Jogi tanácsok

Ténykérdések: az Autó2 segít - Volt casco, nincs casco

Esetleírás

Ténykérdések: az Autó2 segít

A történet persze nem ennyire egyszerű. De beszéljen olvasónk levele.
„2004 márciusában kisebb balesetet szenvedtünk négyéves, hitelre vásárolt gépkocsinkkal. Mivel kötelező volt számunkra casco kötése a hitel miatt, meg is kerestük a biztosítót, hogy rendezzük a kárt. Meglepetésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy casco szerződésünk a díj nemfizetése miatt 2003 októberében megszűnt. Ezen elcsodálkozva megkerestük a biztosítási alkuszcéget, amely a casco-ügyeinket intézi. A hitelszerződésben a hitelt nyújtó K&H kötötte ki, hogy a cascót kizárólag a CLB biztosítási alkuszon keresztül köthetjük. Közben utánanéztünk a csekkjeinknek, hogy mikor és hogyan is történtek a díjbefizetések. Észleltük, hogy 2003 negyedik negyedévét 2004. január 14-én fizettük be, 2004 első negyedévét pedig 2004. január 16-án. Azóta nem kaptunk értesítést a CLB-től, hogy nekünk a biztosító megszüntette volna a biztosításunkat, mert késve fizettünk. Egy dolgot kaptunk a CLB részéről, ez pedig a 2004. második negyedévi csekk, amely március közepén érkezett.

A CLB ügyfélszolgálata közölte velünk, hogy valóban megszűnt a biztosításunk díjnemfizetés miatt. Kérdésünkre, hogy akkor miért nem értesítettek minket, miért nem utalták vissza a befizetett összeget, és miért küldték részünkre továbbra is a casco-csekket, abban a hitben hagyva minket, hogy létező casco-szerződésünk van, nem adtak kielégítő választ. A sorozatos telefonálások alkalmával a CLB két biztosítási ügyintézője azt az információt közölte velünk: a biztosító őket 2004. január első felében értesítette, hogy biztosításunk megszűnt. A CLB ügyfélszolgálatának vezetője az ügyvédükkel való megbeszélésük után úgy informált minket, hogy ők a mai napig hivatalos értesítést nem kaptak a biztosítótól a biztosítás megszűnéséről. (Ezt kétkedéssel fogadtuk, hiszen, mint kiderült, az általunk befizetett és a CLB által továbbított összegeket a biztosító rendszeresen visszautalta nekik.)

Ezek az egymásnak ellentmondó információk igencsak felkeltették a gyanakvásunkat. Tudatában vagyunk annak, hogy elsőnek mi hibáztunk, mert késve fizettük be a jogos biztosítási összeget. Viszont az ezzel megbízott alkuszcég sem akkor, sem később nem jelezte, hogy gond van a biztosítással. Az azóta is rendszeresen befizetett pénzt nem küldték vissza, így joggal hihettük, hogy rendelkezünk casco biztosítással. (A casco-csekket egyébként nem közvetlenül a biztosító számlájára kellett befizetnünk, a csekken a CLB számlaszáma szerepelt.) Ha nem történik baleset, akkor ki tudja, mikor és hogyan tudtuk volna meg, hogy már egy jó ideje nem is rendelkezünk a számunkra kötelezően előírt cascóval.

Van-e lehetőség arra, hogy ebben az esetben a CLB kifizesse számunkra a kocsinkban keletkezett kárt? Jogos-e egy ilyen követelés? Amióta kiderült ez az ügy, a CLB gyorsan visszaküldte az általunk befizetett casco-díjakat. Ha felvesszük a pénzt, akkor nem következik-e az, hogy követelésünk a kár rendezésére okafogyottá válik?”

Az Autó2 újság 2004/8. számában megjelent cikk rövidített változata

Dr. Kovács Kázmér, az Autó2 jogi szakértője válaszol:

Dr. Kovács Kázmér, az A2 jogi szakértője válaszol

Az olvasó által leírt esetben a casco biztosítás díjnemfizetés miatt valóban megszűnt. A polgári törvénykönyv 543. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a biztosítási szerzodés a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. A jogszabály rendelkezése alapján a biztosító nem köteles értesíteni a szerződés megszűnéséről a biztosítottat, hiszen a szerződés nem a biztosító jognyilatkozata, hanem a törvény rendelkezése alapján szűnik meg. Sajnálatos módon mindezen nem változtat az sem, hogy az elmaradt biztosítási díjat Olvasónk utólag megfizette, hiszen az utólagos díjfizetés nem érinti a szerződés megszűnését. Kétségtelen tény, hogy a jogszabály nem előnyös a biztosított számára, aki nem rendelkezik kellő szakmai jártassággal, és így adott esetben nincs is tudatában annak, hogy a díjhátralék miatt a biztosítási szerződése megszűnt.

A szóban forgó eset másik kérdése a biztosítási alkuszcég felelőssége. A biztosított és a biztosítási alkusz közötti megállapodástól függ, hogy a biztosítási alkuszcég mennyiben köteles értesíteni a biztosítottat arról, hogy díjhátraléka van, és ennek meg nem fizetése a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezethet. A biztosítóintézetekrol és a biztosítási tevékenységről szóló törvény 32. § (4) bekezdése értelmében ugyanakkor a biztosítási alkusz felelős a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért, illetve a szabálytalan díjkezelésért. Elvileg, ha olvasónk igazolni tudná, hogy a biztosítótársaság (ahogyan levelében írta, 2004. január közepén) értesítette a biztosítási alkusztársaságot a biztosítási szerződés megszűnéséről, érvényesíthetné kárigényét az alkusztársasággal szemben arra hivatkozással, hogy amennyiben az alkusztársaság az értesítést kellő időben továbbította volna az olvasó számára, akkor még a 2004 márciusában történt balesetet megelőzően tudomást szerzett volna a biztosítási szerződés megszűnéséről, és ennek tudatában új szerződést kötött volna. Az olvasó abban az esetben is értesült volna a biztosítási szerződés megszűnéséről, ha a biztosítási alkusztársaság az általa továbbított – késedelmesen befizetett – biztosítási díjak biztosító általi visszafizetéséről tájékoztatta volna őt. A díjak visszautalásának tényét azonban szintén olvasónknak kellene igazolnia egy esetleges bírósági eljárásban. Azt a tényt, hogy a biztosítási alkusztársaság 2004 márciusában kiküldte olvasónk részére a 2004 második negyedévére szóló csekket, nyilvánvalóan az alkuszcég hátrányára értékelné a bíróság.

Végül, a befizetett casco-díjak felvétele semmi esetre sem jelenti azt, hogy az olvasó lemondana az alkusztársasággal szembeni kártérítési igénye érvényesítéséről, de érdemes a pénz felvételekor az aláírás fölé odaírni: „jogfenntartással”.

Az Autó2 újság 2004/8. számában megjelent cikk rövidített változata

A CLB válasza

Természetesen megkerestük az ügyben kulcsszerepet játszó CLB alkuszcéget, amely a következő levelet juttatta el szerkesztőségünknek. 

 CLB válasza

Az esettel kapcsolatban társaságunk szeretné megragadni az alkalmat, és tisztázni néhány, biztosítással kapcsolatos fogalom jelentését, melyek ismerete segít pontos képet alkotni az esetről.

A biztosító kockázatviselésének időszaka jelenti azt az időtartamot, amely idő alatt a biztosítási szerződésben rögzített káresemények bekövetkeztekor a biztosító díj ellenében átvállalja a kockázatot, azaz megtéríti a kár összegét. Ez az időtartam casco biztosítások esetén az ajánlaton feltüntetett kockázatviselés kezdete napjától az utolsó díjjal rendezett napig tart.

Respiro időszaknak nevezzük azt a 60 napot, amíg a biztosító a be nem fizetett díjat várja a szerződőtől az esedékességet követően. A respiro időszak alatt a biztosító kockázatviselése fennáll, amennyiben ezen időszak alatt (tehát 60 napon belül) megtörténik a biztosítási díj befizetése.

A szerződés lezárásának dátuma az a nap, amikor a biztosító ténylegesen lezárja a biztosítást nyilvántartásában. Ez az időpont gyakran nem egyezik meg a kockázatviselés megszűnésének időpontjával, hiszen ez az időpont a biztosító belső ügymenetétől függ.

A szerződés lezárásának hatálya megegyezik a kockázatviselés megszűnésének dátumával, azaz az utolsó díjjal fedezett nappal. konkrét ügyben a szerződő a díjat a respiro időszakon túl fizette meg (tehát 60 napon túl), ezért a hatályos jogszabályok értelmében a biztosító kockázatviselése automatikusan megszűnt az utolsó díjjal fedezett nappal. Társaságunk sem a biztosítótól, sem az ügyfelétől, sem pedig a K&H Pannonlízing Rt.-től nem kapott hivatalos tájékoztatást a biztosítás lezárásáról, amelyre tekintettel a CLB Kft. mint biztosítási alkusz jogszerűen járt el a díjak bekérése vonatkozásában.

Mivel a díj CLB-hez való beérkezésekor a CLB még nem tudott a szerződés lezárásáról, a befizetett két díjat továbbutalta a biztosító részére. A biztosító a díjat 2004 márciusában utalta vissza a CLB-nek. Azóta háromszor kíséreltük meg azt az ügyfél részére visszajuttatni, eddig sikertelenül. Tekintettel arra, hogy a CLB Kft. nem biztosító, hanem biztosításközvetítő, a biztosítási jogviszony megszűnésével kapcsolatban a hatályos jogszabályok értelmében önállóan jognyilatkozatot tenni nem tud.

Ezért szeretnénk leszögezni, hogy mindaddig, amíg a biztosítási alkuszhoz hivatalos tájékoztatás nem érkezik a biztosítás megszűnéséről, a biztosítási alkusz köteles a biztosítást fennállónak tekinteni (esetünkben a biztosítási díjat beszedni).

Sajnálatosnak tartjuk a bekövetkezett eseményt, de a biztosító kockázatviselésének megszűnése az ügyfél késedelmes díjfizetésének következménye, így a felelősséget átvállalni nem tudjuk.

Örülünk, hogy ezen eset feltárásával lehetőséget kaptunk arra, hogy felhívjuk minden kedves olvasójuk figyelmét a biztosítási díjak időben történő befizetésének fontosságára, illetve az annak elmulasztásából adódó lehetséges következményekre.

Az Autó2 újság 2004/8. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments