Aktuális

Közlekedésbiztonsági beruházások, fejlesztések

Amióta nem ló vontatta járművek cirkálnak a döngölt földes utakon,  a közlekedésbiztonság minden kurzus számára kikerülhetetlen kérdés. Az akarat mellé általában írásba foglalt kötelezettségvállalások is tartoznak, az Európai Unió egyik ilyen jól ismert dokumentuma a Fehér Könyv, amelyről lapunk hasábjain is többször írtunk már. A korábbi, 2001–2010 közötti időszakra kiadott és az aktuális, 2011-2020-ig szóló ajánlások megegyeznek: a tagországok tíz év alatt 50 százalékkal csökkentsék a személyi sérüléses balesetek, valamint a balesetben elhunytak számát. A 2010-ig vállalt 50 százalék sem nálunk, sem az Unióban nem jött össze, ugyanakkor örvendetes tény, hogy a hazai statisztikák 2006 óta folyamatosan javulnak. Az eltelt fél évtized mérlege körülbelül 20 százalékkal kevesebb személyi sérüléses baleset és a felénél is kevesebb baleseti halál. Az okok között egyrészt a megemelt bírságtételek, az objektív felelősség elvének széles körű érvényesülése, valamint a válság (kevesebbet autózunk, kevesebb üzemanyagot veszünk) hatása egyaránt megemlíthető. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai közül most csak a 2011-es és a 2012-es év számait vettük elő: előbbi esztendőben 15 827 személyi sérüléssel járó baleset történt, 4527 súlyos sérültet regisztráltak és 563 személy meghalt, míg a 2012-es mutatószámok: 15 147 személyi sérülés, 4355 súlyos sérült és 541 halálos baleset. 2013-ra vonatkozóan még nincsenek adatok, de feltételezhetjük a további csökkenést. Azonban ezzel együtt újabb lépésekre van szükség, s nem csak azért, mert a 2050-re kitűzött uniós cél, hogy közúti balesetben ne haljon meg senki. Hanem azért is, mert a közúti infrastruktúra évtizedek óta komoly fejlesztésekért kiált.

Tavaly indították útjára az „Érj haza biztonságban!” kampányt, amely az új Széchenyi terv forrásaiból, az Európai Unió támogatásával első körben 55 milliárd forint elköltésére ad lehetőséget. Ez hatalmas összeg, s egyelőre nem kapott nyilvánosságot a beruházás valamennyi részlete. Annyit viszont már tudhatunk, hogy sokféle területre jut pénz; egyik véglet az új autópálya-kapaszkodósáv építés, a másik a vasúti fényjelzők izzóinak LED-esre cserélése. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint „a közös nevező, hogy baleseti gócpontokban szüntetik meg a fokozott kockázatot az adott helyszínen leghatékonyabban alkalmazható megoldással. A külön-külön viszonylag kis költségű beruházások hasznosan segítik a személyi sérüléses balesetek számának visszaszorítását, kimenetelük enyhítését, az okozott személyi és anyagi károk mérséklését”.

A pénz több helyre vándorol, attól függően, hogy az egyes területeken mekkora fejlesztéseket lehet és kell megvalósítani. Az immár egységes közútkezelő 24, a MÁV és a rendőrség külön 12-12, a GYSEV egymilliárd forintot kapott. A fennmaradó, körülbelül 6 milliárd forint később megvalósítandó, egyelőre szintén nem részletezett, jellemzően építési engedélyköteles projektekre megy el. A rendőrség számára elkülönített pénz körülbelül felét az úgynevezett komplex ellenőrzési pontok megvásárlására fordítják, erről a nagyszabású beszerzésről tavaly októberi lapszámunkban írtunk már. A megnevezés arra utal, hogy nemcsak sebességmérésre, hanem például forgalomszámlálásra, s különféle egyéb szabályszegések dokumentálására, útdíjfizetés ellenőrzésére is bevethetők. Hogy mire mennyit költsenek, az a közútkezelő, a vasúttársaságok és a rendőrség szakembereinek javaslatán alapult, a minisztérium szerint a vállalatok munkatársai ismerik a legjobban azokat a problémákat, amelyek megoldásra várnak. Ez egyrészt bizonyosan igaz, ugyanakkor célszerűnek tűnt volna, ha akár egyetemeket vagy a civil szakértőket is megkérdeznek. Bár a közúti közlekedési törvényben meghatározott módon főszabály szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. az építtető az országos közúthálózatokon megvalósított fejlesztésekben, de egy miniszteri rendeletmódosítás megengedi, hogy a közút kezelője (bizonyos előre meghatározott beruházástípusoknál) ne csak kitalálja, hogy hol és mit szeretne, hanem meg is valósítsa az elképzeléseket. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK), amely tavaly év vége óta az autópályák kezelési jogát is megkapta, már számos munkán túl van, és több beruházás előkészítését végzi jelenleg is.

A rengeteg kisebb-nagyobb projekt közül csak néhányat emelünk ki. Nagy érdeklődésre tarthat számot az M3 fővárosi bevezetőjén tervezett, 2015 második felére elkészülő beton terelőfal és hozzá kapcsolódóan a fényvédelem, amely 25 kilométer hosszan épül meg az elválasztó sávban. Ez a szakasz az ingázóknak köszönhetően az egyik legzsúfoltabb, napi 80 ezer jármű is végighalad itt, a fejlesztéstől a balesetek számának csökkenését és a karambolok miatt kialakuló torlódások mérséklődését várják. Épül terelőfal az M5 és M7 bizonyos szakaszain, s elkészülhet az M0–M5 csomópontok eddig hiányzó közvilágítása is. A magyarországi sztrádahálózat legzsúfoltabb elemein forgalomfigyelő kamerákat, változtatható jelzésképű táblákat, meteorológiai érzékelőket, forgalomszámláló hurkokat, a kihajtókban energiaelnyelő csomóponti elemeket telepítenek. Számos helyen készül korszerűsített vadvédőrács, s a vízelvezetés javítása is szerepel a programban, hogy a főként télen veszélyes vízátfolyások megelőzhetők legyenek. Lesznek olyan szakaszok, ahol erősebb, úgynevezett vezetőkorlátokat telepítenek. Megszüntetnek 69 bel- és külterületi csomópontban korábban már feltárt baleseti gócokat; készülnek többek között balra kanyarodó sávok, akusztikus burkolati jelek, s új jelzőtáblákra, továbbá jelzőlámpákra is számíthatnak a közlekedők ezeken a helyeken. Internetes távfelügyeleti rendszerbe kötnek 713 jelzőlámpás csomópontot is. Ami az építési engedélyhez kötött fejlesztéseket illeti: elkészülhet a M3-as bevezető szakaszának korszerűsítésére, több, most még veszélyes csomópontot körforgalommá alakítanak, s a sztrádapihenőkben kamionparkolók épülhetnek.

A tavaly elindított program első ütemének befejezését 2015 második felére teszi a minisztérium, s esély van arra, hogy még több pénzt, az 55 milliárdon felül további 15-öt a már előkészített egyéb fejlesztésekre költsenek.

KaMi

Comments

comments