Hírek

2019. október 7. hétfő, 12:04

Csillapítás, okosan! - Ezt kell tudni a lengéscsillapítókról!

Bánjunk úgy a lengéscsillapítóval, mint a hímes tojással!

Promóció

Sajnos sok autótulaj nem veszi észre, ha gond van a kocsija lengéscsillapítójával. Viszonylag ritkán kell ellenőriztetni, és lehet pont emiatt, vagy azért, mert csupán egy kényelmet szolgáló elemként tekintenek rá, de a legtöbben elhanyagolják az átvizsgáltatását. Jobb belátnunk, hogy a lengéscsillapító az egyik legfontosabb biztonságot garantáló szerkezet a kormányzás- és fékalkatrészek mellett.

Mit tesz a biztonságért?

Nem is gondolnánk, de egy tökéletes állapotú lengéscsillapító akár életet is menthet! Valójában azért találták ki, hogy a kerekek és az aszfalt közti kapcsolatot megteremtse, és ameddig csak lehet meg is tartsa – ezzel járul hozzá a kocsi irányíthatóságához. Mint tudjuk, a magyarországi utakon bizony jócskán találunk kátyúkat, de még a simának tűnő aszfaltfelület sem teljesen egyenletes. Bármilyen útról is legyen szó, a kocsit a talaj felől különböző behatások érik, amikre a karosszéria és a futómű mozgással válaszol. Itt lép előtérbe a lengéscsillapító: a gumik és az alváz e fajta lengéseit szabályozza. Nélkülözhetetlen elem, hiszen a kocsi kerekeit folyamatosan az úton tartja, így hozzájárul a stabilitáshoz és a rövidebb fékúthoz. Azzal, hogy csökkenti a rezgéseket, jótékony hatással van a többi alkatrészre is, hiszen lassítja azok elhasználódását.

A lengéscsillapítás mechanizmusai

A mai modern gépjárművekbe már leginkább kétcsöves gázos lengéscsillapítót szerelnek gyárilag, de létezik még a kétcsöves olajos verzió is alternatív megoldásként. Utóbbit kedvezőbb árfekvésük miatt kedvelik az autótulajdonosok, ám hátrányuk, hogy a nitrogéntöltet hiányzik belőlük. Épp ezért „lazábban viselkedik” a futómű vezetés közben, laposabb csillapítási jellegzetességgel bírnak. Ezektől azonban jobbak a gázos kétcsöves lengéscsillapítók, amik kevésbé habosodnak, mint a tisztán olajos verziók. A gázos lengéscsillapítók „előfeszítéssel” bírnak, azaz gyorsabban reagálnak a behatásokra, meredekebb csillapítás jellemzi őket. Mi több, még az élettartamuk is növekedik a rozsdagátló oxigénmentes közegnek köszönhetően. A Kovács Autó webáruház munkatársai elárulták, hogy az utángyártott piacon jelenlévő, kedvezőbb árfekvést nyújtó gyártók két lehetőséget szoktak kínálni: egy olajosat és egy gázosat. E kettő közül választhat a vásárló, igényeihez és pénztárcájához igazodva. A prémium kategóriás gyártók – mint a Bilstein vagy a Koni – azonban akár 6-8 különböző fajta gázos lengéscsillapítót is piacra dobnak, az utcai kategóriától kezdve az erősítetten át a versenykategóriáig.
A hagyományosabb kétcsövesekkel szemben az egycsöves lengéscsillapítókat kifejezetten szélsőséges körülményekhez, főként autóversenyzésre fejlesztették ki. Sokkal jobb a hőleadásuk, mint az előbbieké, mivel ennél a mechanizmusnál közvetlen kapcsolat áll fenn a hengerfal és a környezet között. Azért teljesítenek jobban a csillapításban, mert ezeknél egy, a nitrogén gázteret az olajtértől elválasztó úszódugattyú végzi a piszkos munkát, vagyis a kiegyenlítést. Annak ellenére, hogy ezek a leghatékonyabb teljesítményűek és a legdrágábbak, az élettartamuk valamelyest rövidebb, mint a kétcsöveseké.

Mi öli meg a lengéscsillapítókat?

Ahhoz, hogy ezt megállapítsuk, először ismernünk kell mikből is áll pontosan. Az alsó felét egy cső képezi, melybe felülről egy szár passzol. Utóbbi pedig egy olajjal töltött dugattyút hajt a csőben. Ha ez a dugattyú éppen lefelé mozzan, akkor az olaj a csőből szelepeken keresztül átözönlik a dugattyú fölötti részbe. A folyás sebességét, vagyis a gátló keménységét a szelepek átmérőjével lehet szabályozni: minél lassabb az áramlás, annál keményebb a gátló. Mint már említettük, vannak gázzal és olajjal töltött lengéscsillapítók is, mi több, olyan is, amelyikben mindkét töltőanyagot alkalmazzák. Ez esetben a gáz az olaj hűtéséért felelős. Tehát az olajáramlás sebessége, valamint a töltőanyag viszkozitása határozza meg a keménységet.
Akad azonban néhány tényező, amelyek megváltoztathatják a lengéscsillapító átlagos működését. Ilyenek a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a kánikula vagy a fagyok, amik miatt megváltozik a töltőanyag viszkozitása, ezáltal az alkatrész is máshogy funkcionál. A kocsi terhelése is befolyásolhatja a működését: ha jól telerakjuk az autót, akkor lejjebb kerül a dugattyú mozgási zónája. Ez önmagában még nem is jelentene gondot, ám ilyenkor nagyobb valószínűséggel koppan a gátló aljára a dugattyú, és szétpüföli az ottani szelepet. Ennek okán az áramlási sebesség, tehát a keménység is módosul, végül elromlik a gátló. Nagyon oda kell figyelni tehát, hogy ne haladjuk meg a gyárilag előírt maximum súlyterhelést!
A lengéscsillapító meghibásodását gyakran okozza még ezeken túl a dugattyút mozgásba hozó szár szimeringjének rongálódása. Azért is ilyen gyakori jelenség, mert a mindennapi, normál használat mellett is ugyanúgy megtörténik. Ilyenkor a szárra kerülő por, kosz megeszi a szimeringet. Sőt, maga a mozgás miatt bekövetkező kopás is okozhat olajszivárgást. A Kovács Autó alkatrész webáruház munkatársai szerint nem ritka eset az sem, ha a szilentblokk kopik el a lengéscsillapító alsó rögzítőszemében. Ezt egy cserével egyszerűen helyre lehet hozni.

Nem csak a lengéscsillapítót kell cserélni

Legtöbben csak a műszaki vizsgáztatás előtt nézetik át, és méretik be a lengéscsillapítót, tehát leggyakrabban 2 évente. Ehelyett sokkal biztonságosabb és hosszabb távon kifizetődőbb lenne, ha kb. 20 000 kilométerenként, de legalább évente elvinnék a szervizbe átnézetni az alkatrészeket.
Mondanunk sem kell, hogy a fékbetétekhez, féktárcsákhoz hasonlóan a lengéscsillapítókat is párban cserélik. A Kovács Autó értékesítői arra figyelmeztetnek, hogy a művelet előtt ne feledkezzünk meg azokról a kapcsolódó alkatrészek vásárlásáról sem, amik alapból amúgy nem járnak hozzá: ezek a toronycsapágy és a porvédő készlet. Élettartamuk közel ugyanannyi, mint a csillapítóké. Nem elhanyagolhatóak, mivel, ha elhasználódott, kiszakadt porvédőkkel közlekedünk, akkor a dugattyúra kerülő szennyeződések miatt drasztikusan csökken a lengéscsillapító élettartama is.

Az ellenőrzést mi magunk is elvégezhetjük

Ha nem akarjuk évente szervizbe hordozgatni a kocsinkat lengéscsillapító mérésre, akkor otthon is átnézhetjük a lengéscsillapítókat, bár ez közel sem fog olyan pontos képet mutatni, mint a szakszerű, szervizes állapot felmérés. A vizsgálat során meg kell lengetnünk az autó elejét és hátulját, hogy mindegyik csillapítót megvizsgálhassuk. A hátsók átnézéséhez először is fel kell nyitni a csomagtartó tetejét, és amennyire csak tudunk, ránehezkedni a kocsi leghátsó pontjára, majd egyszer csak hirtelen elengedni a járművet. Amennyiben a kirugózást követő lefelé mozgás után már megáll, akkor a hátsó lengéscsillapító optimális állapotban van. Viszont az első csillapítók ellenőrzésekor nehogy a saját testsúlyunkkal nehezkedjünk a motorháztetőre, mert azzal behorpaszthatjuk! Ehelyett nyissuk fel, majd nyomjuk a súlyunkat az első zárhídra. Bármelyik oldalról is legyen szó, egyből vidd szervizbe az autód, ha a karosszéria többszörös utólengést végez!

Comments

comments

nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Megvan Európa legjobb vétele!

Az Autobest 31 tagú zsűrije az Opel Corsát választotta...

Autobest 2020 nagyteszt

A jó ideje összeurópai Autobest díj öt döntősét, idén,...

Új Iveco Daily

Új motor és vezetéstámogató rendszer hét funkcióval

Autobest 2020 – itt vannak a döntősök!

Az Autobest 31 tagú összeurópai zsűrije a Frankfurti Autószalonon...

Renault Master Red Edition

A 9 év után megújult kishaszongépjármű hatféle duplaturbós motorral...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás