Jogi tanácsok

Ténykérdések – Az Autó2 segít - Rozsda vagy szennyeződés?

Eset

Új vagy néhány éves autónál jellemzően valamilyen külső behatás nyomán károsodhat a fényezés. A márkaszervizek évente visszavárják ellenőrzésre az autót, s csak akkor él a 8–12 évnyi jótállás, ha a tulajdonos megjelent a felülvizsgálatokon

Az új autók esetében a forgalmazó az általános garancia mellett külön jótállást vállal a fényezésre és az átrozsdásodásra is. Utóbbi általában 8–12 év. Levélírónk autójának karosszériáján különös foltok jelentek meg. A márkaszerviz újrafényezést javasol, a tulajdonos azonban nem fogadja el ezt a megoldást; problémáját így mesélte el:

2007. augusztus elején vásároltam új Seat Leonomat. Az autó csomagtérajtaján márciusban észrevettem egy kis rozsdafoltot, amelyet be is jelentettem a vásárlás helyén a tatabányai Seat-szervizben. A gépjármű csomagtérajtaját lefényképezték, és ígéretet tettek arra, hogy egy későbbi időpontban a hibás részt újrafényezik. Az újrafényezés nekünk nem felel meg, mivel véleményem szerint a fényezés nem szünteti meg ezt a jelenséget, csak idő kérdése, hogy mikor pattog le a festék a rozsda fölül. A hátsó sárvédőn és az egyik hátsó ajtón is hasonló folyamatok indultak meg, amelyeket szintén bejelentettem a vásárlás helyén. A gépjárművet márciusban, májusban és júniusban is lefényképezték, ennek ellenére az első ígéretet követően, azóta sem történt semmi a hiba megszüntetése érdekében, nem is kerestek semmilyen megoldási javaslattal. Az autóban 16 000 km van, garázsban tartom. Ha jól emlékszem, 12 év átrozsdásodás elleni garanciát vállaltak rá, egyébként egyáltalán nem volt sérült.

Amennyiben lefényezik a járművet, a beavatkozás rétegvastagság-mérővel kimutatható lesz. A javítás jelentős értékcsökkentő tényezőként jelentkezik eladásnál, a magyarázkodás pedig nem igazán javít majd a helyzeten, az autót törött autóként fogják kezelni. Véleményem szerint a karosszéria korrózióvédelme valamilyen okból hibásan készült el, amelyet felületi fényezéssel nem lehet tartósan helyreállítani. Várom szíves tanácsukat, hogy mitévő legyek!

Név és cím a szerkesztőségben

Az Autó2 újság 2008/9. számából

Dr. Ko­vács Káz­mér, az A2 jo­gi szakértője válaszol

Dr. Kovács Kázmér, az A2 jogi szakértője válaszol

A fényezéshiba az egyik klasszikus reklamációs téma évtizedek óta. Gyakran nemcsak esztétikai kérdésről, hanem valóban a fényezés előkészítésének gyári hibájáról (pl. a cinkfürdő elégtelenségéről, a lemez előzetes korróziójáról stb.) vagy szállítási sérülésből adódó hibáról van szó, melynek következményei az először pontszerűen jelentkező hibákhoz képest akár súlyosak is lehetnek. Olvasónk esetében újonnan vásárolt gépkocsin jelentkezett a fényezési hiba, tehát olyan kocsin, melynek hibátlanságáért az eladó az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet alapján 1 évig kötelező jótállással tartozik. Az adott márka kelendőségének fokozása érdekében azonban az eladó a fényezésre még külön (hoszszabb időtartamú) garanciát (jótállást) is vállalt, így a hiba okára és természetére nézve a bizonyítási kötelezettség mindenképpen őt, a forgalmazót terheli. A Ptk. 248. § (1) bekezdése értelmében, aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Jelen esetben a forgalmazó válaszában elismeri a hibát, és nem hivatkozik arra, hogy annak oka az átadás után keletkezett volna. A felek között a vita abban alakult ki, hogy egy ilyen természetű rendellenesség esetén milyen jogok illetik meg a vásárlót. A jótállási jogok tartalmát a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésről szóló fejezetében találjuk, az ott szereplő 306. § szerint a jogosult hibás teljesítés esetén elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, de kicserélést csak akkor, hogyha a kötelezettnek az nem okoz aránytalan többletköltséget, figyelembe véve a szolgáltatott dolog értékét, a szerződésszegés súlyát és a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

Olvasónk három helyen jelentkező ún. pontkorróziós jelenségre hivatkozik, melynek természetére nézve a forgalmazó a lefolytatott vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy a felhólyagosodást nem a fényezés előkészítésének hiányosságai, hanem felülről lefelé ható hibaok eredményezte, vagyis a lemez előkészítetlenségéből adódó későbbi, súlyosabb következményekkel, korrózióval, annak előrehaladásával, más helyen történő jelentkezésével nem kell számolni. Ha ez így van, akkor megvalósulni látszik ama feltétel, mely az ügyfélnek elsősorban a fényezés legegyszerűbb technológiájú, de természetesen szakszerű kijavítására irányuló igényét helyezi előtérbe, figyelembe véve a gépkocsi értékét és a hiba terjedelmét. Annak sincs akadálya, hogy az olvasó igazolást kérjen ezen hibáról, beleértve kijavításának módját és okát, annak érdekében, hogy később, eladáskor ezzel kapcsolatos tájékoztatását majd alá tudja támasztani.

Abban az esetben azonban, ha az ügyfél elfogultnak gondolja, vagy bármely okból vitatni kívánja a forgalmazó fenti műszaki megállapításait, egyrészt igényelheti erre vonatkozóan a szerviz által végeztetett vizsgálat dokumentációját, hiszen amint arról fent már szó volt, a bizonyítás a forgalmazót terheli, másrészt – bár erre nem köteles – maga is kérhet szakértői véleményt. Amennyiben az ügyfél a kapott dokumentációt nem tartja meggyőzőnek, az eladóval szembeni panaszával a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV tv. alapján létrehozott Békéltető Testülethez fordulhat (ha az eladó budapesti, akkor Budapesten a 1016 Krisztina krt. 99. címen), végső esetben pedig bírósághoz is.

A levélírónak az értékcsökkenés iránti igénye és az arra adott fogalmazói válasz tekintetében ugyancsak szakvélemény alapján lehet a végső szót kimondani. A forgalmazó által hivatkozott, esetleges jégeső okozta károsodásnak csupán abból a szempontból van szerepe, hogy amennyiben akár jégeső, akár egyéb (pl. baleseti eredetű) ok folytán a gépkocsi fényezése korábban már megsérült, a bírói gyakorlat nem ismeri el a tulajdonos egy-két hiba miatti fényezésjavítással együtt járó értékcsökkenés iránti igényét. Ennek oka, hogy a már egyébként is értékcsökkent fényezésben a csekély mértékű és szakszerűen eltávolított pontszerű festékhiba kijavítása utáni állapot nem okoz további értékcsökkenést. Természetesen más a helyzet, ha az idő előrehaladtával a most még csak egy-két helyen mutatkozó jelenség jelentősebb mértékben kiterjedne, vagy nem nyerne alátámasztást a forgalmazói hivatkozás a hiba okát illetően.

Az Autó2 újság 2008/9. számából

A forgalmazó válasza

A panaszos levéllel megkerestük a márka hazai forgalmazóját, a Porsche Hungaria Kft.-t. A vevőszolgálattól a következő választ kaptuk:

A szervizlátogatás során kiderült, hogy a fényezés rétegvastagsága szerint a festés nem volt utólagosan javítva. A csomagtérfedélen egy előrehaladott állapotú, a jobb hátsó sárvédőn pedig egy kezdődő felhólyagosodás látható, ami nem rozsdásodás. A csomagtértetőnél a szervizben eltávolították a felhólyagosodásnál elvált festékréteget, ekkor vált láthatóvá, hogy nem rozsdásodás okozta a felhólyagosodást, hanem a festékrétegek között megszorult anyag vagy a külső felületen keresztül bediffundált maró anyag (pl. fékfolyadék), viszont a fémlemez teljesen ép állapotú. Mivel egyértelműen nem kijelenthető, hogy a hiba nem garanciális eredetű, ezért a fényezésjavítás garanciában elvégezhető. A szerviz az ügyfélnek felajánlotta, hogy az érintett felületeket a lemezig visszacsiszolja, és erre kerülnének rá a megfelelő rétegek, az ügyfél azonban ezzel nem kíván élni, hanem elemcserét szeretne, ami garanciális javításként nem lehetséges. A szerviz továbbá azt is jelezte, hogy az érintett elemeken, illetve az autó más részein is jégeső okozta károsodások láthatók, ezért a fényezésjavítás miatti értékcsökkenés nem megalapozott.

Dr. Vérten Sándor kommunikációs igazgató Porsche Hungaria Kft.

Comments

comments