Flotta

2017. február 20. hétfő, 05:59

Fial vagy visz? - Céges autó vásárlás, bérlés

Alapvetően négyféle konstrukcióban gondolkodhat az, aki személyautót szeretne a cége számára. Megveheti az autót készpénzre, valamint – ha nincs elég tőkéje, vagy a pénzét ne akarja autóba fektetni – zárt végű pénzügyi lízing konstrukció igénybevételével. Bérelni is lehet az autót, vagy jöhet az operatív lízing, más néven tartós bérlet.

Alapvetően négyféle konstrukcióban gondolkodhat az, aki személyautót szeretne a cége számára. Megveheti az autót készpénzre, valamint – ha nincs elég tőkéje, vagy a pénzét ne akarja autóba fektetni – zárt végű pénzügyi lízing konstrukció igénybevételével. Bérelni is lehet az autót, vagy jöhet az operatív lízing, más néven tartós bérlet.

Az alapfelvetés, hogy egy cég készpénzért autót vesz, ma nem igazán jellemző, hacsak nincs akkora készpénzállománya, amelynek „terhére” megveszi az értékes járművet. Természetesen az általános forgalmi adóval (áfa) együtt, azaz bruttó áron kell kifizetni a járművet azt értékesítő cégnek. Fontos, hogy az így felszámított áfát sem az árból, sem a járulékos költségekből nem lehet visszaigényelni, ugyanakkor, mivel a társaság könyveiben szerepel az autó, ezért értékcsökkenést el lehet utána számolni. És hozzá tartozik az is, hogy a cég számára előírás a cégautó adó fizetési kötelezettség, és természetesen a céges autóval összefüggő költségeit (szerviz, üzemanyag, gumiabroncs, alkatrész, stb.) el is számolhatja költségként és a céges autó vásárlásakor a beruházás értéke csökkentheti a társasági adó alapot. Ha az autóhoz nyílt vagy zárt végű pénzügyi lízing konstrukciót választ a vállalkozás, akkor a fenti a vásárlásnál is alkalmazott szabályok irányadóak, de van néhány különbség. Például az, hogy a lízingdíjak kamatait és az autó amortizációját is el lehet számolni költségként. A nyílt és zárt végű termék közötti alapvető eltérés, hogy míg az előbbinél a teljes lízingdíj kicsengetését követően jelképes maradványértéken megvásárolja az autót a lízingbevevő (vételi opciós jog alapján), addig a zárt végű konstrukciónál nincs maradványérték, hanem az utolsó esedékes lízingdíj kifizetését követően a lízingbevevő tulajdonosa lesz az autónak. Másik fontos differencia, hogy az áfát a zárt végűnél birtokba vagy használatba vételkor kéri az állam (a teljes nettó értékre vonatkozóan), addig a nyílt végű terméknél az áfa átutalása az egyes részletek fizetésekor esedékes, és maga az adó csak az egyes lízingdíjak tőkerészére vonatkozik. Nagyon lényeges, hogy a nyílt végű konstrukcióknál a céges használat arányában az áfa visszaigényelhető. A zárt különösen azoknak ajánlott, akik rendszeres áfaelszámolásra kötelezettek, és adóbefizető pozícióban vannak, a nyílt pedig azoknak, akik például alanyi áfamentes vállalkozást visznek, nincs forrásuk ahhoz, hogy a teljes nettó értékre jutó adót befizessék az államkasszába, és nem tudják, hogy a futamidő végén megtartanák az autót vagy sem.

Nagyon elterjedt a tartós bérlet, vagy más néven operatív lízing, ezzel Az Autó hasábjain is sokat foglalkoztunk, és ismert a klasszikus autóbérlés is. E kettő között nagyon sok a lényegi egyezés, így például azonosan nem finanszírozásról, hanem szolgáltatásról szól maga a szerződés, ennek értelmében a bérbeadó a járművet a bérlő használatába adja, a futamidő lejártával viszont visszakapja azt. S mindvégig a bérbeadó marad a személyautó tulajdonosa. A havi bérleti díjjal együtt áfát is fizet a vállalkozás, ám ennek és a járulékos költségeknek – szerviz, üzemanyag, útdíj, stb. – az áfa tartama a céges használat arányában visszaigényelhető. Ez talán a legnagyobb előnyük ezeknek a konstrukcióknak.  Lényeges, hogy amikor kifut a szerződés, a bérbevevő egyik esetben sem nem lesz az eszköz tulajdonosa, ugyanakkor arra van mód, hogy – külön szerződésbe foglalva – a bérlő (vagy közvetve vagy közvetlenül) megvásárolja a visszaadandó járművet, ennek szabályai az operatív lízingnél kissé bonyolultabbak. A bérletnél és az operatív lízingnél szintén a bérbeadó könyveiben szerepel az eszköz, tehát ő számolhatja el az értékcsökkenést utána. A tartós bérlet előnye a már említett áfa visszaigénylés lehetőségén túl, hogy a kiállított bérleti számla teljes egészében leírható költségként, és a kezdő befizetés elhatárolt költségként leírható, továbbá, hogy mivel mérlegen kívüli tétel, a konstrukció nem növeli a vállalkozás kötelezettségállományát és a lekötött, befektetett eszközállományt sem (ez előnyös lehet a cégnek egy újabb eszköz finanszírozási igényénél, hiszen mérlegen kívüli kötelezettség). Elsősorban a nyereséges vállalkozások ideális választása az operatív lízing.

Bármelyik formáját is választjuk a céges személyautóhoz jutásnak, figyeljünk oda a szerződések részleteire, a feltételekre és a lehetőségekre és arra, hogy milyen kötelező járulékos költségeket kell fizetnünk vagy éppen tudunk megúszni a választott konstrukcióval.

KaMi

Cégautóadó nélkül?

A cikkben felvázolt feltételek esetében alapesetben kötelező megfizetni a cégautó adót. Ennek költsége a személyautó környezetvédelmi besorolásának és motorteljesítményének függvénye, minél újabb és gyengébb egy jármű, annál kedvezőbb a tarifa, 7700 – 44 000 forint közötti a havi fizetendő adó. Fontos, hogy a cégautó adó mértékét csökkenti a járműre kiszámolt teljesítményadó, és van olyan eset, amikor nem kötelező megfizetni ezt az adónemet. Egyrészt, ha speciális státuszú a jármű (például egyházak, karitatív szervezetek, hátrányos helyzetűek számára létrehozott szervezetek, orvosok, halottszállítók, stb. használják munkavégzésre), másrészt azok az egyéni vállalkozók és őstermelők, akik személyautójuk után kizárólag legfeljebb havi 500 km-nek megfelelő átalányköltséget számolnak el. 

Érdemes tudni, hogy nem adóköteles a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett autó, ha az alapján költséget, ráfordítást senki sem számol el.  Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozók tulajdonában álló, vagy az általuk pénzügyi lízingelt személyautó esetében nem kerülhető ki az adófizetés.

Nos, és mit tegyen az, aki nem akarja megfizetni ezt a drága adót?  Ha bérel, akkor ne sokat tehet, ha tulajdont szerzett a járműben, akkor el kell azt adnia, például a vállalkozás egyik tisztségviselőjének, tulajdonosának. Ilyenkor azonban mérlegelni kell, hogy az eladás költsége (átírási illeték, új forgalmi, törzskönyv) nem kerül-e aránytalanul sokba? Ha nem, akkor sem maradunk elszámolható költségek nélkül, hiszen a magánszemély úgynevezett kiküldetési rendelvénnyel a cége érdekében megtett hivatalos utak költségeit elszámolhatja. Ez egy olyan nyomtatott vagy elektronikus úton készített bizonylat, amely többek között tartalmazza az üzleti utazás célját, útvonalát, időtartamát, az utazás költségtérítését, és ennek kiszámításához szükséges adatokat, így az üzemanyag árát és az üzemanyag-fogyasztási normát is.

Comments

comments

nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Bentley Flying Spur 2020

A kétajtós Bentley Continental GT alapjain itt az új...

Kis Stinger GTS

A legkomolyabb Stinger, a GTS Európába sajnos nem jön,...

Mercedes-Benz GLB

Akinek kicsi a GLA, öt vagy hét üléssel választhatja...

Dodge Super Charger

A retró tanulmányautót valójában az 1000 LE-s új Mopar...

Megújult az Audi A4

Bár tavaly frissült, az erős német konkurenciaharc miatt idén...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás