Jogi tanácsok

Átverés a szervízkönyvvel

2002 novemberében egy székesfehérvári autókereskedésben vásároltam egy 4 éves „G” Opel Astra Caravan típusú gépkocsit 2 150 000 forintért. Az ablakba kiragasztott papíron a megtett kilométer sorban az „óra állása szerint” felirat szerepelt. Az óra 70 500 km-t mutatott. Az előleg kifizetése előtt egy látszólag teljesen hiteles szervizkönyvet mutattak, amelyben minden adat egyezett az elmondottakkal. A kocsi nagyon megkímélt állapotban volt, tehát a próbaút után megkötöttük a szerződést és megvettem az autót. A pénz kifizetése után a forgalmit és a zöldkártyát átadták, a szervizkönyv azonban eddigre eltűnt valahogy. A cég tulajdonosa azt mondta, hogy az egyik kollégája véletlenül más papírokkal együtt elvitte, de még a nap folyamán értesít és eljuttatják hozzám. Ez nem történt meg, sőt a következő napokban már arra hivatkoztak, hogy a szervizkönyv az előző tulajdonosnál van. Ezek szerint a szerződéskötés előtt megmutatott szervizkönyv hamis volt. Miután többszöri kérésemre sem foglalkoztak az üggyel, az autó újkori vásárlási helyére mentem hogy készítsenek egy másolatot. Ekkor értettem meg a fehérvári kereskedés viselkedését. Az autó a 165 000-es szervizen is túl volt már. Amikor ezt a kereskedésben elmondtam, arra hivatkoztak, hogy nem tudtak róla, ők már így vették az autót. Ennek ellentmond, hogy hamis szervizkönyvet mutattak be és végig mellébeszéltek. Az elmúlt egy évben mindent elkövettem, hogy a kereskedéssel megállapodásra jussak, de ez nem sikerült. Így minimum 400 000–500 000 forintos veszteséggel tudnám csak eladni az autót, feltéve ha ilyen sok kilométerrel találok rá vevőt. Mit tudok ezután tenni, kihez forduljak jogorvoslatért?

A válasz:

Ha az olvasónk által leírt tényállás bizonyítható, akkor büntetőjogilag is értékelhető, és úgy hívják: csalás. Probléma azonban, hogy a leírtak bizonyítása jelen esetben nyílván nem egyszerű nemcsak arra nézve, hogy a szervizkönyv bemutatása a vételt megelőzően megtörtént, de arra sem, hogy az akkor mit tartalmazott.

A csalás miatti büntetőfeljelentés helyett ezért inkább javasolható egy polgári per kilátásba helyezése, szerződés megtámadása, az eredeti állapot helyreállítása keretében. Ez azt jelenti, hogy olvasónk visszaadja az autót, ők pedig a vételárat, mert lényeges körülmény tekintetében (mennyi km van az autóban) mindketten (az eladó és a vevő) tévedésben voltak a szerződéskötéskor. Ezt az igényét ajánlott levélben hozhatja a vevő a szerviz tudomására, és annak eredménytelensége esetén bírósághoz fordulhat. A 70 ezer kilométer helyetti, annál már 100 ezer kilométerrel nagyobb tényleges futásteljesítmény ugyanis ezt megalapozza. Nincs tehát alapvető jelentősége annak sem, hogy erről az eladó tudomása bizonyítható lesz-e vagy sem, elég, ha mindketten tévedtek. Gyakran azonban probléma adódik abból is, ha az adásvételi szerződésbe a gépkocsi vételárát vagy az eladáskori kilométeróra-állást nem írták be a felek, esetleg egyiket sem, hiszen akkor nem tudja a vevő ezeket bizonyítani. Újabb gond, ha a szerviz csak közvetítette az autót, de a forgalmi könyv szerinti és az adásvételi szerződésben szereplő eladó nem a szerviz volt, esetleg egy biankó adásvételi szerződést írt alá, és a forgalmi könyv szerinti tulajdonossal a vevő nem is találkozott stb.

Éppen ezek elkerülésére javasoljuk mindig olvasóinknak, hogy többmilliós vételár kifizetése előtt a gépkocsit hozzáértő szakemberrel vizsgáltassák meg. Az adásvételi szerződés megkötésekor pedig ilyen esetben ne sajnálják az annak 1-2 százalékát kitevő többletköltséget, ami egy megfelelő és szakszerű, ügyvéd által készített szerződés elkészítésével jár.

Comments

comments