Aktuális

Fogyatékkal élők parkolási igazolványa - Vége a türelemnek?

Vége a türelemnek?

A bevásárlóközpontokban általában kiírják: a parkolóban a KRESZ-szabályok érvényesek. Így senki se lepődjön meg, amikor bírságcetlit talál az ablakán, ha jogosulatlanul elfoglalta a kijelölt „kerekesszékes” helyet

Szokatlan hír jelent meg tavasszal a magyar sajtóban. Hosszú távú közös munkába kezdett a Miskolci Rendőrkapitányság, a helyi közterület-felügyelet és a város fizetőparkolási rendszerét üzemeltető vállalkozás, hogy megszorítsák a mozgáskorlátozottak parkolási engedélyével visszaélő autósokat. Csodálkoztunk, hogy nem a fővárosból hallottuk a hírt, de örültünk, hogy legalább valahol az asztalra csaptak. És nem is eredménytelenül: az április 9-én megkötött megállapodást követő egyik akció után több mint 30 esetben indult eljárás olyan autósokkal szemben, akik jogosulatlanul használták az igazolványt. Júliusban Szeged tányérsapkásai indítottak hasonló razziákat, és némi késéssel a budapesti rendőrség is „eszmélt”: egyedi akció keretében augusztus 1-jétől két hétig járta a várost 12 rendőr, s intézkedett összesen 548 esetben. Az ő mérlegük: 77 szabálysértési feljelentés és 28 helyszíni bírság parkolóhely jogtalan használata miatt, négy autóst pedig bűncselekmény elkövetése miatt előállítottak. Nos, ha az olvasó most azt hiszi, hogy ez a négy gazfickó lopott igazolványt használt, és emiatt jutott ilyen sorsra, téved. „Mindössze” annyi volt a bűnük, hogy hozzátartozójuk szabályos kártyáját kitették a szélvédő mögé, és mellőzték a parkolási díjfizetést.

A 213/2008. kormányrendelet alapján a parkolási igazolvány közokirat. Ezt pedig nem lehet átadni olyan személynek, aki arra nem jogosult. Ha valaki a kártya birtokosát szállítja, csak addig élhet a kedvezményekkel, amíg a fogyatékkal élő segítségére van. Tehát ha kiraktuk fogyatékos rokonunkat a fővárosi Blaha Lujza téren, majd aznap még elmegyünk Hatvanba, ott már ugyanúgy meg kell vennünk a parkolójegyet, mintha nem lenne nálunk az igazolvány. Amennyiben valaki nem így tesz, azaz használja a kék igazolványt, közokirat-hamisítást követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha kiderül a turpisság, a kártya tulajdonosát is előveszik: a kiállító hatóság kezdeményezi a szabályszerűen megítélt okmány visszavonását. Persze az említett 3 év szélsőséges példa, de a budapesti és a miskolci akcióknál is alkalmazott előállítási procedúra (ujjlenyomat, fényképek stb.) vagy a jellemzően több mint 100 000 forintra rúgó büntetés kellő elrettentő erővel bírhat.

	A nagyobb városokban az utóbbi időben több a mozgáskorlátozottaknak kijelölt hely. Más kérdés, hogy a szabálytalankodók nemritkán kitúrják a rászorulókat

A lopott kártyákkal való visszaélés egyébként az új formátumú, nehezen másolható és hamisítható engedély 2004-es bevezetése óta jelentősen csökkent, legalábbis ez derült ki a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) irodavezetője, Szakály József korábbi, az Autó2-nek adott nyilatkozataiból. Most az említett jogosulatlan használat mellett két megoldandó feladat áll az illetékes szervek előtt: hogyan szigorítsák a kártyák kiadásának feltételeit, és miként szorítsák vissza a fogyatékosoknak kijelölt parkolóhelyek illetéktelen használatát. Az előbbi kérdés évek óta napirenden van. Egyértelmű helyzetekben a háziorvos, egyéb esetekben pedig szakorvos szakvéleménye alapján hoz döntést egy bizottság. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban az „Új rend és szabadság” kormánybiztosával, dr. Kondorosi Ferenccel egyetértésben úgy vélik: még mindig előfordulhat, hogy az orvos jogellenes magatartása miatt kap valaki parkolási kártyát. Jobbnak tartanák, ha a ma másodfokú hatóságként fellépő Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet véleményezne és döntene; jogszabály-módosításra van szükség, erre akár már a közeljövőben sor kerülhet. A kormánybiztos 2008. július 24-ei keltezésű, a közeljövő célkitűzéseit megfogalmazó anyagában azt is leírja, hogyan lehetne „megtisztítani” a kijelölt mozgáskorlátozott parkolóhelyeket a szabálytalankodó autósoktól: szigorúbb szankciók, kiemelt szabálysértési bírság, intézkedési jogkör a közterület-felügyeletnek. A részletekkel kapcsolatban Kondorosi elmondta: szakértők vizsgálják, lehet-e az ilyen szabályszegést az objektív felelősség körébe helyezni, mert ha igen, az nemcsak a jelenleginél könnyebb „fülön csípést” tenne lehetővé, de a mostaninál (helyszínen 3000–20 000 forintig terjedő, feljelentés esetén pedig maximum 30 000 forintos büntetés) jóval nagyobb mértékű bírságot is jelentene. Más lenne a megállóhelyek jelzési rendszere is: a csak burkolati festéssel jelzett helyeket táblával is hangsúlyoznák. Mindezek mellett szeretnék a közterület-felügyelők hatáskörét kiterjeszteni, ugyanis ma a „szürkeruhások” legfeljebb rendőri segítséggel tudnak például autót arrébb tolni, vagy szabályszegőt előállítani. A Fővárosi Közterület-felügyelet (FKF) kiszabhat bírságot, és kerékbilincset is feltehet, ha mozgáskorlátozott-helyen álló autóval találkozik, utóbbi szankciót (díja akár a 35 000 Ft-ot is elérheti) leginkább a felelősség alól való kibújás megakadályozása miatt alkalmazzák. Az FKF régóta várja a fővárosi térfigyelő kamerarendszer felállítását, hogy messziről is rögtön lássák: vajon elkövetett-e valaki szabálytalanságot, s tényleg mozgáskorlátozott az, aki elfoglalja a kijelölt parkolóhelyet. Az FKF másik törekvése más szervezetekkel egyetemben, hogy újra el lehessen szállítani a tilosban parkoló autókat. A több éve szünetelő szolgáltatásról a közeljövőben szavaz a Fővárosi Közgyűlés.

Túl a kezdeti lépéseken lehet reménykedni: a hatóságok ébersége nem csappan, s a jogszabályok is igazodnak a társadalmi elvárásokhoz.                                    

Az Autó2 újság 2008/10. számából

Európai szokások

Magyarországon csak tartós rokkantság, illetve fogyatékosság esetén lehet parkolási igazolványt kérni, érvényességük 3 vagy 5 év, utóbbi időtartam akkor jár, ha a kérvényező állapota visszafordíthatatlan. Amennyiben az autós külföldön, olyan országban szerezte az igazolványt, amely tagja a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának (az európai uniós országokon kívül ehhez csatlakozott Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Fehér-Oroszország, Grúzia, Macedónia, Moldávia, Svájc, Törökország, Ukrajna), nálunk is élvezheti a magyar állampolgároknak járó kedvezményeket. Ahogy itthon, Romániában vagy Szlovákiában sem lehet rövid ideig tartó mozgásszervi betegség (időleges bénulás, baleset utáni rehabilitáció) idejére parkolási igazolványt igényelni. Északi szomszédunknál egyébként a kérvényezés menete a mienkéhez hasonló, az igazolványt ők is a fogyatékos nevére állítják ki (hozzátartozó, a fogyatékost szállító nem kaphat ilyet). A szlovák igazolvány a magyarhoz hasonlít, eddig sokan hamisították, és a megszerzése miatti autófeltörések sem voltak ritkák. A rendőrség ellenőrzésekkel, a személyazonosság és a jogosultság megállapításával próbált gátat szabni a bűncselekményeknek. A csalások az utóbbi időben kezdenek visszaszorulni, egyre kevesebben próbálkoznak az igazolványok törvénytelen megszerzésével és hasznosításával. Romániában is jár a fogyatékosoknak parkolási engedély, de egyszerűbb megszerezni, mint itthon: elég hozzá az úgynevezett fogyatékos (handicap) igazolvány. Déli szomszédunknál a jogosult és gondozója (szülője) is kiválthatja a fényképes, kártya formátumú okmányt, amit el lehet ugyan lopni, de csak az tudja használni, aki a képen van. A visszaélések egyébként nem jellemzőek, legfeljebb a nagyobb városokban. A hatóságok azonban engedékenyebbek, mint Magyarországon: a fogyatékos szülője minden további nélkül használhatja a parkolókártyát bevásárláskor, nem kap érte büntetést, hiszen mondhatja: éppen beteg gyermeke miatt járt a boltban.

Karner

Az Autó2 újság 2008/10. számából

Comments

comments