Aktuális

Új fővárosi parkolási rendszer - Csak a pénz számít?

A térképet átrajzolták, de egyszerűsödtek az övezeti besorolások. Fizetős területeinek kibővítését kérte a II., a VIII. és a IX. kerület, a III. és a XXI. kerület pedig jelentkezett a fizetési zónába csatolásért. Több fővárosi tulajdonú, eddig ingyenes szakaszért kérnek majd pénzt a rendszer kiépítése után, így Budán a Bartók Béla út és a Krisztina körút (a Moszkva térrel együtt), Pesten az Andrássy út külső szakasza és a Rottenbiller utca kerül be a fizetős zónák közé, várhatóan év végére. A pesti Nagykörúton belüli területeken már most 20 óráig van fizetési kötelezettség

Kollégánk a pesti Baross utcában lakik, autójának ablakában parkolási hozzájárulás díszeleg: ez eddig azt jelentette, hogy térítésmentesen megállhatott a kerület kezelésében lévő mellékutcákban. Június 3-án felcsillant a szeme: végre itt az egységes rendszer, immár becserkészheti az eddig tiltott Baross utca egyik szabad helyét, oda is jó az engedély. Egy pökhendi parkolóőr másként gondolta, s kollégánk legnagyobb megdöbbenésére kinyomtatott egy pótdíjas szelvényt, azzal a kísérőszöveggel, hogy: „Itt bizony fizetni kell, nekünk ezt mondták, a többi engem nem érdekel!” A kellemetlen intermezzo után munkatársunk megnézte a most elfogadott, 24/2009-es számú fővárosi önkormányzati rendeletet (letölthető a www.parking.hu honlapról), amiből kiderül: ő bizony szabályosan járt el. Időt és aprópénzt áldozott az ügyfélszolgálatra (ott már tényleg fizetnie kellett a megállásért), ahol csak hümmögtek, vakarták a fejüket, s írásos választ ígértek. Reméljük, hogy felkészületlenségről, és nem szándékos átverésről volt szó, s a végén győz az igazság. Járhatott volna rosszabbul is. Például úgy, hogy tényleg elfelejt fizetni ott, ahol kellene, kap egy pótdíjas csekket, de valaki brahiból eltünteti a felszólító csomagot. Ha öt napon belül befizetné, az egyórai díj tízszeresét kérnék tőle, ez eddig is így volt. Ugyanakkor, ha kifut az öt napból, 30-szoros (!) árat fizethet, amennyiben 90 napon túl egyenlíti ki a cechet, 50-szeres (!) összeget perkálhat le. Vagyis, mivel nem garantált, hogy eljut hozzá a pótdíjas felszólítás, önhibáján kívül is megvághatják – szép summával. A Fővárosi Bíróság egyik 2005-ös ítéletének indoklásában kiáll az ilyen pótdíjazás mellett (azt írják: „A fizetési felszólítást a parkolóőr másként, mint a szabálytalanul parkoló autó szélvédőjén elhelyezni nem tudja. Az e kézbesítésből eredő kockázatot azonban a pótdíjazásra okot szolgáltató gépkocsi vezetője köteles viselni.”), az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifogásolta a gyakorlatot, hiszen, ahogy kifejti: sértheti a jogbiztonság elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ha bárkit egy könnyedén elvesző, nem megfelelő tájékoztatásra alapozva pótdíj fizetésére köteleznek. Kérdés, hogy mindezt miért nem mérlegelte a rendelet kidolgozója, és miért nem álmodott olyan rendszert, mint a hasonló bírságpolitikát folytató autópálya-kezelő: ott levélben küldenek felszólítást, s a kézhezvétel dátumától ketyegnek a napok.

	Minden 50 parkolóra legalább egy fogyatékosoknak kialakított helynek kell jutnia, a jogosulatlan használóval 300-szoros (!) pótdíjat fizettetnek. Ma még 100 autóból 17 szélvédője mögött ingyenes megállásra jogosító kék igazolvány van, ennyi fogyatékosnak biztosan nem adtak ki engedélyt. A főváros új igazolványokat akar, és a jogosultság megállapítását is szakértő bizottságra bízná

A 30-szoros és 50-szeres összeg a korábbinál jelentősen drágább díjakból számítódik júniustól. A hivatalos közlemények szerint átlagosan 30 százalékos volt a díjemelés, így az alap egyórai tarifa a mindenkori BKV-jegy árához igazodik. Csakhogy a zónák átalakítása miatt most van olyan városrész, ahol az eddigi 120 helyett több mint 300 Ft/óra a fizetendő, utóbbi összeghez tartozó pótdíj már jelentős: 5 napig 3000, 90 napig 9000, e fölött pedig 15 000 Ft a kötelezettség. A rendelet megalkotásában részt vevő Parking Kft. szakemberei úgy vélik, a rendszert azért így dolgozták ki, hogy minél többen gyorsan kiegyenlítsék a számlát, s csak az forduljon bírósághoz, aki biztos abban: jogosulatlanul kapott piros vagy kék „Mikulás-csomagot”. Nem éppen állampolgárbarát érvelés.

A rendeletmódosítás változásokat hoz néhány eddig nem szabályozott kérdésben is. A jegyváltáshoz tartozik 5 perc türelmi idő. Ez az Emberibb Parkolási Mozgalom (EMPAMO) szerint nem elegendő, ráadásul ennyi idő eleve megillet mindenkit: a KRESZ-ben 5 percig megállásnak minősül az autós magatartása (ha autója mellett marad), s nem várakozásnak. Õk legalább 20 percet szerettek volna kicsikarni. Furcsa „engedmény”, hogy ha az 5 percben mégis pótdíjazna a parkolóőr, egy hónapban maximum egyszer (parkolótársaságonként egyszer, azaz elméletileg háromszor) sztornózzák a büntetést az ügyfélszolgálaton. Tehát, ha szórakozik a parkolóőr, minden további nélkül elképzelhető, hogy valaki teljesen vétlenül kap több tízezres pótdíjat egy hónapban. Ugyanígy társaságonként egyszer egy hónapban elfogadják azt a kifogást, hogy az érvényes jegy lecsúszott az ablakból, vagy nem volt azonosítható; a cetli bemutatása után eltekintenek a pótdíjtól.

Sajnos a hőn áhított egységes rendszer továbbra is álom, egyelőre senki sem akar e területen reformot. Annyi a fejlődés, hogy a különböző cégek határterületein elfogadják a másik cégnél (másik utcában) váltott jegyet, amennyiben az az elfoglalt parkolóhellyel azonos díjzónába szól. Persze efféle „nagylelkűségről” eddig is hallhattunk, úgy látszik, a társaságok eleddig nem tartották be e megállapodást, ha most külön kell hangsúlyozni. A régi, fémpénzes automaták még jó ideig a helyükön maradnak, mindössze az újonnan beszerzett készülékekre vonatkozik az a kitétel, hogy el kell fogadniuk bankkártyát. A rendeletmódosítással beharangozott fizetési övezetbővítés során (erről lásd térképünket) már ilyeneket telepítenek.

Az átlagautósban megütközést kelthet, hogy a rendelet külön kiemeli a haszonjárművel közlekedőket, s extrakedvezménnyel jutalmazza őket. Egyszeri 2000 forintos összegért hologramos matricával és rendszámmal ellátott, úgynevezett parkolási tárcsát igényelhetnek a

	Frissen bevont terület a pesti alsó rakpart. Itt már fizetni kell. Az üzemeltető szemfüles volt: talált a raktárban néhány régi automatát, azokat tette ki; a bankkártyás fizetést megengedő friss fejlesztésű gépeket csak akkor kötelesek felszerelni a cégek, ha új beszerzésről van szó. Mivel papírpénzes fizetés nincs, marad a kilónyi apró hurcolása, a drága mobilparkolás, vagy a társaságokhoz igazodó feltöltős parkolókártya

haszonjármű-tulajdonosok (bárki), s ezzel 20 percig ingyen várakozhatnak. Mivel a KRESZ a folyamatos rakodást megállásnak (azaz nem díjhoz kötött várakozásnak) tekinti, ez kissé túlzó engedménynek tűnik, ugyanakkor más szempontból is igazságtalan: a személyautóval dolgozó fuvarosok (pizzafutárok, csomagszállítók stb.) dobálhatják az aprót.

Az eddigi szabályozás egyik neuralgikus pontja volt, hogy sok kerület több lakossági parkolási hozzájárulást adott ki, mint ahány hely egyáltalán volt a területén. Most a kiadási feltételeken is változtattak, de itt szintén van furcsaság. Az önkormányzatok ingyen egy engedélyt adhatnak, a másodikért pénzt kérnek. Az öszszeg attól függ, hogy mennyire környezetszennyező az autó: Euro5-ösnél 50, Euro4-esnél 30, Euro3-asnál 10 százalékos kedvezményt kap a polgár, korszerűtlenebb motornál viszont semmit. Ez nemcsak azért érdekes, mert Euro5-ös dízelautó a hazai zöldkártyarendszerben a mai napig nem létezik (erről lásd írásunkat Az Autó májusi számában), de a rendelkezés nem differenciál méret szerint, így a hatalmas új Hummerrel gazdaságosabb parkolni, mint a 6 éves Suzukival.

Az EMPAMO sok kifogást emelt az új rendelkezéssel kapcsolatosan, hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordulnak panaszaikkal. A fentebb is említett anomáliákon kívül kiemelik, hogy a változás nem szól forgalomszervezésről, véleményük szerint egyértelműen a bevételszerzés motiválja az önkormányzatokat. Legin István alelnök úgy véli, az emberek csak egyet látnak: folyamatosan számolják fel a közterületi parkolóhelyeket, mind nehezebb üres placcot találni, viszont nem fejlesztik a tömegközlekedést.

Kevés a mélygarázs, ami van, az pedig drága: a Pollack Mihály téri átadása hosszú hónapokkal csúszott, a felfordulást tűrő ott lakók és autósok jutalma: minimum 1 órát (400 Ft) ki kell fizetnie annak, aki legurul parkolni. A Szabadság téri Lipót garázs erre is rátesz egy lapáttal: napközben 480 Ft/óra a díj, fél órát vagy 20 percet itt sem számláznak

Azért is dühösek, mert továbbra sem írják elő a parkolócégeknek, hogy ellenőreik kézi számítógépeit, fényképezőgépeit és az automatákat hitelesítsék, vagy az ellenőröket felszereljék GPS-es követővel. Ezekkel elkerülhető lenne, hogy a társaságok manipulálják a fényképeket, illetve hogy az őrök elhagyják a területüket, és csúszópénzt szedjenek.

A Parking ügyvezető igazgatója, Gyarmati Zoltán nem ért egyet a felvetésekkel, úgy látja, sikerült egy jó, kompromisszumos rendeletet alkotni. Viszont folyamatosan értékelik a tapasztalatokat, és ha szükséges, akár néhány hónap múlva változtatnak. Hamarosan elkészül az az elemzés, amely a külföldi nagyvárosok fizetős rendszereit hasonlítja össze, s képet ad arról, vajon a hazai háromszereplős piac kellően hatékonyan működik-e, vagy módosítani kell a struktúrán (az elmúlt évek bevételeiről s a pénzek elköltéséről lásd táblázatunkat). Gyarmati reméli, hogy az autósok hamarosan érzékelik a változásokat: könnyebb lesz parkolóhelyet találni a Belvárosban, az ingázók helyzetén pedig sokat javít majd a közeljövőben létesítendő több P + R parkoló. Az elkövetkezendő egy évben összesen 1800 hely jön létre Budapest szélein és az agglomerációs településeken. Ezek egy része uniós pénzből épül, így nem csak védett, ingyenes is lesz. A Parking Kft. vezetője jónak tartja, hogy megszületett a Parkolási és Közlekedésfejlesztési Alap, amelybe a fővárosi és a többi budapesti önkormányzat egyaránt befizet, s amelynek működését civil és szakmai szervezetek kontrollálják. Arra számítanak, hogy jövőre már 3-5 milliárd Ft befolyhat a számlára, a pénzt parkolási és tömegközlekedési fejlesztésekre fordítják. Ilyen és ehhez hasonló gyűjtőkasszák létrehozásánál az egykori útalap jut az eszünkbe: magyarázat mindig volt arra, hogy mire gyűjtenek, csak eredményeket nem látott senki.

Változáskor az ember hajlamos megelőlegezni a bizalmat, hátha tényleg kedvező irányba fordulnak a dolgok. Alapvetően egyet lehet érteni azzal a gondolattal, hogy a gyakrabban „forgó” parkolóhelyek könnyebbé teszik az autósok helyzetét, így még a díjemelés is elviselhető. De az elmaradó strukturális reformok és az ellenőrzések körüli vitatható rendelkezések szkeptikussá tesznek minden józanul gondolkodót.

Karner Miklós

Bővebben az Az Autó 2009/7. számában olvashat a cikk témájáról! Ott megtalálja Dr. Kovács Kázmér véleményét a változásokról, valamint megismerheti a fővárosi parkolási társaságok 2008-as bevételeit!

Comments

comments