

A Suzuki új szabadidőautója, a Vitara nagyon gyorsan meghódította a hazai piacot, mára a legkelendőbb autóvá vált

Az idei terv az újaknál már százezer személyautó, legalábbis a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke, Erdélyi Péter szerint, aki az évi 120-130 ezret sem tartja lehetetlen küldetésnek. Ezt azzal próbálja alátámasztani, hogy a hasonló népességű és jóval fiatalabb járműparkkal rendelkező Belgiumban 600 ezer, a nyolcmilliós Ausztriában pedig 300 ezernél több új személyautót helyeznek forgalomba évente. Az ilyen mértékű frissítésnek is köszönhető, hogy az Európai Unió átlagában 9,7 év a gépjárműpark átlagkora, miközben Magyarországon már közel 14 év, ráadásul a hárommillió személyautó kétharmada 11 évesnél idősebb. Az sem éppen fiatalító hatású, hogy az importált autók kétharmada tízévesnél öregebb, ötöde pedig közel húszéves. Ez persze kényszerpálya, hiszen a viszonylag alacsony újautó-eladások nem generálnak autócserét, így a hiányzó használt kínálatot behozott járművekkel kell és lehet pótolni. Ezzel is magyarázható, hogy a tíz éve még húszezres import darabszám tavaly már elérte a 147 ezret.

Az MGE továbbra is javasolja, hogy a szomszédos országokhoz hasonlóan a régi autó kivonásáért cserébe a tulajdonos új autó vásárlásárára beváltható kuponokat kapjon, így nemcsak a járműpark fiatalodna, de legális bontóba kerülne az évente eltűnő több tízezer roncs is. A szakmai szervezet azt is szorgalmazza, hogy az Európai Unió húsz országában már bevált környezetvédelmi alapú adórendszert vessenek be Magyarországon is.

Az új autók piacán a tavalyi 25 százalékos után a gépjárműimportőrök idén 5 százalékos piaci növekedésre számítanak, ami az előrejelzésük szerint összesen 132,4 ezer gépjármű forgalomba helyezését jelenti Magyarországon, a személyautók piacán 6 százalékos növekedést prognosztizálnak, ennek köszönhetően a válság óta először haladhatják meg az eladások a százezres darabszámot.

Némileg csökkent a hitelektől való félelem és a készpénzes vásárlások dominanciája: az elmúlt évben 15 százalékkal nőtt a finanszírozási arány: tavaly 55 ezer új autó esetében szerepelt. Mivel bizonyos koráig az autó jelzálogfedezetet nyújtott, az opciós vételi jog eltörlése a hitelek megszűnéséhez vezetett, ezért még magánszemélyeknél is előtérbe került a flottakezelés, az egykor tartós bérletként ismert, ma nyílt végű pénzügyi lízingnek nevezett konstrukció.

A márkák listáját az új crossoverekkel támadó Suzuki vezeti 11 622 darabbal, ami 11,67 százalékos piaci részesedést és 9,72 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A második helyen a Ford áll (9519 db, +9,82%), s az Opel (9375 db, +11,45%), a Skoda (8749 db, +10,8%), a VW (7527 db, +9%) követi.

Szegmensek
A magyar vásárlók továbbra is az alsó-középkategóriás modelleket kedvelik, ezekből 2016-ban 28 819 kelt el, ami majdnem 30 százalékos piaci részesedést és 15,6 százalékos növekedést jelent. Ahogy az európai, úgy a magyar piacon is dinamikusan bővült a sportos szabadidő-autók (SUV) és crossoverek szegmense. A Datahouse adatai szerint hobbiterepjárókból tavaly 28,2 ezer kelt el, ami 44,6 százalékos növekedést jelent. Ennél kicsit dinamikusabban (44,75 százalékkal) bővült a kisautók forgalma, tavaly 16 387 darabot adtak el belőlük. A kisautók, a kompaktok és a hobbiterepjárók együttes (73 428 db) eladásai adták a magyar újautó-piac 76 százalékát.
Párbaj a prémiumringben
Ahogy a világpiacon, úgy itthon is komoly versenyt vív a három német prémiummárka. A BM hivatalos regisztrációs adatai szerint 2016-ban Magyarországon 2751 Mercedest, 2507 Audit és 2388 BMW-t helyeztek forgalomba. A sorrend azért alakult így, mert a Mercedes beszámította a személyautós regisztrációiba a 147 db V-osztályt, a 113 Sprinter kombit és 65 Vito Tourert, vagyis az üvegezett dobozosokat és mikrobuszokat is…