Jogi tanácsok

Egy mozgáskorlátozott kálváriája

Esetleírás

Várakozni tilos. A mozgáskorlátozottaknak is?

Lapunkban már többször írtunk a fogyatékkal élők közlekedési nehézségeiről, kiemelten foglalkoztunk a parkolási anomáliákkal. Mostani esetünk is ezzel kapcsolatos: levélírónk úgy érzi, jogtalanul szállították el autóját. A vele történteket ekképp meséli el:

2007. július 6-án a szegedi parkolós cég „lopóautója” elvitte a személygépkocsimat a Megállni tilosból – a tábla alatt kiegészítő táblán utaltak az autó elszállításának lehetőségére, amit sajnos nem vettem észre, mert nem láttam meg egyik táblát sem. Rajtam kívül mások is parkoltak az utcában. Az autóban jól látható helyre tettem a mozgáskorlátozott igazolványt, ezzel jelezve, hogy a célomhoz legközelebbi megállás indokolt volt. Egyébként azért nem tudtam a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyre állni, mert ott mozgáskorlátozottak parkolási igazolványával nem rendelkező autók álltak, vagy legalábbis azt látható módon nem helyezték ki. Ezért a kijelölt parkolóhellyel pontosan szemben, az utca másik oldalán állítottam le autómat (gyógyfürdőbe mentem kezelésre). Kezelés után hűlt helyét találtam. Egy kedves fiatalember segített, elvitt a Szeged túloldalán lévő telephelyre, és útközben elmondta, hogy délután 6 óra körül rendszeresen erre jönnek a „lopóautók” a biztos bevétel (autóelvitel) miatt.

A cég által adott papíron (gépjármű-elszállítás megrendelése) szerepelnek azok az esetek, amelyeknél elvitethetik az autót, 21 különböző szabálysértésről van szó. Kérdéseim a következők:

– A parkolási cégek miért a mozgáskorlátozottak autóját szállítják el a megállni tilosból, és miért nem a mozgáskorlátozottak részére fenntartott helyen szabálytalanul parkolókét? Lehetne-e arra kötelezni őket, hogy addig ne vigyenek el mozgássérültet szállító autót, amíg a számára fenntartott helyen arra nem jogosult áll?! Mi ez, ha nem etikátlan és gusztustalan eljárás? – Mire jogosít a mozgáskorlátozottak részére kiadott parkolási igazolvány?

– Hol lehet akkor – a fentieket is figyelembe véve – egyáltalán szabályosan megállni, várakozni és parkolni mozgáskorlátozottaknak büntetés nélkül? Ér egyáltalán valamit az igazolvány, amit félve merek a műszerfalra tenni, attól tartva, hogy betörik érte a szélvédőt, vagy feltörik az autómat?

– Megakadályozható, hogy elszállítsák az autót, ha olyan helyen parkol (jelen esetben egy zsákutcáról van szó, annak is a legvégéről, amin túl csupán egy kocsibejáró volt), ahol egyébként nem akadályozza a forgalmat? Tudtommal ezt csak ott tehetnék meg a hatóságok és a parkolási társaságok (melyek ismereteim szerint nem funkcionálnak hatóságként), ahol a parkoló autó a forgalmat akadályozza, vagy balesetveszélyes szituáció kialakulását segíti (pl. lámpát eltakaró teherautó). Egyéb esetekben Budapesten bilincselnek, nem vontatnak.

– Jogosultak-e parkolási társaságok, útfenntartók, esetleg önkormányzatok vagy lakók önhatalmúlag kitenni az elszállítást jelző táblát?

– Ki dönt, és mi alapján a kihelyezendő táblákról? Van-e valamilyen kontroll, vagy automatizmus az egész? Tapasztalatom az, hogy a Megállni tilos és a Várakozni tilos táblák aránya kb. 95:1. Mi értelme a Várakozni tilos táblának, ha azt nem használják?

– Kinél kell „kopogtatni”, ha a tiltó táblát nem láttam, mert egy fa lombkoronája azt teljesen benőtte/eltakarta?

Név és cím a szerkesztőségben

Az Autó2 újság 2007/12. számában megjelent cikk rövidített változata

Dr. Ko­vács Káz­mér, az A2 jo­gi szakértője válaszol

Ol­va­sónk pa­na­szá­ból ki­tű­nik, hogy a par­ko­lás­sal ös­­sze­füg­gő prob­lé­mák or­szá­go­sak. Tény, hogy a KRESZ min­den­ki­re ér­vé­nyes, aki a köz­úti köz­le­ke­dés­ben részt vesz. Tény az is, hogy ol­va­sónk az au­tó el­szál­lí­tá­sá­nak le­he­tő­sé­gé­re uta­ló ki­egé­szí­tő táb­lá­val el­lá­tott meg­ál­lá­si ti­la­lom el­le­né­re par­kolt. Az aláb­bi­ak­ban felsorolom azokat a helyeket, ahol – szem­ben min­den­ki más­sal – a moz­gás­kor­lá­to­zot­tak vá­ra­koz­hat­nak, nem­hogy az el­szál­lí­tás, de a bün­te­tés vagy a díjfi­ze­tés koc­ká­za­ta nél­kül is. Amenynyi­ben e le­he­tő­sé­gek he­lyett a moz­gás­kor­lá­to­zott az el­szál­lí­tás le­he­tő­sé­gét ki­lá­tás­ba he­lye­ző, a meg­ál­lást is til­tó táb­la ha­tá­lya alatt par­kol, né­ze­tem sze­rint nem rek­la­mál­hat­ja az el­szál­lí­tás té­nyét.

Más kér­dés a moz­gás­kor­lá­to­zot­tak szá­má­ra ki­je­lölt he­lyen vá­ra­ko­zó gyen­ge mo­ra­li­tá­sú au­tó­sok prob­le­ma­ti­ká­ja. Amen­­nyi­ben er­re szó­ló jo­go­sult­ság nél­kül tar­tóz­ko­dik va­la­ki egy moz­gás­sé­rül­tek ré­szé­re fenn­tar­tott he­lyen – füg­get­le­nül at­tól, hogy sza­bály­sér­tést kö­vet el –, a ha­tá­lyos jog­sza­bály­ok ér­tel­mé­ben ez a tény ön­ma­gá­ban nem min­den eset­ben von­ja ma­ga után az el­szál­lí­tást is, csak ak­kor, ha er­re kü­lön ki­egé­szí­tő táb­la fi­gyel­mez­tet. A ma­gam ré­szé­ről egyet tud­nék ér­te­ni egy olyan jog­sza­bály-mó­do­sí­tás­sal, ami az el­szál­lí­tás kö­te­le­zett­sé­gét e nél­kül is ál­ta­lá­nos­sá ten­né. Ezt mér­le­ge­lés­től füg­gő­en le­het olyan sú­lyos­nak is te­kin­te­ni, mint pél­dá­ul egy men­tő­ki­já­rat vagy tűz­csap el­ta­ka­rá­sát, il­let­ve egy ve­szé­lyes út­sza­ka­szon va­ló par­ko­lást is, ami­kor nem­csak a for­gal­mat za­var­ja a sza­bály­ta­la­nul par­ko­ló gép­ko­csi, ha­nem a töb­bi, köz­le­ke­dés­ben részt ve­vő biz­ton­sá­gát is ve­szé­lyez­te­ti. Va­ló­ban in­do­kolt te­hát a moz­gás­kor­lá­to­zot­tak ré­szé­re fenn­tar­tott par­ko­ló­he­lyen jo­go­su­lat­la­nul vá­ra­ko­zó gép­jár­mű­vek el­szál­lí­tá­sa, de az a köz­le­ke­dé­si ha­tó­sá­gok, il­let­ve a he­lyi ön­kor­mány­zat el­ha­tá­ro­zá­sán mú­lik. Ol­va­sónk­ra a Sze­ged Me­gyei Jo­gú Vá­ros Köz­gyű­lésének 37/2000. (VII. 4.) Kgy. ren­de­le­te vo­nat­ko­zott, mely nem tar­tal­maz olyan kitételt, hogy a moz­gás­kor­lá­to­zot­tak ré­szé­re fenn­tar­tott par­ko­ló­he­lyet jo­go­su­lat­la­nul igény­be­ ve­vő gép­jár­mű­ve­ket fel­tét­le­nül el kell szál­lí­ta­ni, el­len­ben olyan ren­del­ke­zés van ben­ne, hogy ke­rék­bi­lincs nem rög­zít­he­tő ér­vé­nyes iga­zol­ván­­nyal el­lá­tott moz­gás­sé­rült jár­mű­re, ha az iga­zol­ványt a jár­mű szél­vé­dő­je alatt jól lát­ha­tó he­lyen he­lyez­ték el. Ezt a ren­del­ke­zést egyéb­ként a 143/ 1995. (XI. 30) kor­mány­ren­de­let is rög­zí­ti, te­hát Sze­ge­den se le­het­ne más­ként.

Ol­va­sónk má­so­dik és har­ma­dik kér­dé­sé­re a vá­laszt a KRESZ 51/A pa­ra­gra­fu­sa tar­tal­maz­za, ami a moz­gás­kor­lá­to­zott sze­mélyt vagy az őt szál­lí­tó jár­mű ve­ze­tő­jét meg­il­le­tő jo­go­sult­sá­go­kat fog­lal­ja ösz­­sze, amen­­nyi­ben kü­lön jog­sza­bály alap­ján er­re en­ge­délyt ka­pott, és a jár­mű­vön az en­ge­dély­re uta­ló jel­zés van. Ezek a jo­go­sult­sá­gok a kö­vet­ke­zők:

– „Gya­lo­gos, il­let­ve gya­lo­gos és ke­rék­pá­ros öve­zet”-ben köz­le­ked­het és vá­ra­koz­hat. – „Mind­két irány­ból be­haj­ta­ni ti­los”, „Gép­jár­mű­vel, me­ző­gaz­da­sá­gi von­ta­tó­val és las­sú jár­mű­vel be­haj­ta­ni ti­los”, „Mo­tor­ke­rék­pár­ral be­haj­ta­ni ti­los”, „Jár­mű­sze­rel­vén­­nyel be­haj­ta­ni ti­los”, „Se­géd­mo­to­ros ke­rék­pár­ral be­haj­ta­ni ti­los” jel­ző­táb­lá­nál moz­gás­kor­lá­to­zott sze­mély (il­le­tő­leg az őt szál­lí­tó jár­mű ve­ze­tő­je) a ti­la­lom el­le­né­re be­hajt­hat, ha úti cél­ja a jel­ző­táb­lá­val meg­je­lölt úton van, vagy csak ezen az úton kö­ze­lít­he­tő meg. – A moz­gás­kor­lá­to­zot­ta­kat szál­lító jár­mű ré­szé­re fenn­tar­tott vá­ra­ko­zó­he­lyen va­ló tar­tóz­ko­dás. – A jár­dán – egyéb fel­té­te­lek fenn­ál­lá­sa ese­tén – ak­kor is meg­áll­hat, ha a meg­ál­lást jel­ző­táb­la vagy út­bur­ko­la­ti jel nem en­ge­di meg. – A moz­gás­kor­lá­to­zott sze­mély (il­le­tő­leg az őt szál­lí­tó jár­mű ve­ze­tő­je) olyan he­lyen is vá­ra­koz­hat, ahol a vá­ra­ko­zást jel­ző­táb­la tilt­ja, il­let­ve a kor­lá­to­zott vá­ra­ko­zá­si öve­zet­ben és vá­ra­ko­zá­si öve­zet­ben jegy­ki­adó au­to­ma­ta mű­köd­te­té­se nél­kül is. A jo­go­sult­sá­gok fel­so­ro­lá­sá­ból egy­ér­tel­mű­en ki­tű­nik, hogy azok kö­re nem ter­jed ki a „Meg­áll­ni ti­los” táb­la fi­gyel­men kí­vül ha­gyá­sára.

Ol­va­sónk ne­gye­dik, ötö­dik és ha­to­dik kér­dé­se a parkolótársaságok és a ha­tó­sá­gok el­ha­tá­ro­zá­sá­nak kér­dés­kö­ré­vel kap­cso­la­tos. A par­ko­lás rend­jét el­ső­sor­ban az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együt­tes ren­de­let (KRESZ), va­la­mint a köz­úti köz­le­ke­dés­ről szó­ló 1988. évi I. tör­vény elő­írá­sai ha­tá­roz­zák meg, ame­lyet min­den ön­kor­mány­zat­nak he­lyi ren­de­let­tel kell sza­bá­lyoz­nia. Ez je­len eset­ben Sze­ged Me­gyei Jo­gú Vá­ros Köz­gyű­lés­ének 37/2000. (VII. 4.) Kgy. ren­de­le­te a Köz­te­rü­let-fel­ügye­let szer­ve­ze­té­ről és fel­ada­ta­i­ról, va­la­mint a jár­mű­vek köz­te­rü­let­ről tör­té­nő el­szál­lí­tá­sá­ról és a ke­rék­bi­lincs al­kal­ma­zá­sá­ról. A par­ko­lá­si tár­sa­sá­gok és a la­kók te­hát a tör­vény elő­írá­sa­i­nak meg­fe­le­lő­en el­vi­leg nem dönt­het­nek önál­ló­an a gép­jár­mű­vek el­szál­lí­tá­sá­ról vagy ke­rék­bi­lincs fel­he­lye­zé­sé­ről, még ke­vés­bé a köz­le­ke­dé­si jel­ző­táb­lák ki­he­lye­zé­sé­ről. Ezt ha­tó­sá­gi in­téz­ke­dé­se so­rán ki­zá­ró­lag rend­őr vagy köz­terü­let-fel­ügye­lő ren­del­he­ti el, amen­­nyi­ben jog­sza­bá­lyi fel­tét­elei fenn­áll­nak. Más kér­dés, hogy a gya­kor­lat­ban ezt az or­szág egyes te­le­pü­lé­se­in ho­gyan old­ják meg, saj­nos a köz­te­rü­let-fel­ügye­lők gyak­ran csak as­­szisz­tál­nak az üz­le­ti­leg az el­szál­lí­tás­ban, bi­lin­cse­lés­ben ér­de­kelt vál­lal­ko­zók ál­tal üze­mel­te­tett ke­rék­bi­lincs- és elszállítóipar fel­vi­rá­goz­ta­tá­sá­hoz (fő­vá­ro­si ol­va­só­ink kö­zül biz­to­san töb­ben em­lé­kez­nek a né­hány éve Bu­da­pes­ten köz­fel­há­bo­ro­dást kel­tett, sár­ga szí­nű, az au­tó­sok ál­tal csak „lo­pó­au­tó­nak” ne­ve­zett szál­lí­tó­ko­csik­kal dol­go­zó vál­lal­ko­zás­ra).

Amen­­nyi­ben a köz­le­ke­dé­si jel­ző­táb­la nem jól lát­ha­tó, uta­sí­tá­sait, jel­zé­se­it sem kér­he­ti sen­kin szá­mon, és az eb­ből ere­dő ká­ro­kat a táb­lát el­he­lye­ző ha­tó­ság kö­te­les min­den ká­ro­sult­nak meg­té­rí­te­ni. Az ilyen ros­­szul lát­ha­tó táb­lák uta­sí­tá­sa­it fi­gyel­men kí­vül ha­gyó au­tós­sal szem­ben ki­rótt bün­te­té­se­ket nem kell meg­fi­zet­ni, azt a bí­ró­ság tö­röl­ni fog­ja, az ez­zel ös­­sze­füg­gés­ben fel­me­rü­lő költ­sé­ge­ket pe­dig a köz­út­ke­ze­lő (va­gyis he­lyi köz­út ese­tén a he­lyi ön­kor­mány­zat, il­let­ve an­nak er­re ki­je­lölt szer­ve) kö­te­les a vét­len au­tós­nak meg­té­rí­te­ni.

Comments

comments