Aktuális

Új parkolási rendelet a fővárosban - Felületi kezelés

Első oldal

Ideiglenesen kivonták a forgalomból. Ha egységesítik a csipkártyás rendszert, az automaták nagy részét végleg le kell cserélni

Tizenhárom évvel ezelőtt azt hihették az emberek, hogy a Fővárosi Közgyűlés olyan parkolási rendeletet fogad el, amely nemcsak a zsúfolt parkolóhelyekért csatázó autósoknak mutat utat, de ésszerűen szabályozza is a mind elviselhetetlenebb forgalmat. Nem így sikerült, az eddigi rendeletet szinte minden oldalról támadták. Csak néhány bosszantó pont: megengedték, hogy három társaság kétféle automatával üzemeljen, így nem lehetett egységes csipkártyás rendszert kiépíteni, nem határoztak meg türelmi időt, hiányzott a mobiltelefonos díjfizetés lehetősége, céges autóval nem lehetett parkolási engedélyt igényelni. Az idén július 1-jétől életbe lépett a 19/2005-ös számú rendelet. Jó hír az autósoknak, hogy a tarifák nem emelkednek, maradt a 120 Ft/óra alapdíj, amely a terület besorolásától függően emelkedhet (négy zóna van összesen, a legolcsóbbhoz képest kétszeres, háromszoros vagy négyszeres a szorzó), még a kiemelt díjtételű helyeken sem több, mint 480 forint óránként. Eltörölték az 1 és 2 órás időkorlátozást, helyette 3 vagy 4 órás limitben gondolkodhat az autós a legtöbb parkolóban, és néhány kerületben időkorlátozás nélkül is lehet a jövőben várakozni (többek között a VII. kerületi Baross téren, a XIII. kerületi Nyugati téren).

A nem fizetők egy részét kellemetlenül érinti az új rendelet. Megszűnt a pótdíj aznapi befizetésének lehetősége, most az autós vagy 5 napon belül, vagy 5 napon túl rendezheti „adósságát”. Ez azt jelenti, hogy aki eddig a 120 forintos zónában azon nyomban ki akarta egyenlíteni a számlát, 720 forinttal megúszta (az alapdíj és annak ötszöröse), most viszont minimum 1320 forintot várnak tőle (az alapdíj és annak tízszerese). Felháborító, hogy a hibáját rögtön elismerő és gyorsan „tejelő” autóst indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozzák. Igaz, aki korábban 5 napon túl rendezte a pótdíjat, a 120-as övezetben 600 forintot megtakarít az új szabályok értelmében (huszonötszörös helyett hússzoros csak a pótdíj). Ha valaki eddig az automatánál érmékkel szerette volna leróni a büntetést, július 1-jéig a pótdíjazás napján még megtehette, most viszont annyi érmét kellene bedobálnia, amennyit a gépek már nem tudnak kezelni. Nem elég a bosszúság, még a postán is állhat sorba az autós, hogy a felhalmozott apró helyett csekken fizessen. A parkolótársaságoknak jó hír, hogy ha 30 napig nem rendezi a vétkes a tartozását, saját nevükben is indíthatnak pert a tulajdonossal, illetve az üzemben tartóval szemben, ezáltal gyorsabban és egyszerűbben juthatnak a pénzükhöz. Sajnálatos viszont, hogy az „ügyfél” e rendelet szerint sincs könnyebb helyzetben, ha bizonyítani akarja ártatlanságát. Az ellenőr ezentúl is a szélvédőre teszi a piros vagy kék csomagot, amit egy rosszindulatú járókelő egyszerűen levehet; így lehet, hogy csak a perrel fenyegető levélből szerez tudomást a korábbi mulasztásról. Ráadásul a parkolójegyeket továbbra is olyan technológiával nyomtathatják, hogy a rajta levő információ (ami később bizonyíthatja: fizetett az autós) rövid időn belül láthatatlanná válik. Nem túl fair játék ez az „ellenfél” részéről!

Végre megjelent a türelmi idő fogalma. Aki egy óránál hosszabb időtartamra fizet be, a jegy lejártát követően 15 percig kap haladékot az ismételt fizetésig (a rendelet pontosan így fogalmaz, vagyis aki éppen 1 órát fizet, annak nem jár a negyedóra). Ha rövidebb terminusra szól a befizetés, 5 percig nézik tétlenül az ellenőrök a lejárt jegyet. Továbbra sincs szabályozva, hogy a sofőr hány percet kap az előszöri jegyváltásra. Elvileg rögvest számíthat a csomagra, nincsenek tekintettel arra, hogy aprót vált, vagy csak elsétált a következő automatáig. A profitorientált parkoltatócégek bizonyára figyelnek majd erre a lehetőségre. Magunk sem hittük, de az autósok réme, a kerékbilincs a nem fizető, de egyébként nem szabálytalankodó autósok számára megszűnt szankcionáló „szerszámként” működni. Csak az kaphat ilyet, aki szabályt szeg, de akkor is csak korlátozott esetekben (például ha nem akadályozza a forgalmat, nem tűzcsapnál áll stb.). A bilincses rögzítést egyébként 15 000 forint ellenében szüntetik meg a közterület-felügyeletek emberei. Ha munka közben érjük a brigádot, kötelesek fél áron azonnal felszabadítani az autót.

A változtatások közül kiemelendő még, hogy a védett övezetbe való behajtásra jogosító hozzájárulás (engedély helyett egységesen ezt a szót használták a szövegben) és a várakozási hozzájárulás nemcsak saját tulajdonú autóra adható ki, hanem akkor is, ha üzemben tartója a kérelmező, vagy céges járművet használ. Nem mellékes, hogy személyautós tarifával várakozhat minden 3,5 tonnás maximális össztömegű jármű, függetlenül attól, hogy teher- vagy személyszállításra használják-e.

Az autósokat leginkább irritáló tényező – hogy több társasághoz, így több rendszerhez kénytelenek alkalmazkodni – továbbra is élő probléma. Tavaly ősszel elkezdték kialakítani az egységes ügyfélszolgálati irodarendszert, ahol egymás csipkártyáit is árusítják, s foglalkoznak a másik társaság által pótdíjazott ügyféllel (ezt a mostani rendelet is előírja). Elvileg attól sem kell tartania már az autósnak, hogy az egyik rendszer automatájából vett jeggyel a következő sarkon szankcionálják, ha ott már a másik társaság „uralkodik” (erről lásd inkognitótesztünket). De az egységesítés irányába mutató két lényeges kérdést továbbra is jegelnek. A közös parkolókártya és az egységes mobiltelefonos fizetési lehetőség kívánalma benne van a szövegben, de bevezetni csak később kell. Egész pontosan: ha a főváros kihirdeti, hogy mi legyen a közösnek tekintett „alaprendszer”, attól számítva 180 napja van a három üzemeltetőnek a megvalósításra. Kérdés, vajon mikor szánja el magát a közgyűlés. Nem sok jót jelent, ami a mobiltelefonos díjfizetésnél már most látható: két társaság kiépítette saját rendszerét (a BÖP két éve, a Centrum nemrégiben indított), amely természetesen eltérő alapokon nyugszik. A közös vonás csak a mobiltelefon. Ha ebből indulunk ki, az egységes parkolási rendszer már 13 éve működik Budapesten: mindenhol, egységesen, forintban kell fizetni.

Karner Miklós

Az Autó2 újság 2005/10. számában megjelent cikk rövidített változata

Jobb lett a mozgáskorlátozottaknak

A friss parkolási rendelet apropóján utánajártunk, mi a tapasztalatuk a mozgáskorlátozottaknak az uniós csatlakozásunk után kiadott új parkolási engedélyekkel. Az első időszakban ezeket is lopkodták, a Belvárosban szép számmal akadt olyan drága luxusautó, amelynek tulajdonosa bizonyára nem fogyatékossága miatt kapott ilyen engedélyt. A MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) irodavezetője, Szakály József úgy látja, mára visszaszorultak a lopások, feltörések, hiszen a „megbízók” rájöttek, hogy törvény által szigorúan büntetett visszaélésnek minősül, ha valaki jogosulatlanul használja a kék engedélyt. Több a szabad parkolóhely is a Belvárosban, érezhetően javultak a fogyatékosok esélyei a helyekért folytatott csatában. Szakály sérelmezte viszont, hogy az ellopott engedélyeket csak 2000 forint ellenében pótolják az okmányirodák, akkor is, ha a károsult rendőrségi jegyzőkönyvvel igazolja a lopás tényét.

Az Autó2 újság 2005/10. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments