Aktuális

Átalakult a műszaki vizsgáztatás - Rendszerváltás?

Átalakult a műszaki vizsgáztatás

Ha nem a tulajdonos viszi a saját autóját, meghatalmazás is kell, amit az NKH honlapjáról le lehet tölteni. Dokumentálják, hogy ki hozta be az autót, bele tudnak nézni a körözési nyilvántartásba, így a vizsgaállomásokról talán eltűnnek a 4-5 autót egyszerre hozó, szép summáért dolgozó, nem éppen tiszta előéletű nepperek

A Közlekedési Felügyeletről Nemzeti Közlekedési Hatósággá (NKH) átkeresztelt és egységessé kovácsolt legfőbb hazai autós ,,riogatószerv” vizsga-állomásain május első napjaiban főként egyvalamit lehetett tenni: sorban állni. Másodikán indult a móka, amikor a szakemberek először tesztelték élesben az új szoftvereket és az eredetiség-vizsgálathoz hasonló, úgynevezett integrált vizsgálati eljárást. A közlekedési hatóság honlapján (www.nkh.hu) található tájékoztató szerint az átállás miatt közel harmadára esett vissza a vizsgák száma a hónap elején.

Egy, először tavaly augusztusban megjelent, majd idén május 2-án beélesített rendelet írja elő az integrált vizsgálat bevezetését. E két szó jelentése a közlekedési hatóság szótárában: azokat az autókat, amelyek nem vettek még részt eredetiségvizsgálaton, külön megnézik, és az eredetiségvizsgálathoz hasonló eljáráson állapítják meg, rendben vannak-e azonosítószámaik. Ennek díja 7200 forint. A rendszerben két friss szoftver is megjelent. A korábbi, internetes csatlakozást nem igénylő helyett a GJM nevű felel a vizsgáztatási részért és a KIV az integrált vizsgálatért. A kettő csak együtt működik, és az állomások állandó internetes kapcsolatban állnak a központi adatbázissal.

A vizsgára jelentkezés is másként történik, mint eddig. Először egy kérelmet kell kitölteni az autó és a tulajdonos (vagy a meghatalmazott) adataival. Miután ezeket rögzítik, a program két lehetőséget ajánl fel: vagy sima vizsga következik, vagy integrált, ha még nem volt korábban eredetiségvizsgálat. Az ügyfél aláírja a kinyomtatott dokumentumot, amit beszkennelnek és visszaküldenek, ezzel indul a közigazgatási eljárás. Az egyik vizsgaállomás vezetője kérdésünkre ugyanakkor néhány, nem ismert részletet is elmesélt. Ha a gép szerint integrált vizsgálatra van szükség, az még nem jelenti automatikusan, hogy azt el is végzik. A vizsgabiztos előtt négy kérdés jelenik meg, amelyekkel kiszűrhető, valóban szükséges-e a 7200 forintos kiadás: van-e eredetiségvizsgálat nélkül kiállított, záradékmentes törzskönyv, készült-e eredetiségvizsgálat (ha például 1-2 napja igen, az még nincs az adatbázisban), 1999. június utáni-e a forgalmi engedély, illetve be van-e írva a forgalomba helyezés, valamint 1999 júniusa óta volt-e tulajdonosváltás. Amennyiben bármelyikre ,,igen” a válasz, nem készítik el az integrált vizsgálatot. Mindezekről viszont bizonyítékokat is vár a gép, így például szükség lehet az eredeti törzskönyvre vagy a friss eredetiségvizsgálatot igazoló papírra. Ha elkészült a munka, lehet fizetni: a már említett 7200 forint mellett a vizsgadíj (normál személy-autónál 7700 Ft), a matrica (420 Ft), valamint a műszaki adatlap (1190 Ft) költségét szabják ki. Utóbbit, bár létezett, eddig többnyire nem adták oda az ügyfélnek, így ennek díja most új elem a sarcok között.

	A festékvastagság-mérő és a fémszerkezet-vizsgáló is a vizsgahelyek kelléke lesz mostantól. Főleg a nagy forgalmú vizsgasorok lassultak le május elején

A várható problémák miatt egyébként idén áprilisban kongatta meg a vészharangot az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME), amely az MTI-nek eljuttatott közleményében komoly fennakadásokat jelzett előre a májusi bevezetési napokra. Gyöngyössy András, az EME elnöke nem érti, mi szükség volt az integrált vizsgálatra azoknál az autóknál, amelyek igen csekély valószínűséggel lesznek bűncselekmény tárgyai (8-10 éves vagy annál öregebb, első tulajdonosnál lévő kocsikról van szó), ráadásul a vizsgáztatónak eddig is kötelező volt jeleznie, ha nem tiszta autóra bukkant. Föltéve, hogy a bűncselekmény is történt, az öt éven belül elévül, és a csalás pontos időpontját nem lehet megállapítani. Az NKH illetékese lapunknak elmondta, az új rendszer célja elsődlegesen az egységes, közhiteles, biztonságos járműadatbázis megteremtése volt, a korábban nem eredetvizsgáztatott autókat másképpen nem tudták volna ,,feltölteni” a rendszerbe. Az új adatbázissal indokolta azt is, miért nem lett volna elegendő minden érintett autóst ,,egyszerű” eredetiségvizsgálatra küldeni. Az első néhány nap lassú munkatempóját számos tényezővel magyarázták a közlekedési hatóságnál. Egyrészt sok autós megijedt a változásoktól, és több helyre vagy hónapokkal az érvényesség lejárta előtt bejelentkezett. Másrészt a bonyolultabb adminisztráció alapos elsajátítása időbe telt, a vizsgáztató ugyanis nem hibázhat az adatok begépelésekor, különben hosszas és nehézkes javítási procedúra következik. Lapunk nyomdába adásakor már csökkent a várakozási idő, az NKH úgy kalkulál, hogy az első egy hónap után vissza tudnak zökkenni a korábbi, havi 6000 darabos vizsgálati mennyiséghez. Gyöngyössy szerint elfogadhatatlan, hogy drága gépbeszerzésre (vizsgahelyenként 500 ezer és 1 millió forint közötti összegért) kényszerítették a cégeket, és az állam több milliárdot dobott ki az ablakon a szoftverek és a technológia beszerzésére. Mint mondja, a többletköltségek őket terhelik, amelyek egy részét kénytelenek lesznek az autóssal megfizettetni.

Csak találgatni lehet, pontosan mennyibe került a hatóságnak a változtatás (kalkulációk szerint több mint hárommilliárd forintot költöttek el), de a megismert információk szerint tény: a meghívásos pályázat keretében kiválasztott cég egyedüli beszállítóként, szép summáért készítette el a KIV-programot. Ugyanakkor az egyik eredetiségvizsgálatban piacvezető vállalkozás ingyen ajánlotta fel a saját fejlesztésű szoftverét a hatósági ellenőrzésekhez, ám abból nem kértek. A Nemzeti Közlekedési Hatóság arra a kérdésünkre, hogy miért nem nyílt közbeszerzési eljáráson döntöttek a legolcsóbb megoldás mellett, annyit válaszolt: valamennyi partnerüket a jogszabályoknak megfelelően választották ki.

Azzal minden érintett egyet-ért, hogy egységes adatbázisra és szigorúbb ellenőrzésre szükség van. Nem hisszük viszont, hogy ezek után nem jut át majd simlis autó a vizsgáztatóállomások rostáján, legfeljebb többet kell majd dolgozniuk az ügyeskedőknek. Azt sem gondoljuk, hogy a különböző hatóságok, hivatalok eddigi hibái miatt a becsületes autósnak kell kinyitnia a bukszáját. Pedig bizony.

-er-

Az Autó2 újság 2007/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Harmincezerért nincs várakozás

Elnéztem a dátumot: június helyett május 2-án járt le a családi Toyota műszaki vizsgája. Április második felére már nem kaptam időpontot, viszont a Boldizsár utcai vizsgaállomás recepciósa felajánlotta május 3-át. Megjelentem a jeles napon, de a jókedvem hamar odalett: nem volt nálam a kötelező biztosítás legújabb csekkje, csak a biztosító előző negyedéves igazolása. Így mehettem is haza, mert az értelmetlen szabályhoz konokul ragaszkodott a munkafelvevő. (Vajon mi köze van bárkinek is ahhoz, hogy van-e kötelező az autón? Ha nincs, az az én saram, nem?) A következő lehetőség június első hetében lett volna. Na szép. Kaphattam volna ugyan egy hónapra szóló engedélyt a vizsgáig, hogy használhassam az autót, de mivel a bejelentéskor már nem volt érvényes a műszaki, így mehettem a sóhivatalba; csak egy olyan papírt adtak, amivel a vizsga napján tudok közlekedni, s csak az állomásig. Ezt az engedélyt elvileg egyébként már bármelyik vizsgaállomás kiadhatja, de az egyik érdi vállalkozó szerint ez nem igaz, neki a hatósági állomáshoz kellett irányítania az ügyfeleit. Közlekedni kell, de mit lehet tenni? Telefonálás, hely nincs, azaz mégis: harmincezerért két napra rá vihettem az autót, ha lerohadt küszöbbel megyek, az sem akadály. Jól járt a csókos, jól járt a koma, jól jártam én is. A rendszer tehát működik, mintha mi sem történt volna.

Az Autó2 újság 2007/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Egységesítés milliárdokért

Amikor először beszéltek róla, igen furcsa szám jelent meg a sajtóban: a hatóság emberei 300–700 ezer közötti jármű esetében gondolják azt, hogy szükség lehet az integrált vizsgálatra. Miként lehetséges, hogy nem tudnak pontos számot mondani? Magyarországon elvileg nyilvántartják az autókat az okmányirodában, a rendőrségen, a közlekedési hatóságnál, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban és számos egyéb helyen. Amikor a téma kapcsán nyomozni kezdtünk, kiderült: nem lehet megmondani a pontos számot, mert az adatbázisok nem kommunikálnak egymással. Pedig már elégszer szedtek el pénzt az autósoktól a tuti rendszer kialakítására. Először jött a három betű három számos új rendszám a kilencvenes évek elején, majd az eredetiségvizsgálat és a törzskönyv. Az okmányiroda is hosszú ideig képtelen volt maga átvezetni az autóvásárlók adatait saját súlyadós rendszerébe, s máig jellemző, hogy az eladónak küldik ki az adófizetési felszólítást a néhány éve már más tulajdonában lévő kocsi miatt. A forgalomból történő kivonatás szintén többszörös utánajárást igényel, csakúgy, mint a rendszámcsere: a zöld-kártya átírására már nincs kompetenciájuk az okmány-irodásoknak. Az NKH szerint a KIV és a GJM képes az együttműködésre más rendszerekkel. Elvileg a körözési nyilvántartást is látja a vizsgáztató, és az ügyfél adatait is képes ellenőrizni. Persze a kötelező biztosítás igazolása már nem megy, és nem tudjuk, hogy az okmányirodákba eljut-e az információ arról, hogy egy autó frissen vizsgázott. A többlépcsős ügyintézés érthető: általa fenntartható a felesleges bürokrácia.

Az Autó2 újság 2007/6. számában megjelent cikk rövidített változata

Comments

comments