Aktuális

Megváltozott hitelezési feltételek - Karantén

Új hitelezési feltételek

Aki júliusban még 30 000 forintot fizetett frankhitele után, októberben csaknem 40 ezret perkálhatott. Azóta csökkentek a törlesztőrészletek, de egyes szakértők szerint februártól mégfeketébb leves jön

A gazdasági válság amerikai óriásbankok tönkremenetelével kezdődött, a krach azután sok európai pénzintézetnek sem kegyelmezett. Így nem meglepő, hogy a talpon maradt cégek szigorítottak hitelkihelyezési feltételrendszerükön, az idei évtől sokkal nehezebb pénzhez jutniuk magánembereknek és vállalkozásoknak egyaránt. Magyarországon gyökeres átalakulás ment végbe néhány hónap alatt, aminek egyik legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy a svájci frank gyakorlatilag eltűnt a hitelpiacról. Azért csak gyakorlatilag, mert január elején még találhatott az ember olyan akciókat, amelyek tavalyról átcsúszva 2009 elején is frankos hitelhez kötötték a kedvezményes ajánlatot. És igaz, hogy néhány cég még mindig a palettán tartja a svájci devizát, de olyan magas járulékos költségekkel adják, hogy nem éri meg ezt választani. Szakértők szerint egyébként eleve több frank alapú hitelt adtak világszerte, mint amennyi kihelyezhető helvét pénz egyáltalán forgalomban volt (vagyis valószínűleg volt olyan „frankhitel”, ami mögött egyébként euro vagy más deviza „állt”). Az eddigi slágert az euro és a forint követi. A váltás drágulást is jelent, az euro sokkal közelebb került a frankhoz (most már szinte azonos áron mérik mindkettőt), a forint azonban még mindig jelentősen drágább (a magas hazai alapkamat miatt is). Drágaságot okoz az eurokamat mellett az forint/euro árfolyam „szárnyalása” is; lapzártánk idején megközelítette a 280 forint/euro szintet. Újdonság, hogy nemcsak a devizanem, de a forma is átalakul. Bár szakértők szerint megmarad a hagyományos értelemben vett hitel is, újból teret nyerhet a kilencvenes években már népszerűvé vált, de az utóbbi években partvonalra került zártvégű pénzügyilízing-konstrukció. Ennél a jármű tulajdonosa a finanszírozó mindaddig, amíg a lízingbe vevő névvel illetett magánszemély vagy cég ki nem fizeti az utolsó részletet. Akkor viszont automatikusan a nevére kerül az autó vagy motor, az átírás díja ugyanannyi, mint amennyit hagyományos hitel esetén, a futamidő elején fizetett volna. A forgalmi engedélyben „lízingbe vevő”-ként” szerepel a leendő tulajdonos, és ez elég ahhoz, hogy se belföldön, se külföldön ne kérjen a hatóság külön papírt a használati jogosultság igazolásához. A pénzügyilízing-konstrukció futamideje és önerőigénye nem tér el a szokásos hitelétől, de az e területen korábban uralkodó „mindent lehet” szemléletmódot 2009-ben szigorúbb váltja fel, amelyet nem önszántukból, hanem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyomására vezetnek be a bankok (erről lásd Lépett a felügyelet című keretes írásunkat).

A lízing előnye egyértelműen a „birtokonbelüliség” tudata a pénzintézet számára, hiszen így sokkal könnyebb visszaszerezni a fedezetként is funkcionáló autót a gazdától, mint a hitelnél. Nem kell kivárni a végrehajtási vagy a csődeljárási folyamat végét (ahol akár vesztes helyzetbe is kerülhet a bank, ha más hitelezőket kárpótolnak a megmaradt vagyonból), a szerződésben rögzített feltételekhez igazodva a pénzintézet bármikor ráteheti kezét a tulajdonát képező járműre. Ez persze még nem teljes kárpótlás, hiszen a visszavett autó értéke gyakran nem nyújt fedezetet a fennmaradó tőketartozásra. Éppen ezért szinte biztos, hogy a 2009-ben pénzért folyamodó ügyfél alaposabb vegzálásra számíthat. Magánszemélyeknek a várhatóan májustól működő úgynevezett pozitív adóslista könnyítheti az igénylés menetét, a köztartozást nem felhalmozó vállalkozásoknak pedig a februártól élő, az adóhivatal és a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által összesített adatbázis érhet piros pontot a hitel felvételekor. Cégeknek sem hátrányos a pénzügyi lízinget választani (bár számukra a tartós bérlet hasznosabb lehet), az így vett jármű szerepel a könyvekben, s értékcsökkenést is el lehet számolni rá. Bertalan Gábor a Lanson flottakezelő tanácsadója már tavaly több olyan hitelbírálattal találkozott, amelyben a bank csak akkor járult hozzá a pénz megítéléséhez, ha az ügyfél a pénzügyilízing-konstrukcióra szerződött. A szakember szerint ez a forma fokozatosan tör utat magának, sok esetben (alacsony indulórészlet, hosszú futamidő, a lízingcég szerint kockázatosnak tartott jármű vagy ügyfél stb.) a hagyományos hitel eleve szóba se jön. Valószínű, hogy a kölcsönök zömét igénylő, hosszú futamidőt és kevés önerőt befizető kispénzű vevőknél egyre inkább elvárják majd a bankok, hogy a tulajdonjog náluk maradjon.

KaMi

Az Autó 2009/2. számából!

Lépett a felügyelet

A pénzügyi válság, a kiszámíthatatlanná váló devizaárfolyamok, a nagyarányú lakosság eladósodottsága és az évente visszavett több tízezer hitelezett autó együttesen járulhatott hozzá, hogy a PSZÁF korlátozó intézkedéseket hozott a gépjármű-finanszírozás területén. Az önrésznek el kell érnie a „korrigált gépjárműérték” 20 százalékát, a futamidő pedig nem haladhatja meg a 96 hónapot (8 évet). A „korrigált gépjárműérték” megfejtése: új autónál a meghirdetett kedvezményekkel csökkentett listaár, használt autónál az Eurotax katalógusban meghatározott érték. A szándék egyértelmű: a PSZÁF véget akar vetni annak a szokásnak, hogy az autót „túlhitelezzék”, azaz például egy új járműnél lehetővé tegyék a „0” százalékos önerőt azáltal, hogy a teljes összeget veszik kiindulásnak, a kedvezményt pedig elméleti indulórészletként számítják fel. A felvázolt minimum 20 százalék/maximum 96 hónap határpontokba beleférő termékeket tartják „referenciakonstrukciónak”, az ezeken kívül esőket a „kockázatos” jelzővel illetik. Ha a hitelező cég nem tágítana a 120 hónapos futamidőtől (megteheti), abban az esetben a hitel 50–100 százalékának megfelelő többlettőkét kell képeznie, amivel jelentősen megdrágul a konstrukció. A Magyar Lízingszövetség egyébként a referencián kívüli változatokat megszüntetné. A PSZÁF további feltételeket is szab, hogy a hitel ne kerülhessen a kockázatos, azaz többlettőke-tartalékot igénylő szegmensbe: a mindenkori tőketartozás összege a futamidő során nem haladhatja meg a referenciakonstrukció alapján az adott időpontra számított tőketartozás összegét, a finanszírozott tárgy életkora a futamidő végéig nem lépheti túl a 15 évet (személyautónál), illetve a 12 évet (haszonjárműnél), az ügyfélnek legalább negyedéves periódusban kell fizetnie a tőkét és a kamatot, s a hitelbírálatkor a munkáltatótól származó jövedelemigazolást vagy bankszámlakivonatot, esetleg az APEH által kibocsátott, lezárt adóévre vonatkozó jövedelemigazolást kell bemutatnia az igénylőnek.

Az Autó 2009/2. számából!

Még van „0” százalékos önerő?

Kíváncsiak voltunk, hogy a legnagyobb használtautós internetes oldal hirdetései közt milyen hitelezési feltételekkel találkozunk. A fiatal, kevés kilométert futott és nem túl drága modellre vágyó vásárló kategóriáját választottuk (1,7 és 2,2 millió forintos autó, legfeljebb 2006-os évjárat, 10 000 és 30 000 km közti futásteljesítmény), és megnéztük, milyen ajánlatok bukkannak fel. Főleg az „új” címkével ellátott hirdetéseket pásztáztuk, hiszen ezeket szinte biztosan már az idén tették fel az oldalra, tehát ezeknek a hirdetőknek tudniuk kellett, hogy a felügyelet a 20 százalék/96 hónap limitet nyilvánosságra hozta. Bizony nem egy helyen láttunk 0 százalékos önerőt vagy akár 120 hónapos futamidőt. Több számot feltárcsáztunk és érdeklődtünk: kaphatunk-e ilyen feltételekkel hitelt? Volt olyan kereskedő, aki határozottan azt állította: „Nem gond, megoldjuk a „0” százalékos önerőt.” Akadt, aki 15 százalékot ajánlott, ugyanakkor a 120 hónapra mindenki nemet mondott. A felhívott, a mai szabályozástól eltérő ajánlattal kecsegtető hirdetők többsége azt hangoztatta, hogy csupán így felejtette a hirdetés szövegét, s már nincs ilyen kedvező ajánlata.

Az Autó 2009/2. számából!

Comments

comments