Aktuális

Villanyagy - Részletkérdés: motorvezérlő elektronikák

A Volkswagen Bosch-fejlesztésű szivattyúadagolós gázolaj-befecskendező-rendszerének adagolói és a hozzájuk tartozó számítógép

A motorvezérlő elektronikák a benzinmotoros autókban tűntek fel jó harminc évvel ezelőtt Amerikában, a korai elektronikus befecskendezésekkel együtt (a mechanikus befecskendezők és az elektronikus szabályozású karburátorok rövid átmeneti időszaka után). A gyártók rájöttek, hogy a fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás sokkal egyszerűbben kézben tartható elektromos úton, mint a karburátorok addigra egyre bonyolultabbá váló mechanikus, hidraulikus, pneumatikus szabályozórendszerével, ráadásul az elektronika a levegősűrűség változását is jobban kezeli. Így az autók nemcsak takarékosabbak és tisztábbak lettek, hanem a tengerszint feletti magasságváltozásokat, külső hőmérséklet-ingadozásokat is jobban tűrték.

Az alig néhány áramköri elemből felépülő, számítógépnek még aligha nevezhető szerkezetek memóriájába egy végtelen sok görbéből álló jelleggörbe-sorozatot égettek, s egyik koordinátatengelyre a fordulatszámot, a másikra a motorba adagolandó benzinmennyiséget skálázták. Az, hogy a szerkezet éppen melyik görbe szerint adagolta a benzint, a gázpedál állásától is függött, így a diagramrendszer lényegében kétdimenziós felületet alkotott. Az előgyújtást hagyományos vákuumos-mechanikus szabályozó változtatta. Az agy mindössze a motor hőfoka, a fordulatszám és a szívócsőben uralkodó vákuum (gázpedálállás) alapján kalkulált.

	Hagyományos forgóelosztós (nem közös csöves) dízel befecskendezőszivattyú a vele összeépített elektronikával

A fejlődéssel a beégetett jelleggörberendszer lassan háromdimenzióssá vált, a harmadik tengelyen az előgyújtás értékei sorakoztak. Így a szabályozási pontok immár térben helyezkedtek el, a számítógép kapacitása pedig folyamatosan nőtt. Már a beszívott levegő hőmérsékletét és tömegáramát is figyelembe vette, együtt dolgozott a kopogásérzékelővel és a kipufogógáz összetételét (oxigéntartalmát) figyelő – a katalizátor egészsége miatt a motorba jutó töltet benzin/levegő keverési arányára ügyelő – lambdaszondával is.

A mai motorirányító számítógépek másodpercenként akár kétszáz beérkező információval (külső hőmérséklet, légnyomás, beszívott levegőmennyiség, szívócsőnyomás, gázpedálállás, kormányszög, a fék- és a kuplungpedál állása, az automata váltó programja stb.) dolgoznak, hengerenként immár egy-egy külön befecskendezőt irányítanak (akár egymástól függetlenül, külön kezelve az egyes hengereket), s a vezérmű terheléshez igazodó állítgatását is gyakran ők végzik. Teljesítményük sokszorosan meghaladja a korai darabokét, de még mindig távol állnak a legjobb otthoni PC-ktől. Nagyjából egy Commodore 64-es agyával gondolkodnak, de ez bőségesen elegendő is.

Szécsényi

Comments

comments