Aktuális

Műholdas navigáció - Holdkorszak

Bevezetés a naviágció világába

A műholdas navigáció az autóba épített stabil vagy kivehető mobil eszközök és a navigációs szoftverek, térképprogramok összjátéka 24 műholddal. Ha a holmikat akarjuk rendszerezni, az árkategória aljától indulva tájékozódásra használható az okos telefon, a kézi számítógép (PDA) és az eredetileg erre a célra szánt GPS-készülék. Bonyolítsuk kissé tovább: az utóbbiak egy része magunkkal vihető az autóból, az utólag beépített autórádióval véglegesen bele kerül, vagy már az autógyárban az autóval együtt „beleszületik”. Az árlista 60 000-ről indul és 600–700 000-ig tart.

A kézi számítógépes navigálás legolcsóbb eszköze beépített Sirf III-as műholdvevős Yakumo Delta X PDA

PDA A navigálás legolcsóbb megoldása. Azoknak érdemes az eredetileg többnyire windowsos operációs rendszerrel működő kézi számítógépeket az autóban is használni, akiknek az eredeti funkció (naptár, jegyzetek, táblázatok, emlékeztető, internet, levelezés) a fontosabb, és az alapfokúnál nagyobb számítástechnikai gyakorlatuk van. A navigációs programok, térképek feltöltése, frissítése és a kézi számítógép szinte napi összehangolása az asztali számítógéppel vagy notebookkal kezdőknek zsákutca. Az egyre divatosabb „több szerkezet egyben” mozgalom eredménye, hogy ma már tenyérnyi méretű PDA-ban van telefon és GPS-vevő is. Ez a megoldás jó választás, jóval olcsóbb, mintha egyenként kellene megvenni a készülékeket. A telefon egyébként nem zavarja a navigációt, ugyanis a beszélgetés idejére a tájékoztató hang kikapcsol vagy halkul. A telefonkönyv megfelelő kitöltése esetén nemcsak telefonálni lehet a kiválasztott telefonszámra, hanem a navigációt automatikusan el is lehet indítani a címére. Mivel a még a legérzékenyebb vevők is megkukulhatnak külső antenna nélkül, a PDA-nak legyen GPS-antennacsatlakozása is. A PDA-s navigáció előnye az olcsóság mellett, hogy sokféle navigációs programot és térképet lehet használni hozzá, és nemcsak autóban, han

	A legújabb magyar térképes mobil GPS készülék a Blaupunkt Lucca, nagyméretű, kontrasztos képet ad, magyarul navigál, szélvédőre tapasztható. Mellette egy telefonos PDA (Qtek 9100), kijelzőjén ugyanaz a közlekedési szituáció, mint a navigációra készült társáén

em kiránduláson, nyaraláskor is használható. Az internetről turistautak nyomvonalát lehet a memóriakártyájára tölteni, amik egy pár ezer forintos programmal természetjárásra is alkalmassá teszik a kéziszámítógépet. Természetesen sokkal sérülékenyebbek, mint a víz- és ütésálló, kifejezetten szabadtéri használatra szánt eszközök, de olcsóbbak is azoknál.

Mobiltelefon Az útvonaltervezéses navigációt is tudó mobilokban vagy benne a van a műholdvevő modul, vagy Bluetooth-kapcsolattal kapcsolódnak rájuk. A telefonba csak a tervezőszoftvert töltik fel, a térképek csupán alkalmilag vendégeskednek bennük, éppen a navigáció idejére töltődnek le a szolgáltató szerveréről internetkapcsolaton keresztül. Jól jöhet a webes útvonalajánló mobiltelefonra kiterjesztett szolgáltatása is. Ez a rendszer nem tud utat tervezni, de emelt díjas SMS-rendelést követően SMS-ben, vagy MMS-ben elküldi az utazás lépéseit, a képes módszernél a térképet is.

GPS Az eredetileg navigációs célokra készült készülékekben benne van a műholdvevő és a memóriájába van töltve a navigációs szoftver; többnyire cserélhető memória tartalmazza a térképeket. A nagy integrációs vonulatban újabban képnézegetésre, MP3-as zene hallgatására és a telefonnal BT-kapcsolatos beszélgetés hangosítására is használható. Az újabbak elemről is működnek, 5-6 órát mobil navigációra is alkalmasak. Ezeknél a készülékeknél már érdemes vásárláskor rákérdezni a „szövegből beszéd funkció” meglétére. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a navigációs utasításokat hallja az autós, hanem a helység- és utcaneveket is. A GPS-készülékekhez már csatlakozhat a közlekedési csatornás vevő is, amely tájékoztat az útlezárásokról, dugókról. Magyarországon jelenleg még nem működik a kialakuló közlekedési dugók miatti újratervezés, áttervezés (dinamikus navigáció), de érdemes olyan készüléket vásárolni, amelyben van vagy utólag csatlakoztatható a rádióvevő. Szivargyújtóba dugható, azonnal használható eszköz 120 000–140 000 forintért kapható, a drágábbak 150 000–200 000 környékén már el tudják menteni a bejárt nyomvonalat, amit interneten tovább lehet küldeni, de akár járműnyilvántartásra is lehet használni.

A Pioneer AVIC-X1BT navigációra, tévénézésre is alkalmas

Autórádiók merevlemezes vagy DVD-s navigációval A jelentős autórádió-gyártók olyan audiofejegységeket is gyártanak, amelyek a beépített GPS-vevő és a készülékből kihajló nagyméretű kijelző segítségével navigációra is alkalmasak. Ezek a készülékek a gyári beépítésű navigációval egyenértékűen tájékoztatják az autóst. Hátrányuk, hogy a GPS-ekhez hasonlóan csupán egyetlen naviszoftverrel működnek. Fontos szempont lehet vásárláskor, hogy hányféle érzékelő adatait dolgozza fel a navigációs program. A legfejlettebbek négyféle jel alapján navigálnak. Használják a műholdvevőjük, valamint az autó giroszkópikus jeleit, a sebességváltozási és gyorsulási adatokat. A PDA-s vagy az egyszerűbb GPS-készülékek programja az álló autót akár 50 méterrel is arrébb rakja a térképen valódi helyénél. Ugyanilyen hibát okozhat, ha szűk, magas házak között halad az autó, és a vevő lát ugyan a navigáláshoz minimálisan szükséges négy holdat, de azokat nagyon kis szögeltéréssel érzékeli. Ugyanilyen körülmények között zavart okoz a falakról visszavert jel is. Hamis lehet a navigáció a hegyi emelkedőkön, lejtőkön is, ahol a kétdimenziós térképen a háromdimenziós változások „leveszik” az útról az autót. Ezeket a hibákat a 2-D, vagy még inkább a 3-D giroszkópos jelérzékelős készülékek küszöbölik ki.

Autógyári navigáció Gyakorlatilag ugyanazt a készüléket vásárolják meg az autógyárak, amit az autórádiógyárak is forgalmaznak, és amelyeket az autósok megvehetnek tőlük utólagos beszerelésre. Az autóval együtt vásárolva már elég komoly a felár.

Csikós Gábor

Az Autó2 újság 2006/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Lopott holdak

A tolvajok nem nagyon értenek a műholdas navigációhoz, de azonnal feltűnik, ha az autóban valami elérhető zsákmány kínálkozik. Soha se hagyjuk a műszerfal felett vagy rajta a GPS-t, a PDA-t de még a tartóját sem, bőven túl vannak a tolvajok ingerküszöbén. A flippes, kiforduló képernyős autórádiós autóknál úgy vegyük le a gyújtást, hogy ne mutassa magát a kijelző. Ablaktörésre csábít a BT-s GPS-vevők látványa a műszerfalon. Értékes és utólag beépített, nem mobil GPS-készülék miatt érdemes módosítani a cascót.

Az Autó2 újság 2006/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Navifotó

A GPS navigációs készülékek egyre újabb szolgáltatásokkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Több GPS már fényképet is készít menet közben akár a szélvédő mögül, akár a készüléket kiszedve, az autón kívül is. A kép készítésének helyét a műhold poziciós adataival azonosítja. Az autós saját maga is képes fényképes illusztrációkat rögzíteni a navi térképére. Az új divat nemcsak a GPS-eszközök privilégiuma; a fényképezős PDA-k hasonlóra képesek, esetükben a fényképre kerülő pontos idő és a haladás rögzített nyomvonala kerül fedésbe egymással, a műholdas helyzetmeghatározás ugyanis atomóra pontossággal képes megmondani, hogy az autós mikor, hol járt. A fényképen szereplő időpont helyet is jelöl.

Az Autó2 újság 2006/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Jelfogó

A sokfajta vevő választási nehézséget is jelent. A vevő vagy be van építve a mobiltelefonba, PDA-ba (esetleg a PDA-memóriakártya helyére van bedugva), vagy vezetékkel, vagy napjainkban a legelterjedtebb módon, rádiófrekvenciás úton (Bluetooth) tart kapcsolatot vele. A vezetékes vevők a szivargyújtóról táplálkoznak. Aki az autón kívül is élvezni akarja a navigációt, beépítettet vagy BT-s GPS-vevőt válasszon. A CF ( Compact Flash)vagy SD (Secure Digital) memóriakártyás GPS-vevők több szempontból sem szerencsések: egyrészt az autóban és másutt is sérülhet a készülékből kibújó lapocska, másrészt esetleg elveszik a helyet a kéziszámítógépes programok, MP3-as zenék sőt magához a navigációhoz szükséges térképek elől is. A gyalogos navigációhoz a legideálisabb a készülékekbe épített vevő.

Csak néhány gyártó készít ugyan a műholdak jeleit észlelő antennát és jelfeldolgozó lapkát, de a működést alapvetően befolyásoló érzékenység változó. Pillanatnyilag a legideálisabb választás a Sirf nevű cég III. jelű lapkáját tartalmazó vevő, amely a legtöbb autóban bárhova lerakva veszi a navigáció minimális működéséhez szükséges négy műhold jelét. Általános körülmények között az, aki nem szakértő, nem fedez fel különbséget a kevésbé érzékeny vevők és régebbi társaik között, de lombos fák alatt, magas házas szűk utcákban, fémgőzölt ablakú autókban pontosságban és műveleti gyorsaságban, egyáltalán működőképességben jelentős a különbség, akárcsak az árban: 15 000–20 000 helyett, 30 000–50 000 forintba kerülnek. Az autók egy részének ablakán még ezek az érzékeny vevők sem látnak jól, ilyenkor a legegyszerűbb megoldás a pontos és gyors navigációhoz az ajtó mellett kivezetett és a tetőt mágnessel fogó pár centis antenna is szükséges.

Az Autó2 újság 2006/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Térkép-kép

Az iGO 2006-tal 26 európai országba lehet útvonalat tervezni, azt előzetesen repülőgép sebességgel végigjárni SD és miniSD memóriás PDA-ban használható

Az autórádiós fejegységek és a gyárilag beépített navigációs rendszerek programjai, valamint a térképek között meglehetősen bonyolult a kompatibilitást megállapítani. A térképet két cég készíti (a PDA-kba és a GPS-készülékekbe is), de a számtalan navigációs program nemcsak autógyáranként, de még évjárat szerint is eltérő lehet, akár modellenként is. A vásárlás előtt érdemes a Navteq és a Tele Atlas honlapján kiválasztani a CD-t, vagy ma már inkább DVD-n rögzített térképet. A változások miatt is ajánlatos legalább kétévente ellenőrizni a kínálatot, a térképész cégek ugyanis folyamatosan fejlesztik a térképeket és jelentetik meg a korszerűsített változatot.

Sajnos a gyári navigációk roszszul bánnak a magyarországon autózókkal, megfelelő térkép hiányában csak kevés modellben lehet pontosan navigálni. Ezzel szemben a hazai PDA-as navigációt számtalan térkép és navigációs program szolgálja, és ezek csak a gépek operációs rendszere (Windows vagy Palm) miatt térhetnek el. A térképek részletessége és grafikájuk, valamint a programok működési sebessége, testreszabhatósága, kezelési egyszerűsége eltérő. A legolcsóbb a 17 000 forintos, 5000 hazai települést viszonylag egyszerűen megjelenítő Utinfó; a legújabb a szintén magyar iGO 2006 (27 000 Ft), amely a külföldi szoftverek és térképek közül is kiemelkedik. A Destinator új változata heteken belül várható, a réginek nagy sikere volt, de grafikájában és frissességében is elavult, régóta cserére szorult. A külföldön listavezető Tom-Tom Magyarországra nem kínálja a teljes lefedettséget, de a nagyobb városok házszámosan láthatók. A legfrissebb Európa-térképet és szoftvert is a magyar iGO kínálja. Használata valamennyi kéziszámítógépes navigációs rendszer közül a legegyszerűbb: az 1 GB-os memóriakártyát csak be kell tenni a helyére, és a navigáció program önműködően elkezd dolgozni. 26 európai országba lehet folyamatos navigációt tervezni a gép leállítása, térképtöltése nélkül, ezért különösebb számítástechnikai ismeretek híján is használható. Grafikája és a szoftver sokoldalúsága miatt pillanatnyilag piacvezetőnek számít Európában. Szintén egész Európát kínálja majd a szintén magyar Aeromap 2006, amelynek korábbi változata az olcsó és sikeres programok közé tartozott. Megjelenését hónapok óta ígérik, a lárma a program körül jelentős, akárcsak a késlekedés.

Az Autó2 újság 2006/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Halálpontos?

Csak azért nem beszélünk még a műholdas navigáció és a balesetek közötti összefüggésről, mert a navigáció még nem eléggé elterjedt nálunk. Várható, robbanásszerű megjelenése itthon egyre gyakrabban ad majd okot arra, hogy vizsgálják egy-egy baleset hátterében a navigációnak, vagy az eszköz kezelésének szerepét. A hallott információkba való elmélyedés figyelmetlenséget, azok gondolkodás nélküli elfogadása azonnali balesetveszélyt hozhat magával. Azok a vezetők, akik nem tudják a koncentrálásukat megnyitni egy újabb információs forrásra, balesetveszélyesek. De mennyire szabad a valós helyzettel kapcsolatos figyelmünket másra fordítani. Egyszerre több mindenre figyelni az a gyakorlattól és a szellemi képességektől függ. Ha a szokásosnál több információ érkezik, egyet lehet tenni: időt kell hagyni azok feldolgozására. Az autózásban ez lassítást jelent, ugyanolyan összpontosítás mellett. Egy szempontból valamennyi szoftver balesetveszélyes: mindegyik lehetőséget ad az érintőképernyő vagy a gombok kezelésére, ezt az autó elindulása után automatikusan blokkolni kellene. A navigáció nem irányít, hanem tanácsot ad. Ha nem tanulja meg az autós a navigációs hanggal, a képernyő figyeléses vezetést, az olyan, mintha részegen ülne a volánhoz vagy másodpercekre becsukná a szemét, avagy telefonálna a mobilján. A halál nem válogat, újabb irtó jó eszközt kapott.

Az Autó2 újság 2006/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments