Aktuális

2015. december 7. hétfő, 09:29

Forgalomfigyelő kamerák - Látja? Nem látja?

Egyre több kamera tekint a közlekedőkre az oszlopokról, hidakról, közlekedési lámpákról. Vajon mit tudnak meg rólunk?

Az informatika fejlődése nagyon sokat segít a hatóságoknak és önkormányzatoknak, illetve közszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, hogy pontos képet kapjanak arról, mi zajlik a közutakon. Egy évtizeddel ezelőtt jószerivel csak a díjfizetős autópálya-szakaszokon és a városok kiemelt belső területein voltak az autósokat megfigyelő kamerák, ma viszont gombamód szaporodnak a különféle, gyakran egymással összeköttetésben álló rendszerek.  Budapest közúthálózatán például jelenleg összesen 253 darab, a Budapesti Közlekedési Központ vállalata, a BKK Közút Zrt. által üzemeltetett forgalomfigyelő kamera működik. Ezek ugyanakkor nem rögzítik a képeket, azaz nem arra használják őket, hogy egy esetleges szabályszegést megörökítsenek. Elsősorban a forgalomfigyelés a feladatuk, zömében a nagyobb forgalmú főútvonalakon és csomópontokban találhatók meg. Még csak általános térfigyelő funkciójuk sincs, ennek megfelelően nem is kötötték őket be a rendőrségre vagy a közterület-felügyeletekhez. Viszont az általuk közvetített valós idejű képek elemzésével a cég munkatársai akár azonnali beavatkozást kezdeményezhetnek (bár jellemzőbb a távlati célok megvalósításához való felhasználás), így például a rendszeresen torlódások miatt beduguló  útszakaszoknál megpróbálhatják megoldani a tehermentesítést, s módosíthatják a jelzőlámpaprogramokat. A kapott képek alapján egyszerűbben felmérhető egy-egy forgalomkorlátozással járó munkavégzés hatása is. Budapesten persze nemcsak a BKK, hanem az önkormányzatok is üzemeltetnek kamerákat, ezeknél a vállalat szakemberei mindig megnézik, hogy alkalmasak-e a térfigyelő funkción kívül forgalomfigyelésre is. Amennyiben igen, és megoldható, beintegrálják a „nagy közösbe”. Sok évvel ezelőtt, amikor megnyitották a legfontosabb buszsávokat, nagy csinnadrattával harangozták be a bírságolást, hogy bizony, aki belép a védett sávba normál személyautóval, megnézheti magát. Nos, a valóságban nem túl hatékony a térfigyelés, mert a fővárosban jelenleg mindössze öt (!) olyan útkeresztmetszetről érkeznek feldolgozható információk, amelyek az autóbusz-forgalmi sáv jogosulatlan használatát ellenőrzik. Aki ezt egy bennfentestől megtudja, a többi helyen nyugodtan korzózhat, nem kockáztat sokat. Egyébként ezek képeit a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felé továbbítja a rendszer, ők intézkednek, ha kell.

kamera2

A BKK kezelésében nincsenek sebességmérő eszközök, ahogy csomóponti, tilos jelzésen való áthajtást figyelő kamerák sem. Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy mi a helyzet kamerafronton, de ők illetékességből az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) továbbították a kérdéseket, így a BRFK-s vonal néma maradt. Az ORFK annyit közölt lapunkkal, hogy különféle szabályszegés kiszűrésére alkalmas kamerarendszere nincs a rendőrségnek, csak a fix és a változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontokból (vhKKEP) álló rendszert üzemeltetik. Olvasóink bizonyára tudják, hogy ez utóbbiak azok a drága pénzen beszerzett műszerek, amelyek tavasszal még csak a sebességmérő funkciót tudták, és saját szemünkkel láttuk azt is (lásd Az Autó 2015/5.), hogy e területen sem álltak (legalábbis akkor még) a helyzet magaslatán. Elvileg ezek az eszközök hivatottak arra, hogy megfélemlítsék az autósokat, és kiszűrjék a piroson áthajtókat, a biztonsági öv nélkül utazókat, a záróvonalat átlépőket, hogy csak néhány szabálysértéstípust emeljünk ki a sokból. Az ORFK még most sem tudott pontos dátumot mondani, hogy mikorra várhatók e kiegészítő funkciók élesítése, csupán annyit közölt lapunkkal, hogy „az eszközökön alapos, mindenre kiterjedő tesztelés után élesítik a kiegészítő funkciókat. Erről, a korábbi gyakorlatnak megfelelően a rendőrség tájékoztatni fogja a nyilvánosságot”. A rendőrség az országos közúthálózaton nem üzemeltet forgalomfigyelő kamerákat, és ami még érdekesebb, olyan kamerarendszert sem, amelyek az országhatárokon (akár az EU, akár a külső határok irányában) figyelné a forgalmat. Arra pedig ravaszul nem válaszoltak, hogy ha ilyenjük nincs, akkor az illegálisan érkezőket vagy a korábban szabályszegésen kapott külföldieket, esetleg a körözött egyéneket mivel csípik nyakon?

A Magyar Közút (MK) nagyhatalom a kamerákat illetően, ezek között csak olyanokat találunk, amelyek forgalomfigyelésre valók, azaz rendszámok vagy éppen személyek azonosítására, illetve forgalomszámlálásra nem alkalmasak. Úgy telepítik őket, hogy nem is látják be a teljes útszakaszt, egy bizonyos látószögben, fixen rögzítik az eseményeket. Egy esetleges balesetnél bizonyítékként kiadhatók a képek a hatóságoknak, de jó tudni, hogy mindössze 24 óráig őrzik a képanyagot. A gyorsforgalmi utakon (sztrádákon, autóutakon) térfigyelő videók (folyamatos élőképet adnak, forgathatók, zoomolhatók, fókuszálhatók), fix állású webkamerák (nagyjából 1 percenkénti frissítéssel „áttekintő” állóképeket adnak, ezeket az Útinform honlapján –- www.utinform.hu –- bárki megtekintheti) és úgynevezett AID (automatikus eseményfelismerő) kamerák vannak. Ez utóbbiak fix állásúak, körülbelül 150 métert figyelnek, és megállásra, forgalommal szemben haladásra, idegen tárgyra adnak riasztást az MK saját Forgalom Irányító Rendszerében.  A közutakon csak fix állású webkamerákat találunk. A 31 ezer km-es országos közúthálózaton belül a gyorsforgalmi utakon 367, a közutak mellett 287 darab képrögzítő eszközt telepítettek összesen. De ezek között értelemszerűen nincsenek ott a sztrádák fizetést ellenőrző rendszerei, azokat egyébként nem is az MK, hanem a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NUSZ) üzemelteti. Náluk 2014-ben többlépcsős fejlesztési folyamat indult, hogy növeljék a díjellenőrzési rendszer országos lefedettségét. Ez nem kis feladat, tekintve, hogy most már szinte minden gyorsforgalmi úti kilométer fizetős. A legfontosabb feladat, hogy kétezres évek közepén kialakított e-matricás ellenőrzési rendszerét összehozzák a csúcstechnológiás HU-GO e-útdíjaséval, azaz mindkettővel ki lehessen szúrni a kétféle díjfizetési jogosultság megváltásának elmulasztását. A korábbi 28 e-matricás és az újabb, 101 darab e-útdíjas ellenőrző kapu helyett a beszerzést követően összesen 110 fix ellenőrző portállal, valamint a mintegy 45 mobil ellenőrző autóval hatékonyabb és olcsóbb ellenőrzésre képes a cég. Az ellenőrzési pontokon áthaladó járműről egyébként azonnal meg tudják állapítani, hogy bliccel vagy sem, az adatbázis valós idejű.

KaMi

Comments

comments

Címkék:
nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Comments

comments

Powered by Facebook Comments

Eseménynaptár

Friss anyagok

Megvan Európa legjobb vétele!

Az Autobest 31 tagú zsűrije az Opel Corsát választotta...

Autobest 2020 nagyteszt

A jó ideje összeurópai Autobest díj öt döntősét, idén,...

Új Iveco Daily

Új motor és vezetéstámogató rendszer hét funkcióval

Autobest 2020 – itt vannak a döntősök!

Az Autobest 31 tagú összeurópai zsűrije a Frankfurti Autószalonon...

Csillapítás, okosan!

Bánjunk úgy a lengéscsillapítóval, mint a hímes tojással!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás