Aktuális

Xenon fényszórók, utólag - Éleslátás?

Xenon fényszórók, utólag

Egy gyári rendszer még ma is 200-400 ezer forintba kerül. A gyakran kanyarfényszóróval is kombinált xenonlámpa a hagyományos halogénizzósoknál sokkal jobban világít

Tavaly ősz óta több levelet is kaptunk xenon témában. A levélírók arra keresték a választ, hogy vajon beszereltethetik-e hagyományos halogénlámpás autóikba azokat a xenonszetteket, amelyeket ma már lépten-nyomon kínálnak az autósboltok és az internetes oldalak. Lapunkban is szerepel ilyen rendszereket reklámozó hirdetés, de arról csak mendemondákat hallottunk, hogy milyen feltételekkel lehet beépíteni ezeket. Az első körben két budapesti vizsgaállomást, a Vas Gereben utcait és a Mozaik utcait hívtuk fel. Két állítás hangzott el a telefonban: csak automatikus magasságállítóval és fényszórómosóval együtt használhatjuk, illetve, hogy ha van bennük „E” jel, akkor beszerelhetők úgy, ahogy vannak, nem lesz velük gond. Szöget ütött a fejünkbe a két ellentétes válasz, s állásfoglalást kértünk a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH). Kiderült, mindkét vizsgaállomás mellébeszélt, illetve tévedett. Az NKH-tól kaptunk egy sor jogszabályt, ezek közül a témához legszorosabban kapcsolódó részletek így szólnak: „A világító- és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni. (…) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.” E két mondat mellett egy táblázat is szerepelt a levélben, amelyből kiderült, hogy az ENSZ–EGB-előírások értelmében a xenon fényszórók működtetéséhez elvárt kiegészítő az automatikus, terhelésfüggő fényszórómagasság-állító és a szintén automatikus fényszórómosó. Ezek után bárkiben felmerülhet, hogy miért ne lenne jóváhagyási jel az izzóban (több reklámban kiemelik, hogy a megfelelőséget tanúsító „E” betű rajta van az izzón), és miért ne lehetne bebarkácsolni egy mosót meg egy állítót? Nos, bármilyen „E” betűt találunk is az izzón, az biztosan nem felel meg a szabályoknak. Akárki akármit mond, a H4-es és H7-es vagy más halogénizzós foglalatokba, lámpatestekbe csak hagyományos halogénizzó szerelhető, mivel ezek jóváhagyása csak ilyenekre érvényes. Ebből következik, hogy a halogénfoglalatokba építhető xenonizzókon biztosan nincs jóváhagyási jel. Felesleges is tovább elmélkedni, a szabályozás egyértelmű. Persze nem igaz, hogy minden utólagos szett szabálytalan. Olyan autókba, amelyeket eredetileg is xenonnal szereltek, építhetünk utólag xenonizzót, például ha egy karambol után nem akarjuk a gyári alkatrész több százezres árát kifizetni, vagy az eredeti izzó már a végét járja (a xenon is tönkremehet 5-6 év alatt, igaz, a fáradás fokozatos: egyre kékebb a fény, mind kevesebbet lát az autós). És arra is van lehetőség, hogy ha az adott modellt eredetileg gyártották xenonnal is, akkor mi végezzük el az átalakítást. Ehhez viszont kell a xenonhoz tervezett különleges lámpatest, ami újonnan nagyon drága, bontottan meg nehézkes beszerezni, s a már említett további kiegészítőket sem egyszerű szakszerűen beépíteni. Ha az utóbbi két eset áll fenn, akkor is fontos, hogy a szett, illetve az izzó maga jóváhagyott legyen.

Mindezek után kérdés: vajon kinek akarják eladni a cégek az általuk forgalmazott xenonszetteket? Inkognitótesztünkben négy internetes boltot hívtunk fel, mit ajánlanak 1999-es évjáratú Ford Focusunkhoz. Mindenütt kaptunk ajánlatot, 30 000 és 80 000 forint közötti áron. Kérdésünkre az egyik helyen azt mondták: ma nincs olyan jogszabály, ami tiltaná ezeket a lámpákat, de a „lehetséges nehézségek és problémák elkerülése érdekében” vizsgára menet cseréljük vissza az eredeti izzókat. A másik három helyen már visszafogottabban fogalmaztak: mondanivalójuk lényege az volt, hogy csak saját felelősségünkre építsünk be xenont. Egyik eladó sem hallott még olyan esetről, hogy a rendőr megbüntette volna a xenonozó tulajdonost. Körbenéztünk néhány netes fórumon, hogy mi a tapasztalatuk az ilyen szetteket használóknak, szankcionál-e a hatóság. A hozzászólók többsége nem találkozott rendőri intézkedéssel, pedig erre volna lehetőség: az autót a rendőrség feljelentésére az NKH soron kívüli vizsgára hívja be. Persze ha oda már hagyományos izzóval megyünk, az autó megfelel majd, viszont a vizsgadíjat nem tudjuk elkerülni. Nyugat-Európában a rendőrség komolyan veszi a xenonkérdést, ellenőrzik, hogy az autóban van-e automata magasságállító és mosó, mert ha nincs, több tízezer forintos büntetés lehet a vége. Még egy lényeges érv a xenon ellen: mivel az utólagos xenon nem engedélyezett, frontális baleset esetén megvizsgálhatják, vajon

	Xenonrendszer H4-es foglalattal? Ilyen biztosan nem kapott jóváhagyást

játszott-e szerepet az ütközésben a nem szabályos izzó. Így akár a biztosítási fedezettől is el lehet búcsúzni.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal nem találkozott eleddig xenonos ügyekkel, így a megtévesztő cégek ellen sem léptek még fel. Az NKH-nál azt mondták, nekik se hatáskörük, se erőforrásuk nincs a beavatkozásokhoz. A szabályozás tehát egyértelmű, kiskapu nincs. A forgalmazóktól önmérsékletet, az autósoktól józan ítélőképességet várhatunk és kérhetünk.      

KaMi

Az Autó2 újság 2008/2. számában megjelent cikk rövidített változata

Vakít-e az utólagos xenon?

Néhány éve még tiltották honi hatóságaink a harmadik féklámpát, majd kötelezővé vált egész Európában. Ahogy akkor sokan értetlenkedtek a magyar szigor miatt, most ugyanígy vélekednek az utólagos xenonnal kapcsolatosan is: miért tiltják, ha jobban lát vele az autóvezető? Aki használja, bizonyára többet lát a sötétben, de a nem érzékelhető hátrányok sora hosszú. Az elven túl az alapvető látható különbség a xenon és a halogén között a fénykibocsátás: előbbinél az elektródák végeinél, utóbbinál az izzószál közepén keletkezik a legnagyobb fény. Tehát ha a hagyományos izzós fényszóróházba tesszük a xenont, másképp vetül a fény, s a vakítás szinte garantált. A xenonos fényszóró buráját mindig tisztán kell tartani, mert a piszok vagy a karc növeli a szórt fény mennyiségét, ezáltal erősebben vakít.

Az Autó2 újság 2008/2. számában megjelent cikk rövidített változata

LED és társai

A xenon mellett egyre terjednek az apró fénykibocsátó diódákból, köznapi nevükön LED-ekből álló fényforrások. Több gyár ilyenek állítja össze a hátsó lámpát, de nem ismeretlen a LED-es első index vagy nappali fény sem. Effajta izzókat is árulnak már számtalan helyen az eredetileg nem LED-es autókhoz. A szabályokat böngészve azt találjuk: amennyiben a LED-es lámpa vagy lámpacsoport rendelkezik európai jóváhagyással („E” vagy „e”), az adott gyártmányú/típusú jármű eredeti berendezésének helyére átalakítás nélkül beszerelhető és annak összes funkcióját tartalmazza, vagy utólagosan felszerelhető, jóváhagyással rendelkező lámpa (pl. középső féklámpa) alkalmazható a járművön. Vagyis ha a beépíteni szánt LED-es lámpa ezeknek megfelel, nyugodt szívvel tekerhetjük be a foglalatba. A körkérdésből nem maradt ki a gyakran látható apró, kék színű kiegészítő fényforrás sem. A vakító és zavaró fény tiltott, akár a rendszámtábla világítására, akár helyzetjelzőnek. Régóta kapható olyan H4-es vagy H7-es izzó, amit különféle xenonra utaló fantázianevekkel láttak el, s kékes fényt ígérnek. Itt is az „E” jelölésen van a hangsúly: ha kaptak ilyen jóváhagyást, biztosan megfelelnek a színkibocsátásra vonatkozó szabályoknak (csak fehér vagy kadmiumsárga szín engedélyezett, a koordinátákat az ENSZ–EGB-előírások tartalmazzák), s beépíthetők.

Az Autó2 újság 2008/2. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments