Jogi tanácsok

Ténykérdések: az Autó2 segít - Meghibásodás nagyszerviz után

Esetleírás

124 ezer kilométer után a Laguna megállt és korábbi garanciális szervizelései ellenére több mint két millió forintos szerelést igényelt

Amikor az ember új autót vesz, általában több évig szeretné megtartani a kiválasztott négykerekűt. Különösen bosszantó, ha rövid idővel a vásárlás után jelentkezik olyan probléma, ami megakadályozza a rendeltetésszerű használatot. De az sem kevésbé kellemetlen, ha egy rendszeresen karbantartott és óvott jármű mondja fel váratlanul a szolgálatot. Levélírónk már több mint 120 000 kilométert tett meg autójával, amikor a motor – minden előzetes jel nélkül – megadta magát. Panaszát így foglalta össze:

Renault Laguna Grandtour 2.2 dCi autóm motorja 2006. április 17-én 124 066 km-rel egyszerűen megállt az M1-es autópályán. Mindez történt úgy, hogy 2 hónappal korábban körülbelül 300 000 forintos kötelező szervizen voltam, ahol a Renault által előírt fő alkatrészeket (többek között vezérműszíj és tartozékai) cserélt és teljes átvizsgálást végzett a Renault Baumgartner. A meghibásodást követően az autómat beszállították a Baumgartnerhez, ahol megállapították, hogy a motor 2-es és 3-as hengere, továbbá a hengerfej meghibásodott, a nem megfelelő kenés következtében. Ennek a javítása, azaz a motor cseréje a Renault Baumgartner ajánlata alapján több mint 2 000 000 forintba kerül. Ezt ki is kellene fizetnem, ugyanis az autóm 3 éves jótállási ideje 9 nappal a meghibásodás előtt lejárt. Ezek után telefonon felkerestem a Renault Hungáriát, ahol hosszas vizsgálódást követően 25 százalékos méltányossági támogatást ajánlottak a cseremotor árából, továbbá azt, hogy a Renault Baumgartner nem számolna fel munkadíjat. A Renault Hungária azonban a támogatás fejében igényt tart az összes használt alkatrészre (a 300 000 Ft-ért 2 hónappal korábban vásárolt alkatrészekre szintén igényt tartanak, nem engedik az új motorhoz felhasználni, de nem is akarják kompenzálni). Tehát a 25 százalékos támogatás véleményem szerint nem is annyi, amennyit ígérnek. Ezt az ajánlatot nem fogadtam el, de mielőtt jogi útra terelnénk az ügyet, szeretném megkérdezni az Autó2-őt, mi a véleményük mindezekről. Önök szerint érdemes-e ügyvédet fogadnom, vagy teljesen hétköznapi eset az enyém? Azaz normális, hogy a 7,5 milliós Lagunám értéke háromévesen, 124 000 kilométerrel 1 millió forintra csökkent, miközben abban a tudatban vásároltam, hogy nagyobb motorfelújítás nélkül 400 000 km-t fog futni? Önök szerint a szerviznek nem kellett volna észrevenni a 120 000 km-es kötelező szerviz során, hogy az autó hibás, és javításra szorul? Úgy gondolom, a hiba visszavezethető arra, hogy az utolsó szerviznél esetleg nem megfelelően jártak el.

Név és cím a szerkesztőségben

Az Autó2 újság 2007/1. számában megjelent cikk rövidített változata

Dr. Kovács Kázmér, az A2 jogi szakértője válaszol

A levélíró kritikus kérdést feszeget. Viszonylag közismert, hogy a gépjárművek jogszabályban írt kötelező alkalmassági ideje 3 év a szavatossági jogok érvényesítése szempontjából. Az eladói hibás teljesítés következményeit a szavatossági jogokon keresztül vonják le általában a vásárlók, ezért gondolható az, hogy ha a szavatossági határidő eltelt, akkor az eladóval szemben semmilyen igényérvényesítési lehetőség már nem áll rendelkezésre.

Azt hiszem, az eddigieket bővebben meg kell magyarázni, hogy a laikusok számára is érthető legyen. A szavatossági jog abból fakad, hogy az eladó felelősséggel tartozik azért, hogy az eladáskor a törvénynek és a szerződésnek megfelelő, tehát új kocsinál az új gépkocsi szokásos paramétereinek megfelelő jó minőségű terméket fog szolgáltatni. Ez a felelőssége a szavatossági jogok szempontjából azt jelenti, amit erről a Polgári Törvénykönyv felsorol, vagyis, hogy ha a termék nem ilyen, akkor azt díjmentesen ki kell javítani, adott esetben kicserélni, vagy a vételárat visszafizetni. Ezek a most példaképp felsorolt jogok az úgynevezett szavatossági jogok, amelyek a szavatossági idő alatt a vevőket a törvényben meghatározott feltételek szerint megilletik, feltéve, ha bizonyítani tudják, hogy a termék már a részükre történt átadáskor hibás volt. (Jótállás esetén – ami 1 évig a jogszabályból következik, azon túl az eladó szerződéses vállalásának függvénye – nem a vevőt, hanem az eladót terheli a bizonyítás, gyakorlatilag arra nézve, hogy „a vevő rontotta el” szakszerűtlen kezeléssel, rendeltetésellenes használattal, ha pedig az eladó nem tudja ezt bizonyítani, teljesítenie kell a jótállási jogokat, melyek tartalmilag részben vagy egészben azonosak a szavatossági jogokkal.)

Visszatérve a kiindulásra, úgy gondolom (és nemcsak én), hogy a vásárlói jogok közül legfontosabbak a szavatossági és jótállási jogok, de nem azonosíthatók vele, és főleg nem szűkíthetők a szavatossági (vagy jótállási) jogokra. Teljesen igaza van az olvasónak, aki azt reklamálja, hogy máról holnapra egy 3 éves, 7,5 millió forintért vásárolt autó nem érheti rendes használat mellett az eredeti vételár 1/8-át, mert akkor valami nincs rendben. Tény, hogy az eladóval szemben, ha lejárt a jogszabályban előírt kötelező alkalmassági idő, nem érvényesíthet szavatossági jogot még akkor sem, ha bizonyítani tudja, hogy az a hiba, ami a kocsiban jelentkezett, már az átadáskor megvolt, mert a szavatossági idő letelt. A levélíró ugyan 3 éves jótállásról ír, de a szerződéses feltételeit nem ismerem, és azok ismeretének hiányában az általa felvetett kérdést csak szavatossági alapon tudom megválaszolni. Az 1 éves (egyébként is csak a fogyasztókat megillető) kötelező jótállás már biztosan letelt, a szerződéses jótállás feltételei pedig különbözőek lehetnek a különböző szerződésekben, ezekre nincs séma, amint nincs a casco biztosításokra sem, miután sem ezek, sem azok nem jogszabályon, hanem üzleti érdekeken és reklámmegfontolásokon alapulnak az áruk kelendőségének fokozása érdekében, emiatt cégenként és esetenként is más és más lehet.

Arra válaszolok, hogy véleményem szerint mi a helyzet akkor, ha a leírt tényállás alapján igazságügyi műszaki szakértő a gépkocsi és azon belül az alkatrészek megvizsgálása után arra a következtetésre jut (például egyéb szóba jöhető reális hibaok hiányából levont deduktív következtetés alapján), hogy a gépkocsi már az átadáskor hibás volt, ami magában hordozta a 3 év 9 nappal később bekövetkező meghibásodás lehetőségét. Ebben az esetben az ügyfél számára – az eladóval vagy az importőrrel történő számára is megfelelő megegyezés hiányában – szóba jöhet lehetőségként, hogy a polgári jogi jogellenesség miatti igényérvényesítés általános kereteit felhasználva a bírósághoz forduljon. Ez a polgári jogi jogellenesség miatti általános igényérvényesítési lehetőség pedig a kártérítés, melynek során a károkozó a másnak jogellenesen okozott kárt köteles megtéríteni. Ez azt jelenti, hogy elvileg lehetősége van a vásárlónak az eladótól annak az értékvesztésnek a megtérítését kérni, amely az azonos korú, azonos futásteljesítményű, azonos típusú gépkocsi értékéhez képest az adott gépkocsiban ezen átadáskori hiba miatt jelentkezik, ha a kártérítés általános feltételei fennállnak, esetleg ezt a kárigényt az importőrrel szemben is, akár szerződésen kívüli károkozás címén érvényesítheti.

A válasz azonban feltétlen kiegészítendő azzal, hogy bármenynyire is logikusnak tűnik, ennek nincs kitaposott útja a magyar jogban. Az eladó vagy az importőr hivatkozhat arra, hogy ő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és akkor felmerül a kérdés a konkrét tényállástól függően, hogy ez a hivatkozás megállja-e a helyét. Ennek ellenére volt már ehhez hasonló döntés tetőcserepeknél, ahol a hosszabb alkalmassági idő után néhány hónappal valamennyi tetőcserepet ki kellett cserélnie a vásárlónak, és a bíróság kártérítés címén ítélte meg a lejárt szavatosságú tetőcserepek miatt az ügyfélnél keletkezett kárt. Ez a bizonytalansági elem az, ami miatt az egyébként – a hosszadalmas pereskedéssel járó amúgy is fennálló kockázatok mellett – legtöbben alaposan megfontolják, mielőtt bírósághoz fordulnak, a másik oldalon pedig nemritkán kényszerhelyzetet teremtenek a vásárlók számára.

A konkrét ügy kapcsán  fentiek függvényében kell mérlegelnie Olvasónknak az importőr válaszát.  Sem az olvasó, sem a Renault Hungária leveléből nem tűnik ki, hogy mit kell – a piaci feltételénél lényegesen jobb feltételrendszer melletti – cserén érteni. Számomra ez a lakonikus válasz azért nem volt meggyőző, mert arra utal, hogy a válaszadó importőr nem kívánt az olvasó konkrét adataira konkrét adatokkal választ adni, ezáltal a válasza semmitmondó maradt. Annak ellenére nem élt a lehetőséggel, hogy ennek esetleges anyagi kihatását nyilván kompenzálta volna annak kedvező hatása a jövendő autóvásárlókra.

Az Autó2 újság 2007/1. számában megjelent cikk rövidített változata

Mit mond a másik fél? – A Renault Hungária válaszai

A panasszal kapcsolatban megkerestük az érintett márka forgalmazóját. A Renault Hungária a következő levelet juttatta el szerkesztőségünkhöz:

Köszönjük a lehetőséget, hogy hivatkozott olvasói levélre a Renault Hungária Kft. is kifejtheti álláspontját. Ügyfelünk panaszát már közvetlenül az azt kiváltó esemény megtörténte után igyekeztünk a teljesség igényével megvizsgálni. A rendelkezésünkre álló információk szerint az olvasói levélben is részletezett meghibásodás nem gyári eredetű, és a korábbi revízióval sem hozható összefüggésbe. Ennek ellenére – mérlegelve a futott kilométerek számát, a modell kategóriáját, ügyfelünk fontosságát és más fontos tényezőket – kereskedelempolitikai megfontolásból, a márkakereskedéssel egyeztetve tettük meg ajánlatunkat. Ezt az ajánlatot a későbbi tárgyalásaink során kiegészítettük azzal, hogy a kérdéses autót egy, a piaci feltételeknél lényegesen jobb feltételrendszer szerint újra cseréljük. Mindkét ajánlatunkat továbbra is érvényesnek tartjuk, és reméljük, ezzel sikerül pontot tenni e számunkra is kellemetlen ügy végére.

Tisztelettel Tóth Zsolt, Renault Hungária Ügyfélszolgálat

Comments

comments