Aktuális

Összefogás a gépjárműbűnözés ellen - Kié a profit?

Összefogás a gépjárműbűnözés ellen

Eddig az eredetvizsga volt az „etalon”, most a másodlagos jelölés lesz? Nehéz a kulisszák mögé látni, de komoly harcok várhatók az egyes érdekcsoportok között. Reméljük, a végén az egyszerű autós is jól jár!

Az embernek automatikusan görcsbe rándul a gyomra, ha azt hallja, hogy az állam valamilyen új módot talált ki a négykerekűek megvédésére. Az ötletek ugyanis az utóbbi évtizedek tapasztalata szerint befizetési kötelezettséggel járnak együtt, sarcból pedig van elég: eredetiség-ellenőrzés, származás-ellenőrzés, integrált vizsgálat s számos illeték, csak győzzük fejben tartani a különféle „pénzkicsalási” módozatok neveit. Az Új rend és szabadság program és annak kormánybiztosa, dr. Kondorosi Ferenc a rendőrség, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) támogatásával több autós és az autózáshoz is kötődő szakmai szervezettel (Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége, Magyar Lízingszövetség, Gépjármű Bontók Egyesülete, Magyar Biztosítók Szövetsége) karöltve létrehozták a Magyar Gép és Jármű Tulajdonvédelmi Munkacsoportot (MGJTM). E kezdeményezés jó szándékát nincs miért megkérdőjelezni: a tagszervezetek valamilyen úton-módon próbálnak gátat szabni a visszaéléseknek, a lopásoknak, a finanszírozási csalásoknak, a külföldre csempészéseknek, a lopott alkatrészekkel való kereskedelemnek. Módszerük azonban elgondolkodtató. Nem arról van szó, hogy a rendőrség több embert és pénzt áldoz a gépjármű-bűncselekmények visszaszorítására. Nem a bontókra küldenek hatékonyabb ellenőrző csapatokat, s nem is az eredetiségvizsgálat vagy az átírási procedúra reformjáról szól a fáma. Az autósoknak kell lépniük: az MGJTM arra tesz javaslatot, hogy a tulajdonosok úgynevezett másodlagos azonosító jelöléssel tegyék védetté járműveiket. Ennek lényege, hogy az autók, gépek, motorkerékpárok különböző alkatrészeit (fődarabok, karosszériaelemek, kárpitok, műanyag elemek stb.) valamilyen roncsolás nélkül eltávolíthatatlan festéses eljárással megjelölik. Ezzel elriasztják a tolvajt, mert a jellemzően alkatrésznek lopott járműről költséges és munkaigényes eltávolítani a jelölést, ami ha fennmarad, lebuktathatja a bűnözőket.

 -er-

Bővebben Az Autó 2009/2. számában olvashat a cikk témájáról!

Mikropontok, mindenütt

A mintalapon látszanak az apró pontok, a nagyító képernyőjén szabad szemmel is jól olvashatók a kódsorok. A festés mellett holografikus címkéket is ragasztanak a karosszéria különböző pontjaira, hogy messziről látszódjon, jelölt autóról van szó

Tavaly márciusban már bemutattuk a Permanent Mark módszerét: UV-fényben látszódó, speciális, eltávolíthatatlan festékkel viszik fel az alvázszámot (vagy amit a megrendelő akar) a különféle felületekre. Az AutoDOT más elven működik. Egy 30 ml-es lakkspray-ből fújják ki a holografikus mikroszemcséket tartalmazó festéket. A mindössze 0,4×0,4 mm-es jelekből 20 000 darab van, ezeket hamisítani elvileg nem lehet, hiszen míg a zárjegyen 1000 dpi felbontásúak a holografikus feliratok, itt 500 ezer dpi-sek. Az autó külső és belső elemeire egyaránt felviszik a jelölést, általában 40-50 helyet szórnak be. Bár az autófestékkel azonos minőségű lakk színtelen, a csillogó pontok egy fehér kocsin akár szabad szemmel is láthatóak, éppen ezért, ha a megrendelő kéri, a külső lemezfelületek helyett a belső részekre fújják az anyagot. A cég szerint ezt sem a kárpitokról, sem a kasztniról nem lehet eltávolítani, ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy egy állandóan gépi mosóban mosott s rendszeresen polírozott autón is hibátlanul ott marad minden jel. Igaz, ha már egyetlen pont átvészeli a „viszontagságokat”, azt speciális nagyítóval vagy UV-lámpa fényénél meg lehet látni. A felvitt jel egy kódsor, az OCIS rendszerébe ezzel regisztrálják az autót. Ha ellopják, és az ügyfél bejelenti, az adatbázisban is rögzítik az esetet, így amennyiben egy külhoni bontóban felbukkannak a jelölt alkatrészek, be tudják azonosítani, hogy honnan származnak. Az OCIS-rendszer része a háromszintű ICARIS nevű program. Ebben minden autótípus benne van, s fényképeken mutatják be, hogy az adott modellnél hogyan kell kinéznie a varratoknak, fémfelületeknek s minden lényeges azonosítónak. E program legegyszerűbb szintjét magánfelhasználók is elérhetik, hogy tájékozódhassanak a legfontosabb paraméterekről. A második szint a szakértői, ehhez férhetnének hozzá az itthoni vizsgaállomások, és segítségével kiszűrhetnék, hogy egy autón volt-e „megbontás”, amióta jelölték. A harmadik szint viszont kizárólag a rendőrségi „beavatottaknak” szól; ott olyan adatok is szerepelnek, ami akár a tolvajokat is segíthetné, ezért nem nyilvános. Az OCIS-adatbázisban jelenleg 12 uniós ország autóit tartják nyilván, a kör folyamatosan bővül, s hamarosan a tőlünk keletebbre lévő, a lopott autók célállomásaként ismert országok (Belorusszia, Ukrajna, Románia) is csatlakoznak a rendszerhez.

Bővebben Az Autó 2009/2. számában olvashat a cikk témájáról!

Comments

comments