Hírlevélbe

2017. augusztus 28. hétfő, 22:43

Elektromos töltőhálózat alakulása Magyarországon - Fontolva haladó

A töltési infrastruktúra lassan épül az országban, de vannak biztató jelek.

Az első terjedelmesebb, elektromos autózással, pontosabban a hazai töltési infrastruktúra lehetséges fejlődési irányaival foglalkozó írásunk 2015 tavaszán, közel 2,5 éve jelent meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkori helyettes államtitkárát kérdeztük az állami szerepvállalásról és a várható beruházásokról annak apropóján, hogy elindult az e területen azóta is iránymutató Jedlik Ányos Terv. Ígéret volt bőven, többek között az, hogy még abban az évben megvalósul az elektromos járművek töltésével összefüggő egységes elszámoló és fizetési rendszer, amely megteremti a gazdasági szereplők számára a biztos kereteket, hogy megérje nagyobb fejlesztéseket vállalniuk. De arról is büszkén beszélt Lenner Áron Márk, hogy első körben – még az évi kezdéssel – az autópályák, gyorsforgalmi utak mellett, 30-50 kilométerenként villámtöltő hálózatot épít ki az állam. Nos, nem kell mondanunk, hogy elég nagy lemaradásban vagyunk, viszont most néhány döntéssel felkavarták az állóvizet az illetékesek. Az egyik legfontosabb és régóta várt jogszabály a Magyar Közlönyben június végén megjelent 170/2017-es kormányrendelet az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről. Ez – ahogy Dr. Dávid Alíz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője fogalmaz – egyelőre csak egy „előzetes” jogszabály, amely a legfontosabb kérdések tisztázására szorítkozik, az egységes jogi szabályozás kidolgozása még folyamatban van, de hamarosan várható. A rövid rendeletben meghatározzák az elektromobilitáshoz kapcsolódó legfontosabb definíciókat, így például azt is, hogy a „nyilvános elektromos töltőpontok” milyen töltési szabványú csatlakozót tartalmazzanak: normál teljesítményű esetén a Type 2-es, nagy teljesítményűnél a CCS Combo 2 az előírás. Igaz, nem nevesítik a Nissan, a Tesla és a PSA modelljei által használt CHAdeMO-t. Dr. Dávid Alíz ez utóbbiban nem lát kivetnivalót, hiszen, ahogy kérdésünkre válaszolva írja: a szabványokkal kapcsolatos kötelezettségek az e területre vonatkozó uniós irányelv alapján kerültek be a rendeletbe, ebben pedig az egyenáramú töltés szabványa a CCS Combo. Az ügyvezető asszony úgy véli, ez logikus lépés volt a jogalkotó részéről, mivel a többféle szabvány előírása megdrágítaná a töltőtelepítéseket. Hozzátette: természetesen arra van mód, hogy másféle csatlakozóval is ellássák a töltőpontokat, és erre bizonyosan lesz is példa a telepítéseknél.

De ami lényegesebb, rögzítik, mi is az a gépjárműtöltési szolgáltatás. Ez részben szerződéshez kötött ügylet lesz a jármű felhasználó az áramot szolgáltató töltőüzemeltető között, ugyanakkor meg kell teremteni a lehetőséget majd a szerződéskötés nélküli, eseti alapon történő feltöltésre. A szabályozás védi az eseti töltést választókat, hogy az egyszeri regisztráció vagy azonosítás nem jelenthet kötelezettségvállalást a további töltési szolgáltatás igénybevételére. És most jön a lényeg! A szabályozás részletesen felsorolja, hogy például az eseti töltést percenként és kWh-ként is kiszámlázhatja majd a szolgáltató a felhasználónak, s ettől eltérő árazású terméket is kínálhat, ha annak árazási feltételeit egyértelműen leírja. Nagyon fontos kérdés a töltőhelyet foglaló, de ott már áramot nem felvevő, illetve a töltőhelyen csak parkoló járművekkel szembeni fellépés lehetősége, a jogalkotó türelmi időt és egyszeri összeget vagy perc alapú pótdíjat képzel el a helyzetükkel visszaélő vagy csak egyszerűen figyelmetlen autósok megregulázására. Nem lényegtelen része a díjfizetős töltési szolgáltatásnak, hogy az áramot pénzért adó vállalkozó a díjazást részletesen kifejtve a honlapján és a töltőpont közelében is jelenítse meg, ahogy egyébként ugyanígy ki kell írni például a hagyományos fizető parkolási díjakat is.

Ezek ismeretében érdekes fejlemény, hogy vajon miért még tavaly ősszel jelent meg az a pályázati felhívás az önkormányzatok részére, amely kifejezetten elektromos töltők telepítésére szólt, és akár a teljes finanszírozási összeget el lehetett nyerni. Mint azt a villanyautosok.hu szakportál megírta, összesen 75 önkormányzat adott be támogatási igényt, miközben 112-nek lett volna módja részt venni a pályázaton (a 15 ezer főnél nagyobb népességű települések és kerületek élhettek a lehetőséggel). Összesen 1,25 milliárd forintot tett félre e programra az NGM, s a portál számításai szerint ebből nagyjából 500 darab „A” kategóriás töltőre futotta volna, ami  – mivel két autót tud egyszerre kiszolgálni – ezer töltési pontot jelent. A villanyautosok.hu elemzésében rámutat arra, hogy ugyan nem kevés város pályázott az elérhető maximális számú töltőre, viszont a települések csaknem fele nem használta ki a rendelkezésére álló keretet. Az említett 75 település (a pályázatban érdekeltek 67 százaléka) 281 töltőre kérhetett volna pénzt, ám mindössze 213-ra adott be igényt. Ha végül mindegyik töltőt felállítják, akkor is csupán az eredeti pályázati pénzből megvalósítható töltők 43 százaléka bővíti majd a hálózatot, de ezzel is lényegében megduplázódik majd a hazai töltési infrastruktúra.

Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke néhány fontos és érdekes részletre hívta fel a figyelmünket, amelyek közvetve vagy közvetlenül is összefüggnek az említett jogszabállyal és a pályázattal. Például arra, hogy nem véletlen az önkormányzatok óvatossága a pályázat kapcsán. Bár az e-mobilitás terjedése mindenütt kívánatos dolog, a pályázat idején túl sok volt a bizonytalansági tényező. A vidéki városokban közel sem olyan gyakoriak a villanyautók, mint nálunk, és egy település vezetőségének mérlegelnie kell, hogy ezek elterjedésére, kényelmes üzemeltetésére vagy éppen más fontos célokra biztosítson forrást. Merthogy a töltési infrastruktúra kiépítése csak egy dolog. Még a fent említett jogszabály sem tisztázza például, hogy milyen módon megy majd a töltők üzemeltetése, vajon miképpen állhatnak fel, milyen engedélyekre lesznek kötelezettek azok a vállalkozások (ezek akár önkormányzati cégek is lehetnek), amelyek az áramtöltést, mint szolgáltatást értékesíthetik. Ungár János elmondta, a pályázat kiírásakor látszott, hogy óvatosak lesznek az önkormányzatok, így sokan inkább kivártak. Arra sem volt válasz, hogy ki állja majd az üzemeltetés költségeit olyan feltételek mellett, amit az állam elvár, hogy állandóan biztosítsák a 95 százalékos rendelkezésre állást, hiszen ez még egy profi üzemeltetőnek sem megy egyszerűen. S az is lényeges szempont egy városvezetőnek, hogy az egyetlen tervezhető önálló bevételt adó szolgáltatásától, a fizető parkolástól von el területeket a töltési pontok miatt, mivel az oszlopok melletti helyek esetében öt évig nem szedhetnek díjat a települések. A szövetség szerint úgy tűnik egyébként, hogy a következő, választásokig tartó időszak dinamikus változásokat hozhat az emobilitás infrastruktúrájának hazai fejlődésében. Látható, hogy az állam gyorsított eljárásos közbeszerzésekben gondolkodik a közterületi töltőtelepítéseknél, és van néhány hazai nagyvállalat, amelyek külföldi partnerekkel karöltve (és az állam jóváhagyása mellett) nagy számú, a fontos, forgalmas utak mellé telepítendő gyorstöltő telepítésére pályáztak az Európai Uniónál, ennek eredményét még az idén kihirdetik.

KaMi

Comments

comments

nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Az Autobest 2021 döntősei

Megvannak az Autobest (Európa legjobb vétele) 2021-es döntősei, mutatjuk...

Hyundai Santa Fe

A koreaiak nem kapkodnak, egyelőre patikamérlegen adagolják az információkat...

Itt az új Suzuki Ignis

Hamarosan elérhető lesz a hazai kereskedésekben az új Ignis....

Az Autobest a közlekedés biztonságáért

"Minden nap 500 gyermek veszíti életét közlekedési balesetben. Ezt...

Dízelbotrány Németországban

A Volkswagen dízelbotrány új szakaszába lépett. Németországban a céget...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás