Aktuális

Bevezetés az objektív felelősségbe - Névadás

Bevezetés az objektív felelősségbe

Nem kell lát­ni a gyors­haj­tó ve­ze­tő ar­cát, elég a rend­szám. Ja­nu­ár és má­jus kö­zött húsz­ezer­nél is több tá­jé­ko­za­tó le­ve­let kül­dött ki a ha­tó­ság ar­ról, hogy sza­bály­sér­té­se má­jus­tól már bün­tet­he­tő lesz. Má­jus el­ső két he­té­ben hét­ezer ügy­ben szü­le­tett ha­tá­ro­zat

Vége a névtelenségnek! A törvényalkotó elunta, hogy tömegesen hülyének nézzék, és a szabálysértés nyomán postázott, az elkövető kilétét tudakoló adatlapot „jogom van nem megmondani” fordulattal küldjék viszsza a hatósághoz. Fájdalmas lehetett tehetetlenül nézni, hogy bújnak ki mosolyogva tízezrek a felelősség alól, és látni a következményeket: a romló közlekedési morált, a balesetek növekvő számát, a sok halottat. Ám fegyelmezetten tűrt, és éveken át kivárt. De most itt az új rend, május elseje óta az objektív felelősség – rég nem látott fegyelem költözött az utakra. Az objektív felelősség és vele a közigazgatási bírság a táblázatban felsorolt főbűnökre terjed ki, minden más kilengés esetére maradt a hagyományos szabálysértés a maga tól–ig bírságával, a vezető megnevezésének a közvetlen hozzátartozóra hivatkozó megtagadási jogával. A közigazgatási eljárás célszemélye azonban a gépjármű üzemben tartója (hiányában a tulajdonosa), a vezető kiléte közömbös. Az úton ebből sok nem látszik. Legfeljebb annyi a változás, hogy hátulról is villanhat érvényesen a traffipax, és nem kell feltétlenül örömhírnek venni, ha bizonyos esetekben nem szab ki helyszíni bírságot az autóst rajtakapó rendőr. Mert ő tudja, hogy közigazgatási és szabálysértési pénzbírságot egyszerre nem lehet kiróni – ne legyen kétszeres a büntetés –, de azt is tudja (amit a táblázat láttat), hogy fix és drága a közigazgatási tarifa. Az autósnak nemcsak a szabályokat, hanem a saját helyzetét is ismernie kell: vajon ő vezető, használó vagy üzemben tartó? Ha üzemben tartó, akkor nagy eséllyel számíthat arra, hogy szabálysértéskor megállítva nem szabnak ki rá helyszíni bírságot, nehogy később, a közigazgatási eljárás során törvényességi aggályok keletkezzenek az egyszer már kivetett büntetés miatt. Ha kiszabták a közigazgatásit, és szabálysértési eljárás is folyik az üzemben tartó autós ellen, akkor a másodikban már nem lehet pénzbírsággal sújtani. Büntetőpont viszont járhat, bár a lépés törvényessége (nem marasztalták pénzbüntetésre, mégis pontozzák) még mindig vitatott. Az év első négy hónapjának baleseti adatai kedvezőek. Több mint egyharmaddal kevesebb a halálos áldozat az egy évvel korábbihoz képest. Napi átlagban 2-3 halálos baleset, a korábbi 3-4 helyett jelentős csökkenés – nagyobb is lehet, érdemes tenni érte. A közigazgatási eljárásban nincs jelentősége, hogy ki vezeti a járművet, csak annak, hogy ki az üzemben tartója, vagy hogy ki használja. Nem feltétlenül a vezető. Ha az üzemben tartó benyújt egy nyilatkozatot, amelyben valaki más kijelenti magáról, hogy ő a gépjármű használója, akkor a közigazgatási eljárás átszáll rá. Ám ez az elismerés sem bizonyíték arra, hogy a szabálysértéskor ő lett volna a vezető. Mivel szabálysértési eljárás csak a vezetővel szemben lehetséges, marad a régi szisztéma, megnevezni a sofőrt, vagy letagadni a csillagot is az égről. Ám a közigazgatási eljárás kemény: a használatba vevő hiába dobná tovább a labdát, és állna elő egy következő nyilatkozattal, amelyben újabb használó jelentkezik, az objektív felelősség csak egy üzemben tartót vagy a helyette helytálló használót ismer. A helyzetet bonyolítja, ha a közigazgatási eljárású szabálysértést elkövető vezető és az üzemben tartó azonos személy, például amikor a tulaj vezeti a saját autóját. Ilyenkor kétszer is a hatóság látóterébe kerül, mert a közigazgatási mellett szabálysértési eljárás is indul vele szemben, legfeljebb az utóbbiban nem szabnak ki pénzbírságot. A kettősség oka a szabályozás felfogása, amely szerint abból kell kiindulni, hogy mindig az üzemben tartó a felelős. Csak kivételes helyzetben mentheti ki magát a bírság megfizetése alól (ha jelentkezik a használó). A hatóság helyzete végre kényelmes. Ám a rendőrség nem kíván a jövőben csupán a nyilvántartóban kotorászva felelősöket találni, céljuk, hogy a szabálytalankodó vezetőt is megbüntessék. Ezért továbbra is igyekeznek a rendőrök megállítani a szabálysértőt. Ha ez sikerül, és a szabálysértési eljárás megindul a vezető ellen, az üzemben tartó akkor sem nyugodhat, a közigazgatási bírságot neki tartogatják. Ha a vezető és az üzemben tartó nem ugyanaz a személy, akkor a sofőr ellen végigfut a szabálysértési eljárás, a vége bírság és büntetőpont. Az autó gazdája jól teszi, ha kétszer is meggondolja, kinek engedi át a slusszkulcsot – szemünk előtt máris számtalan családi vihar, kettétört barátság rémképe lebeg. Még az sem jelent teljes biztosítékot, ha a használatba vevő a tényről idejekorán magánokiratban nyilatkozik. Ha ugyanis rajtakapják, ám nem fizet, és nem is lehet behajtani a bírságot, a fizetési kötelezettség visszaszáll az üzemben tartóra. Sokat ér a neve.

Földvári András

Közlekedési szabálysértésekért kiszabható bírságok

Comments

comments