Jogi tanácsok

Ténykérdések – Az Autó2 segít - Mi lesz a fagyott motorokkal?

Esetleírás

Az ügy a legtöbb nálunk előforduló panaszos levélnél kicsit részletesebb elemzést kíván. A történet megértéséhez érdemes felidézni az Autó2 három évvel ezelőtti számát. A 2003/4-es lap Fagyhalál című cikkében számoltunk be azokról az esetekről, amelyek Németországban történtek bizonyos Volkswagen-modellekkel. A Lupóba, Seat Arosába, Polóba, Ibizába, Golfba és Octaviába szerelt egyliteres és 1,4-es benzines motoroknál más autóknál nem tapasztalt hibajelenség lépett fel. Előfordult, hogy az erőforrások –8 fok alatti hidegben be sem indultak, amelyek pedig hadra foghatók voltak, rövid üzem után akár be is sülhettek. A vizsgálat kimutatta, hogy az olajozási rendszerben kondenzvíz képződik, ami álló helyzetben az olajteknőben összegyűlik. Tartós hideg időjárás esetén a víztócsa megfagy, eltömíti az olajfuratokat, ezért nem jut elegendő kenőanyag a főtengely támcsapágyaihoz, és a fontosabb kenési pontokra. A szellőzőcső befagyása emellett túlnyomást is okoz, ami a motorolaj kipréselődéséhez is vezethet. Ha nagyon peches a tulajdonos, a helyzet odáig fajulhat, hogy a motor besül, a dugatytyúk megragadnak.

A németországi esetek után a gyár két megoldással próbált gyógyírt találni a bajokra. Az egyik esetben a karterszellőzőcső mellett forgattyúsház-levegőztetőcső gondoskodik a megfelelő légáram fenntartásáról, ezzel csökkenthető a nedvességtartalom. A másik szerint a régi helyére elektromosan fűthető karterszellőzőcsövet építenek, amely meg tudja gátolni a jegesedést. Bár mindkettővel külön-külön és együtt is próbálkoztak, teljes siker nem koronázta az ötleteket: a későbbiekben is előfordult fagyásos eset. Az utólagos beépítésre az 1997 és 1999 novembere között gyártott autóknál lehet szükség, az ezt követő szériáknál már módosították a rendszert.

Azt a Volkswagen többször hangsúlyozta, hogy az ilyen befagyás csak különösen extrém körülmények között jöhet létre, tartósan magas páratartalom és tartós hideg esetén, és leginkább olyan esetben, ha a vezető nagyon rövid, néhány száz méteres utakat tesz meg, és a motor nem éri el az üzemi hőfokot.

A márka sokáig próbálta titokban tartani a problémát Nyugat– Európában, és Magyarországon sem lehetett hallani visszahívásról. Ennek szükségességét maga az importőr Porsche Hungária sem tartotta indokoltnak 2003-ban, legalábbis erre következtethettünk az akkori cikk kapcsán irt reagálásából: „(…) Magyarországon csak néhány ilyen eset fordult elő, így nem volt szükség visszahívásra. Ezért alvázszámok nyilvánosságra hozatala sem történik, és nem mérhető pontosan az érintett gépkocsik száma sem”. Az akkori sajtóközlemény a probléma megoldásáról is ír, és említést tesz a javítási feltételekről: „(…) A gyártó egyébként a fagyás szempontjából kritikus helyre – a szellőzőcső felső harmadába – egy fűtőbetétet építtetett be már 2000 végétől. A fűtött szellőzőcső utólag is beépíthető, de erre visszahívási akciót a gyártó nem rendelt el az esetek rendkívül kis gyakorisága miatt. Az ilyen okból kifolyólag bekövetkező meghibásodás esetén az ügyfelek méltányos elbánásban részesülnek akár az autó 10 éves koráig, amennyiben járművüket hivatalos márkaszervizben javíttatták.”

Olvasónk leveléből éppen az utolsó mondat miatt készült Ténykérdések-cikk, annak ellenére, hogy az ügy idő közben megoldódott. Az eset még tavaly év elején történt egy 1,4 literes „népautóval”. Panaszosunk februári –15 fokos reggelen indítás után észlelte, hogy az olajnyomást ellenőrző lámpa felvillan. Kiderült, nála is befagyott a kartergáz-visszavezető-csőben összegyűlt kondenzvíz, és a túlnyomás a tömítés mellett kinyomta az olajat. A javítás költségét nem térítették meg számára (a három évesnél alig idősebb autót végig márkaszervizben tartották karban), ráadásul nem a fűtött szellőzőcsövet építették vissza, hanem az eddigi megoldást alkalmazták. Ezután levelet írt a hazai képviseletnek, és lapunkkal is felvette a kapcsolatot. Õ érdemi választ nem kapott, és minket is csak arról tájékoztattak, hogy a fagyás csak különösen extrém körülmények között következhet be, és a fűthető cső beépítését a hazai modelleknél továbbra sem tartja indokoltnak a gyár. Néhány hét elteltével azonban érkezett egy újabb levél, amely már másképpen fogalmaz: arra kérik a panaszost, hogy személyesen keresse fel a vevőszolgálatot, hogy megoldást találjanak a problémára. Ezt az információt tőlünk tudta meg levélírónk, aki végül telefonon felvette a kapcsolatot az illetékessel. Megígérték, hogy megkeresik, de ez nem történt meg, még egy következő rákérdezés után sem. A megoldást egy igen kellemetlen fordulat hozta meg: panaszosunk autója a mostani tél egyik zimankós reggelén újból „lefagyott”. Az olajnyomás piktogramja jelzett, az autót leállította, majd a márkaszerviz elszállította a működésképtelen járművet. A szegény embert még az ág is húzza: az új alkatrész beépítését követően az első beindítás után mindössze egy perc telt el, és a motor megszorult. Bizonyára a fagyás miatti olajvesztés okozta a végzetét, bár a valódi ok nem derült ki. A javítás költségét több mint negyedmillió forintra becsülték. Bár az elején úgy tűnt, a nem csekély összeget olvasónkra hárítják, a szerviz (bizonyára az importőrrel való konzultáció után) ingyen elvégezte a helyreállítást, és még olyan alkatrész árát is „lenyelték”, aminek cseréje a napi használatból eredő kopás miatt eleve indokolt volt. A történet tehát happy enddel zárult, olvasónk költségei megtérültek, de tartunk tőle, hogy ebben az eset nyilvánosságra kerülése és olvasónk kitartó harca is szerepet játszott.

Itt térnénk vissza a már idézett, akár a jármű 10 éves koráig is élő „méltányos elbánásra”. Ezt ígérte ugyanis három éve a Porsche Hungária. Mivel az érintett autókat 1997 és 1999 között gyártották, Magyarországon is futhat még szép számmal ilyen gép. A fagyásokkal kapcsolatban föltettünk néhány újabb kérdést a forgalmazónak (a válaszokat a keretes anyagban olvashatják), hiszen a mi ügyünkből is látszik: egyáltalán nem különleges, hogy Magyarországon –10, –20 fok körüli hideg legyen, a hasonló meghibásodásokat továbbra sem lehet kizárni. A korábban ilyen autót vásárló tulajdonos pedig talán elvárhatja, hogy konstrukciós hiba miatt ne kelljen százezreket kicsengetnie.

Az Autó2 újság 2006/5. számában megjelent cikk rövidített változata

A forgalmazó válaszol

Az említett ügy kapcsán, és a további lehetséges hasonló problémák miatt a következő kérdéseket intéztük a Volkswagen forgalmazója, a Porsche Hungáriához:

– Fenntartják-e korábbi kijelentésüket, miszerint akár az autó 10 éves koráig méltányos eljárásban részesül (ez értelmezésünk szerint ez ingyenes javítást jelent) az a tulajdonos, akinek autójánál ilyen probléma lép fel, és a járművet mindig márkaszervizbe hordta? Az érintett gépkocsik esetében a tízévi méltányos elbírálás a gyárak részéről természetesen változatlanul fennáll. A méltányosság feltételei a korábbi előírásokhoz képest változatlanok, azaz a jótállás és a szavatosság körében is előírt feltételek teljesülése esetén kiemelten kezelik az esetleges meghibásodásokat. – Terveznek-e valamilyen akciót az érintett, itthon forgalomba helyezett, követhető előéletű modelleknél? Tekintettel arra, hogy az esetlegesen érintett gépjárművekre átfogó akciót indokolt esetben a gyárak indíthatnak, ezért a Magyarországon forgalomba helyezett gépjárművek esetében az importőr önállóan akciót nem kezdeményezhet. – Milyen javítással orvosolják a fagyást? Alkalmazzák-e a fűtött csöves megoldást, vagy továbbra sem tartják indokoltnak, hogy nálunk ezt a módszert vessék be? Konkrét meghibásodás esetén a márkaszervizek mindig a hiba mértékének megfelelően, gyári technológiával tudják a problémát orvosolni. A fűthető kartercső alkalmazását nem írják elő kötelező érvénnyel, így annak beépítési költségét a gyárak nem támogatják. Amennyiben a gépkocsi használója (tulajdonosa) saját autójának üzemeltetési körülményeit a cikkben is megfogalmazott paraméterek alapján kritikusnak ítéli meg, lehetősége van a fűthető kartercső beépítésére. Skandináv országokba történő utazás esetén a fűthető kartercső beszerzése éppúgy az autó alapvető felkészítéséhez tartozhat, mint a megfelelő téli gumiabroncsok beszerzése. – Mit tehet az a tulajdonos, aki autóját nem márkaszervizbe hordta? Az érintett gépkocsik között akár 12 év átrozsdásodási garanciával rendelkező autók is vannak, mely garanciának is alapfeltétele a gyártómű előírásainak, a márkaszervizek által végzett kötelező átvizsgálások betartása, ezért a gépkocsik importőreként minden esetben javasoljuk a márkaszervizek igénybevételét. Az előírások figyelmen kívül hagyása esetén a gyár a garanciát, illetve a méltányossági elbírálást elutasíthatja, a gyártómű döntését az importőr nem befolyásolhatja. – Hány ehhez hasonló esetük történt az elmúlt három évben Magyarországon? A konkrét meghibásodások százalékos aránya az érintett motorral szerelt gépkocsik értékesítési darabszámához képest jelentősen alatta marad az 1 százalékos értéknek.

Az Autó2 újság 2006/5. számában megjelent cikk rövidített változata

Jogi szakértőnk véleménye

Olvasónk panasza számos jogi természetű kérdést vetett fel bennünk. Ezekkel kapcsolatban megkérdeztük jogi szakértőnket.

Általánosságban: mit tehet a tulajdonos, ha kiderül, autója meghibásodását konstrukciós hiba okozza, de a forgalmazó ezt nem ismeri el? Mi szükséges ahhoz, hogy egy hibát konstrukciós hibának ismerjenek el? Ha egy hibás alkatrész miatt az autó egyéb része is tönkremegy, és így nagy költséggel lesz csak javítható az autó, elvárható-e, hogy a szerviz, illetve a forgalmazó az utólagos károkért is szavatosságot vállaljon? A kérdés igen összetett és többirányú. Először: minden szolgáltató köteles hibátlan árut szolgáltatni. A PTK. szerint a szolgáltatás tárgyának a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A személygépkocsi tartós fogyasztási cikknek minősül, vagyis nem 1-2 évre, hanem lényegesen hosszabb időre kívánjuk használni. Ha valamilyen hibát tapasztalunk, ezt a szolgáltató köteles kiküszöbölni (kijavítás, árleszállítás, csere) – feltéve, hogy a hiba olyan, amiért szavatossággal tartozik (nyilván a szakszerűtlen gondozás, a karambolból származó sérülés stb. nem ilyen). A hiba bejelentésére azonban határidők vannak: ez a szolgáltatás jellegétől függ, de ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, akkor az igény érvényesítésére ez az időpont irányadó. Szigorú szabály az is, hogy a hiba felfedezése után a lehető legrövidebb idő alatt kell a minőségi kifogást bejelenteni a szolgáltatónál – az elévülési idő alatt. Visszatérve a konkrét kérdésre: a gépkocsit vásárló olyan hibátlan terméket kíván megszerezni, amely a számára közölt szerződésben rögzített feltételeknek megfelel. Biztosan nincs olyan szállítási feltétel semmilyen gépkocsi esetén, hogy a termék „tartósan hideg (–8 fok) időjárás esetén, ha a napi átlaghőmérséklet a –3 fokot meghaladja két napon keresztül egybefüggően, akkor a gépkocsit fűtött garázsban kell tartani”. Normális esetben megfelelően karbantartott járműnek ki kell bírnia az időjárás viszontagságait. Konstrukciós hiba lehet az az eset, amikor sem jogszabályba sem szállítási feltételbe nem ütközik a bekövetkezett esemény és mégis elromlik az autó. Ezért bizony a szolgáltató felelősséggel tarozik.

Az Autó2 újság 2006/5. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments