Aktuális

Szigorodó hitelezési feltételek - Matt

Autópiaci hitelek

Mindenki igyekszik szabadulni készletétől. A drasztikus árfolyamváltozás miatt a kereskedők akár 600-800 ezer forintot is bukhattak a korábban hitelből megvett, de még hónapok múltán is a raktárukban porosodó autón

2008 áprilisában Ki nyer ma? címmel cikket közöltünk az autóhitelezési piacon uralkodó viszonyokról. Tavasszal a bankok és lízingcégek jó része még azzal volt elfoglalva, hogy a konkurenciát túllicitálva miként tudná elhappolni az ügyfeleket a másik pénzintézet elől. Pedig már akkor is tudni lehetett, hogy nem jó irány a nullaszázalékos önerő mellett 120 hónapos futamidőt hirdetni, s extrém kedvezményekkel operálni. A lízingszövetség főtitkára, Lévai Gábor akkor azt mondta: „(…) a nagy finanszírozók dönthetnek, vagy megpróbálnak túlélni a kockázatos ügyfelekkel, vagy visszaesnek, s esetleg akkorára zsugorodnak, hogy már nem marad más megoldás, mint kivonulni a piacról. Jellemzően a problémák előszele, amikor valamelyik cég nem mindennapi akciókkal próbálkozik, vagy csökkenti termékének költségét”.

Áprilisban, bár az amerikai ingatlanhitelezési gondokról már lehetett tudni, talán egyik hazai finanszírozó vezetője sem gondolta, hogy ilyen hamar változtatni kell a működési mechanizmuson. Októberben elérte a gazdasági válság Magyarországot is, aminek az első hetekben két kézzelfogható jele volt: a forint árfolyama az egekig emelkedett az euróval és a svájci frankkal szemben, s a jegybank 3 százalékos alapkamat-emeléssel kontrázott. Ehhez jött még, hogy elfogyott a piacról a svájci frank, azaz nagyobb lett a kereslet, mint a kínálat, ami az árfolyamváltozás mellett tovább drágította a svájci fizetőeszközt. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy levonjuk a következtetéseket. Aki korábban eladósodott, már most érzi a költségek növekedését. Az adatok alapján a frankhitelesek az elmúlt másfél hónapban körülbelül 12-15 százalékos törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesültek (nemcsak az árfolyamváltozás, hanem a kamatok növekedése miatt is), így egy átlagos, 50 ezer forintos havi befizetés körülbelül 6000 forinttal drágult. Ez éves szinten – ha nem romlik és nem javul a helyzet – 72 000 forintos többletköltséggel jár. Ki lehet számolni, mit jelent ez tízéves futamidő esetén, s úgy, hogy a finanszírozott autó eközben egyébként is folyamatosan veszít az értékéből. Az euróban eladósodottak is elhűlve figyelték, ahogy egy euro ára október végén 280 forintig szökött, hiszen a drágulást nekik is meg kell fizetniük. Ugyanakkor a svájci frankra koncentrált mindenki, hiszen az évekkel ezelőtt felvett kölcsönök 60-70, az utóbbi időszakban igényelteknek pedig 90-95 százaléka frank alapú. Ráadásul a svájci deviza sokkal „lustábban” reagál, mint az uniós: amikor az euro a 280-as plafonról két nap alatt 260 alá esett, a CHF még napokig a csúcson tanyázott (a nyári 140 körüli árfolyam helyett 180 fölé ért). Az adóst egyébként nemcsak a hosszú távon várható krízis sokkolhatja, hanem az is, hogy a napi vagy heti ingadozások miatt szinte szerencsejátékot űz: ha a banki fordulónapon (illetve az elszámolásként választott napon) drága a valuta, több ezer forinttal nagyobb összeget fizet, ellenben ha jó az árfolyam, örülhet, mert kevesebbet emelnek le a számlájáról.

Lévai Gábor most arra számít, hogy a svájci frank hosszabb vagy rövidebb időre eltűnik a piacról (már három hete több bank felfüggesztette az ilyen pénznemben folyósított devizahiteleket), ugyanakkor hiába lehetett hallani megjelenésükről, a jen vagy a szlovák korona alapú konstrukciók nem lépnek fel helyettesítőként. Marad tehát az euro és a forint. Érdemes megnézni, miként alakul az egyes devizahitelek (CHF, euro, forint) törlesztőrészlete. November közepén online kalkulátorral számoltunk, 1,6 millió forintnyi hitelt akartunk, 84 hónapra, 1 éves használt Skodához. Svájci frankosra 32 300 forint, eurósra 33 340 forint, míg a magyar valutásra 39 460 forint jött ki. Ezek az összegek tájékoztató jellegűek, mivel minden cég más költségeket épít be, szemléltetőnek azonban jók, főleg, ha tudjuk, hogy ilyen feltételeknél a frankhitel átlagos havi törlesztődíja augusztusban nem érte el a 30 000 forintot.

	Egyesek gyorsan kapcsoltak, és akciós forinthitellel csábítják az ügyfeleket. Drágaságuk miatt ezek a konstrukciók sem jelentenek mentőövet a készleteket felhalmozó autókereskedőknek

Félrevezető lehet viszont, hogy sok internetes hitelközvetítő (szándékosan vagy csak hanyagságból) nem frissített kalkulátorain, így nem ritka, hogy a nyárihoz hasonló csábító ajánlatokkal találkozhat a világhálón tájékozódó autóvásárló. Visszatérve a kapott összegekre: látszik, hogy a korábbi 3000-4000 forintos euro/CHF különbség szinte teljes egészében elolvadt, ugyanakkor a forint még mindig jóval drágább mindkettőnél.

Ha az elmúlt hetek újsághíreit nézzük, vezető téma volt, hogy egyre több a rossz adós: egy év alatt csaknem 40 százalékkal nőtt a korábban BAR-listának hívott Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) regisztráltak aránya. Így a kilencszázezret is meghaladja azok száma, akik legalább 90 napig nem törlesztették minimálbérnél nagyobb összegű kölcsönüket, vagy valamilyen trükkel, csalással próbáltak hitelt igényelni. Lévai Gábor szerint valóban nagyobb a késedelmes fizetések aránya, de az autóshitelek esetében a problémás ügyek még mindig csak a teljes állomány 3–5 százalékát teszik ki. Hogy ez az arány ne is nőjön, változások lesznek az igénylések rendszerében. Várhatóan a nem kirívóan magas kölcsönösszegnél is kérik majd a munkáltatói igazolást, s a rég elfeledett szerződéskötési díj is növeli a költségeket. Szinte biztos, hogy eltűnnek a 0 százalékos önerővel kecsegtető vagy 120 hónapra kalkulált konstrukciók, igaz, nem feltétlenül a gazdasági válság miatt: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már korábban olyan határozatot hozott, hogy az ilyen feltételekkel adott hiteleknél 2009 januárjától plusztartalékot kell képeznie a pénzintézetnek. Ez többletköltséggel jár, amit sem a lízingcégek, sem az ügyfelek nem akarnak majd megfizetni. Visszatérhetnek a korábban sikertelenség miatt a süllyesztőben landoló közvetlen banki termékek: nem az autókereskedőnél, hanem a pénzintézetben kell igényelni a hitelt, így a kiskereskedelmi árrés kimarad, és nem drágít. Sokakat érinthet, hogy az autóvásárláshoz előszeretettel használt, külön fedezetet nem igénylő személyi kölcsönök és a jelzálog alapú szabad felhasználású konstrukciók szintén megdrágulnak, a hagyományos autóhitelek mellett pedig ismét felbukkan a pénzügyi lízing. Utóbbi előretörésére azért számítanak szakértők, mert kiküszöböli a pénzintézetek egyik nagy kockázatát: az autó a futamidő végéig a lízingcég tulajdonában marad, vagyis ha az ügyfél nem fizet, az autó, azaz a fedezet (hacsak el nem tűnik, vagy meg nem semmisül) rögtön visszakerül a bankhoz. Most a hitelezők legnagyobb fájdalma, hogy ha beüt a krach, hagyományos hitelnél magánszemély esetén a végrehajtó, cégnél a felszámoló kezébe kerül az kocsi, s esetleg csak hónapokkal később (vagy azért mert másokat is ki kell fizetni, sohasem) kapják meg jussukat.

Nehéz megjósolni, hová vezetnek a mostani folyamatok, de egy biztos: az olcsó és könnyen megszerezhető hiteleknek jó időre búcsút mondhatunk. Ezek után furcsának tűnhet most vásárlásra buzdítani, pedig aki a közeljövőben tervezte a beruházást, jól járhat. Ha hitelt nehezebben és roszszabb feltételek mellett kap is, a márkakereskedők akcióival nyerhet az üzleten; novemberben – várhatóan egy ideig elfelejthető – több százezer forintos engedményekkel kínálnak készleten bennragadt autókat.

KaMi

Az Autó2 2008/12. számából

Gondban a kereskedők

Nemcsak az autóvásárlókat, a kereskedőket is rosszul érintik a kedvezőtlen világpiaci folyamatok. A cégek a készleteiket és fejlesztéseiket szinte mindig hitelből finanszírozzák, s ha nincs elég pénz a bankoknál, a kereskedőknek sem jut. Már októberben akadt olyan díler, aki csődközeli helyzetbe jutott.

Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke úgy látja, elérkezett a teljes szemléletváltás ideje: nem tartható, hogy a kereskedők egymásra licitálva, extrém kedvezményeket adva működjenek. Mindenkinek be kell látnia, hogy az utóbbi időszak hatalmas beruházásainak, fejlesztéseinek van egy olyan minimális működésiköltség-igényük, amitől nem lehet eltekinteni. Ahogy a péknek vagy a gázszolgáltatónak, az autókereskedőnek is be kell építenie az áraiba a hasznot. Nyugat-Európában általánosan elfogadott tétel, hogy egy autó esetében legalább 1000-1500 euro tiszta nyereségre van szükség, hogy a kereskedések eltarthassák magukat. Mindegy, hogy ez finanszírozói jutalékból, az eladás után járó bónuszból vagy kiskereskedelmi árrésből származik. A Gémosz előre készül arra az időszakra, amikor az Unióban életbe lép a finanszírozások előtörlesztésének díjára vonatkozó új szabályozás: az idő előtti lezárás most a tőketartozásra vetítve átlagosan 5-7 százalék, ezt 1 százalékra kell majd csökkenteni. Eredetileg 2010-től lenne hatályos e rendelkezés, a gazdagsági válság miatt viszont számítanak arra, hogy már a jövő év elejétől alkalmazniuk kell. Ez a dráguló hitelekkel együtt alapjaiban boríthatja fel a hazai jutalékrendszert. Mivel a krízis hatása minden piaci szereplőt érint, a Gémosz a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületével és a Magyar Lízingszövetséggel együttműködve próbál megoldásokat találni ezek ellensúlyozására. Bár még folynak az egyeztetések, néhány javaslat napvilágra került: a cikkben is említett pénzügyi lízing „újraélesztése” mellett szóba jött olyan kedvezményrendszer, ami a régi autójukat leadó és újba átülő vevőknek szól (20 százalékot kaphatnának, felét az állam, felét az autós cégek adnák), továbbá nem engednék, hogy a márkakereskedők a piacot rombolva egymás alá licitáljanak akcióikkal.

Gablini Gábor szerint a visszaesés igazi hatásait jövőre érzik majd meg a kereskedők, ugyanakkor az idei évre tervezett személyautó-eladások esetében is negatív változással kalkulálnak: bár úgy tűnt, 2008-ban nem zsugorodik tovább a piac (azaz maradt volna a tavalyi 177 ezres mennyiség), most mégis arra készülnek, 8-10 százalékkal kevesebb eladott autó lesz a végelszámolásnál.

Az Autó2 2008/12. számából

Comments

comments