Hírek

2019. október 7. hétfő, 12:04

Csillapítás, okosan! - Ezt kell tudni a lengéscsillapítókról!

Bánjunk úgy a lengéscsillapítóval, mint a hímes tojással!

Promóció

Sajnos sok autótulaj nem veszi észre, ha gond van a kocsija lengéscsillapítójával. Viszonylag ritkán kell ellenőriztetni, és lehet pont emiatt, vagy azért, mert csupán egy kényelmet szolgáló elemként tekintenek rá, de a legtöbben elhanyagolják az átvizsgáltatását. Jobb belátnunk, hogy a lengéscsillapító az egyik legfontosabb biztonságot garantáló szerkezet a kormányzás- és fékalkatrészek mellett.

Mit tesz a biztonságért?

Nem is gondolnánk, de egy tökéletes állapotú lengéscsillapító akár életet is menthet! Valójában azért találták ki, hogy a kerekek és az aszfalt közti kapcsolatot megteremtse, és ameddig csak lehet meg is tartsa – ezzel járul hozzá a kocsi irányíthatóságához. Mint tudjuk, a magyarországi utakon bizony jócskán találunk kátyúkat, de még a simának tűnő aszfaltfelület sem teljesen egyenletes. Bármilyen útról is legyen szó, a kocsit a talaj felől különböző behatások érik, amikre a karosszéria és a futómű mozgással válaszol. Itt lép előtérbe a lengéscsillapító: a gumik és az alváz e fajta lengéseit szabályozza. Nélkülözhetetlen elem, hiszen a kocsi kerekeit folyamatosan az úton tartja, így hozzájárul a stabilitáshoz és a rövidebb fékúthoz. Azzal, hogy csökkenti a rezgéseket, jótékony hatással van a többi alkatrészre is, hiszen lassítja azok elhasználódását.

A lengéscsillapítás mechanizmusai

A mai modern gépjárművekbe már leginkább kétcsöves gázos lengéscsillapítót szerelnek gyárilag, de létezik még a kétcsöves olajos verzió is alternatív megoldásként. Utóbbit kedvezőbb árfekvésük miatt kedvelik az autótulajdonosok, ám hátrányuk, hogy a nitrogéntöltet hiányzik belőlük. Épp ezért „lazábban viselkedik” a futómű vezetés közben, laposabb csillapítási jellegzetességgel bírnak. Ezektől azonban jobbak a gázos kétcsöves lengéscsillapítók, amik kevésbé habosodnak, mint a tisztán olajos verziók. A gázos lengéscsillapítók „előfeszítéssel” bírnak, azaz gyorsabban reagálnak a behatásokra, meredekebb csillapítás jellemzi őket. Mi több, még az élettartamuk is növekedik a rozsdagátló oxigénmentes közegnek köszönhetően. A Kovács Autó webáruház munkatársai elárulták, hogy az utángyártott piacon jelenlévő, kedvezőbb árfekvést nyújtó gyártók két lehetőséget szoktak kínálni: egy olajosat és egy gázosat. E kettő közül választhat a vásárló, igényeihez és pénztárcájához igazodva. A prémium kategóriás gyártók – mint a Bilstein vagy a Koni – azonban akár 6-8 különböző fajta gázos lengéscsillapítót is piacra dobnak, az utcai kategóriától kezdve az erősítetten át a versenykategóriáig.
A hagyományosabb kétcsövesekkel szemben az egycsöves lengéscsillapítókat kifejezetten szélsőséges körülményekhez, főként autóversenyzésre fejlesztették ki. Sokkal jobb a hőleadásuk, mint az előbbieké, mivel ennél a mechanizmusnál közvetlen kapcsolat áll fenn a hengerfal és a környezet között. Azért teljesítenek jobban a csillapításban, mert ezeknél egy, a nitrogén gázteret az olajtértől elválasztó úszódugattyú végzi a piszkos munkát, vagyis a kiegyenlítést. Annak ellenére, hogy ezek a leghatékonyabb teljesítményűek és a legdrágábbak, az élettartamuk valamelyest rövidebb, mint a kétcsöveseké.

Mi öli meg a lengéscsillapítókat?

Ahhoz, hogy ezt megállapítsuk, először ismernünk kell mikből is áll pontosan. Az alsó felét egy cső képezi, melybe felülről egy szár passzol. Utóbbi pedig egy olajjal töltött dugattyút hajt a csőben. Ha ez a dugattyú éppen lefelé mozzan, akkor az olaj a csőből szelepeken keresztül átözönlik a dugattyú fölötti részbe. A folyás sebességét, vagyis a gátló keménységét a szelepek átmérőjével lehet szabályozni: minél lassabb az áramlás, annál keményebb a gátló. Mint már említettük, vannak gázzal és olajjal töltött lengéscsillapítók is, mi több, olyan is, amelyikben mindkét töltőanyagot alkalmazzák. Ez esetben a gáz az olaj hűtéséért felelős. Tehát az olajáramlás sebessége, valamint a töltőanyag viszkozitása határozza meg a keménységet.
Akad azonban néhány tényező, amelyek megváltoztathatják a lengéscsillapító átlagos működését. Ilyenek a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a kánikula vagy a fagyok, amik miatt megváltozik a töltőanyag viszkozitása, ezáltal az alkatrész is máshogy funkcionál. A kocsi terhelése is befolyásolhatja a működését: ha jól telerakjuk az autót, akkor lejjebb kerül a dugattyú mozgási zónája. Ez önmagában még nem is jelentene gondot, ám ilyenkor nagyobb valószínűséggel koppan a gátló aljára a dugattyú, és szétpüföli az ottani szelepet. Ennek okán az áramlási sebesség, tehát a keménység is módosul, végül elromlik a gátló. Nagyon oda kell figyelni tehát, hogy ne haladjuk meg a gyárilag előírt maximum súlyterhelést!
A lengéscsillapító meghibásodását gyakran okozza még ezeken túl a dugattyút mozgásba hozó szár szimeringjének rongálódása. Azért is ilyen gyakori jelenség, mert a mindennapi, normál használat mellett is ugyanúgy megtörténik. Ilyenkor a szárra kerülő por, kosz megeszi a szimeringet. Sőt, maga a mozgás miatt bekövetkező kopás is okozhat olajszivárgást. A Kovács Autó alkatrész webáruház munkatársai szerint nem ritka eset az sem, ha a szilentblokk kopik el a lengéscsillapító alsó rögzítőszemében. Ezt egy cserével egyszerűen helyre lehet hozni.

Nem csak a lengéscsillapítót kell cserélni

Legtöbben csak a műszaki vizsgáztatás előtt nézetik át, és méretik be a lengéscsillapítót, tehát leggyakrabban 2 évente. Ehelyett sokkal biztonságosabb és hosszabb távon kifizetődőbb lenne, ha kb. 20 000 kilométerenként, de legalább évente elvinnék a szervizbe átnézetni az alkatrészeket.
Mondanunk sem kell, hogy a fékbetétekhez, féktárcsákhoz hasonlóan a lengéscsillapítókat is párban cserélik. A Kovács Autó értékesítői arra figyelmeztetnek, hogy a művelet előtt ne feledkezzünk meg azokról a kapcsolódó alkatrészek vásárlásáról sem, amik alapból amúgy nem járnak hozzá: ezek a toronycsapágy és a porvédő készlet. Élettartamuk közel ugyanannyi, mint a csillapítóké. Nem elhanyagolhatóak, mivel, ha elhasználódott, kiszakadt porvédőkkel közlekedünk, akkor a dugattyúra kerülő szennyeződések miatt drasztikusan csökken a lengéscsillapító élettartama is.

Az ellenőrzést mi magunk is elvégezhetjük

Ha nem akarjuk évente szervizbe hordozgatni a kocsinkat lengéscsillapító mérésre, akkor otthon is átnézhetjük a lengéscsillapítókat, bár ez közel sem fog olyan pontos képet mutatni, mint a szakszerű, szervizes állapot felmérés. A vizsgálat során meg kell lengetnünk az autó elejét és hátulját, hogy mindegyik csillapítót megvizsgálhassuk. A hátsók átnézéséhez először is fel kell nyitni a csomagtartó tetejét, és amennyire csak tudunk, ránehezkedni a kocsi leghátsó pontjára, majd egyszer csak hirtelen elengedni a járművet. Amennyiben a kirugózást követő lefelé mozgás után már megáll, akkor a hátsó lengéscsillapító optimális állapotban van. Viszont az első csillapítók ellenőrzésekor nehogy a saját testsúlyunkkal nehezkedjünk a motorháztetőre, mert azzal behorpaszthatjuk! Ehelyett nyissuk fel, majd nyomjuk a súlyunkat az első zárhídra. Bármelyik oldalról is legyen szó, egyből vidd szervizbe az autód, ha a karosszéria többszörös utólengést végez!

Comments

comments

nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Autobest 2020 nagyteszt

A jó ideje összeurópai Autobest díj öt döntősét, idén,...

Új Iveco Daily

Új motor és vezetéstámogató rendszer hét funkcióval

Autobest 2020 – itt vannak a döntősök!

Az Autobest 31 tagú összeurópai zsűrije a Frankfurti Autószalonon...

Renault Master Red Edition

A 9 év után megújult kishaszongépjármű hatféle duplaturbós motorral...

Ferrari SF90 Stradale

A Scuderia Ferrari alapításának 90. évfordulóját 1000 LE-s hibriddel...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás