Aktuális

Problémák a MÁV-biztosítóval - Végállomás?

Miként ment csődbe a MÁV-biztosító?

Főleg a nagy társaságok vesztettek a kötelezőbeli részesedésükből az egyesületek megjelenésével

Magyarországon a nagy társaságok mellett három egyesület lépett a biztosítási piacra az elmúlt tíz évben: a Köbe, a TIR és a MÁV. Kötelező biztosítási ágazatuknál tapasztalt hiányosságaik miatt eddig mindhárman legalább egyszer kénytelenek voltak szembenézni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szankciójával, a trió legproblémásabbja kétségkívül a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE).

Először 2006-ban, június elejétől szeptember végéig függesztette fel a felügyelet az egyesület tevékenységét a kötelező biztosítási területre vonatkozóan, majd ezt a szankciót november végéig fenntartotta, azaz a MÁV ÁBE éppen a biztosításváltási időszak elejére kapott piros lapot. A büntetés a rossz adatbázis miatt járt: nem csupán az állomány adatainak kezelésénél, a kárrendezéseknél is komoly gondok adódtak. Az egyesület javított, s a tavalyi évfordulós rohamnál újból gyűjthették a kuncsaftokat. Mivel akkor is jó tarifákat kínáltak a más cégnél nem túl kedvelt fiatal, fővárosi vezetőknek, és nem is emeltek díjat 2007-hez képest, nyertesként jöttek ki a versenyből. Már a decemberi átigazoláskor sejteni lehetett ugyanakkor, hogy valami nem stimmel a MÁV ÁBE körül: biztosítós fórumokon kétségbeesett autósok százai számoltak be kálváriájukról. Nem csupán a borzalmas ügyfélszolgálat, az elérhetetlen telefonközpont váltott ki felháborodást, sokan azért dühöngtek, mert nem kaptak időben csekket, és így csak remélhették, hogy nem maradtak kötelező biztosítás nélkül.

A PSZÁF tavaly (is) folyamatosan nyomon követte a MÁV ÁBE helyzetét. Már az akkor auditált 2006-os adatokból látszott, hogy az egyesület tartalékhiánnyal küszködik, s 2007 azzal telt el, hogy – egy ideig a nyilvánosság kizárásával – a felügyelet sorozatosan egyre komolyabb „intőket” adott nekik, ám hiába: a módosított pénzügyi tervet is elutasították, s a PSZÁF felügyeleti biztosokat nevezett ki a MÁV ÁBE élére. Nem sokkal később elnök-vezérigazgatóját, dr. Kiss Bálintot őrizetbe vették, a Vám- és Pénzügyőrség különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt nyomoz.

Egyesületi tagként és esetleges károsult ügyfélként sokan érezhetik magukat bizonytalanságban: mi lesz a biztosításukkal, és mi lesz a kárkifizetésekkel? Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunk kérdésére elmondta, a felügyeleti biztosok vezetésével megtették azokat a lépéseket, amelyek a normális működés fenntartásához szükségesek. Nincs likviditási probléma az egyesületnél, képesek a beérkező kárigények folyamatos kifizetésére. Hiányt a kártartaléknál állapítottak meg (ez arra szolgál, hogy extrém esetben, például egy tömegbalesetnél vagy egy sok balesettel járó fagyos téli időszakban fedezze a megugró költségeket), de ettől az átlagos ügymenet nem borult fel. A felügyeleti biztosok egyik első lépése az ügyfélszolgálat megerősítése volt, s gyorsítottak a kárrendezések tempóján; Binder István szerint a korábban sok panaszt okozó lassú kárkifizetés megszűnt, minden beérkező számlát időben rendeznek. A MÁV-os biztosítottaknak a következő hónapok nem hoznak változást, továbbra is fizetniük kell meglévő szerződéseik után. Bónuszával játszik, aki mégsem fizet a kialakult helyzet miatt: díjnemfizetés miatt visszasorolják az A0-ás kategóriába. Belátható időn belül, legkésőbb június végéig a felügyeleti biztosok felkészítik a tagokat arra, hogy egy másik biztosító átvegye őket. Az állomány átruházása során a MÁV-osok – ha úgy határoznak – kivételesen az átigazolási szezon előtt átmehetnek egy új, szabadon kiválasztott céghez, de dönthetnek amellett is, hogy szerződésük átkerüljön az állományt befogadó biztosítóhoz. Utóbbi esetben nem változik az idei díjuk, az átvevő társaság az eddigi feltételeket garantálja. A PSZÁF nem számol azzal, hogy nem találnak érdeklődő céget, Binder István szerint mindenképpen lesz megoldás a MÁV ügyfeleinek elhelyezésére.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közgazdasági ügyvezetője, dr. Forgács Zoltán úgy látja, ha nem lenne „új gazda” , és a MÁV-biztosító pénzügyi forrásai nem, vagy csak részben fedeznék a bekövetkezett károkat, akkor a MÁV-biztosítós károkozóktól követelhetnék a károsultak a biztosító-egyesület által meg nem térített kárt. Ez egyébként elméletileg most is bármelyik cég biztosítottjával megtörténhet: ha a vállalt limitösszeg (ami jelentősen túlbiztosított, gépjárműkárnál 500 millió, személyi sérülésnél 1,5 milliárd forint) felett lenne a kárösszeg, például egy tömegbalesetnél, a többletet a károkozótól követelhetnék. Ilyen eset azonban még nem fordult elő Magyarországon.

Az eseményeket laikusként szemlélők fejében bizonyosan felmerül a kérdés: vajon jó-e a magyar szabályozás, ha kialakulhatott egy ilyen állapot? Binder István úgy véli, a felügyelet minden lépést megtett, amit jogosítványai lehetővé tettek, arra viszont nem lehet felkészülni, hogy valaki elsikkasztja a tartalék egy részét. Dr. Forgács Zoltán azon az állásponton van, hogy a törvényalkotóknak valószínűleg ismételten át kell gondolniuk az egyesületek szabályozását, és a biztosítási törvény módosításával esetleg olyan szabályváltozásokat léptethetnének életbe, amelyekkel elkerülhetőek lennének a korábbi években és napjainkban is tapasztalt problémák.

A MÁV ÁBE most stabil, de hamarosan eltűnik a kötelezőbiztosítási-piacról. Az árverseny megszűnése miatt nem kell aggódnia senkinek, hiszen több mint tíz társaság tovább harcol az ügyfelekért.

MiKa

Az Autó2 újság 2008/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Jó az egyesület?

Az egyesületi formájú biztosítók „működési üzemére” gyakorlatilag ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a hagyományos részvénytársaságokra; a díjfizetési és tartalékképzési szabályok, a működési költségek is azonosak. Az egyesületek társadalmi szervezetek, eredményük után nem fizetnek adót. Általában nonprofit jellegűek, azaz a tulajdonosoknak nincsenek profitelvárásaik, így adott esetben kielégítő lehet az alacsonyabb nyereségesség, s a hasznot a díjcsökkentésre tudják fordítani. A tagok, azaz maguk a biztosítottak a közgyűlésen elmondhatják véleményüket a cég működéséről, kifogással is élhetnek. Egyébként Európa több országában régóta működnek biztosítóegyesületek, Franciaországban a gépjármű-biztosítások 50 százaléka egyesületek kezében van. Igaz, ezek működési mechanizmusa általában eltér a hazai szervezetekétől. A MÁV-nál tapasztalt hibák (mint például a lassú ügyintézés és kárfelmérés) nem egyesületi sajátosságok, a Köbe például, bár korábban voltak hiányosságai, a PSZÁF szerint is jól működik.

Az Autó2 újság 2008/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments